Mozik Sopronban

Keresés az archívumban

A Városi Mozi egykor
Eredeti méret

Sopron első mozija 1908-ban nyitotta meg a kapuit az Ikvahíd 2. szám alatti ház földszintjén, Elektrobioskop néven. 1909-ben nyitott meg a Várkerületi Kino a Várkerület 73-ban, a Magyar Király szálloda udvari részében. Eztán nyitotta meg kapuit a város harmadik mozija a Lackner Kristóf u. 8 sz. alatt, 1911-ben. A Schármár Károly által tervezett épület később a Levéltár raktára lett, majd műszaki áruház (Murányi), ezt követően kerékpárüzlet.

1958-ban két mozija volt a városnak, a Torna utcában a Szabadság Filmszínház (Elit Mozi, korábban Elite Mozgó) , melyet 1926-ban adtak át és a Városház utcában a Vörös Csillag - korábban Városi Mozi - , ami 1913-ban épült a Boór cég tervei alapján. (a képen). Az épületet később elbontották, helyére parkot terveztek, ami nem valósult meg. Ma régészeti feltárások láthatóak a helyén. Ennek kerítésén 2016 óta emléktábla őrzi a mozi emlékét.

Kép típusa
Kép/Mozgókép beküldője
Kép keletkezési ideje
1913 után
Kapcsolódó bejegyzés
A Városház utca 1970-ben
A Városház utca 1970-ben (Fotó: Fortepan/Inkey Tibor)
1
Eredeti méret
A Városház utcában feltárt leletek
A Városház utcában feltárt leletek, háttérben a Tálos-ház (Fotó: Finta Béla)
2
Eredeti méret
Képkivágás Finta Béla felvételéből
Képkivágás Finta Béla felvételéből, a képen a Tálos-ház bejáratával
3
Eredeti méret
Emléktábla a Városház utcában
Emléktábla a Városház utcában a Scarbantia Régészeti Parkot övező kerítésen. (Fotó: Bárdics József)
4
Eredeti méret
Forrás

Soproni Szemle, 1958/1
Hárs József: Az oroszlán elfordítja a fejét ...

Szerző
1913
2836-1238
Évszámos térképre

Hozzászólások

Both István | 2013. június 4. 20:02

Gyerekoromban sok filmet láttam ebben a moziban. Később érdekesebb volt a hátsó páholyok valamelyikére jegyet szerezni és "összebújni".

Friedrich Rezső | 2013. június 5. 12:25

Erős családi szálak fűztek ehhez a helyhez. Amikor én kezdtem "mozizni", akkor már állami volt, és "Vörös Csillag". Ennek ellenére egy kicsit, mi Friedrichek, mindig is magunkénak éreztük. Szerettük. Ámulva hallgattuk a Kari bácsi és Édesapám történeteit a mozis időkből: sztárok fogadását premierek alkalmával (mert akkor ilyen is volt), a western-filmek hatásait a közönségre, (felugrálva izgult a közönség egy jobb üldözési jelent hatására), a "pendlizés" technikáját, ami azt jelentette, hogy valaki a filmhíradót biciklin/motoron szállította a város mozijai között. (innen voltak a csúsztatott előadáskezdési időpontok). A karácsonyi/szenteste matinékat már én is átélhettem, amikor rajzfilmek kerültek vászonra, hogy az anyukák nyugodtan díszíthessenek otthon... Otthonos volt a páholyokkal.

Harkai László | 2015. november 6. 16:30

Kimaradt a felsorolásból a bánfalvi,ha jól emlékszem Petőfi mozi!

Friedrich Rezső | 2015. november 7. 08:03

Petőfinek hívták a Zárgyárit is a Csengery utcában...most Búgócsiga Akusztik Garden. Ha igaz...
A bánfalvit inkább a Kino néven ismertük.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2020. június 14. 10:47

Egy hozzászólás Facebookos oldalunkról: "A hatvanas években valóban két állandó mozi volt de a városhoz tartozott Bánfalva és ott is volt állandó mozi a , de rendszeres vetítés volt a Sotex Kultúrházban, a Zárgyári Művelődési házban, a Határőr laktanyában és a Kórházban is. Mindegyikben többször jártam. Feltételezem alkalmi vetítés máshol is volt. A laktanyaiban kívülről korlátozottan lehetett bejutni, de azért párszor voltam ott. Belépő nem volt. A kórházi mozi egy keskeny vásznú kis nézőterű teremben volt. A főbejárattal szemközti épületben. A "mozivezető" édesapám volt, egy gépész és egyben pénztáros-jegyszedő alkalmazottal. Szerény belépő volt és ráfizetéses volt az "üzem". (Horváth Károly Miklós)

A bejegyzés létrehozása: 2013. február 10.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.