Muhr Ottmár (1862-1914)

A soproni 9-es Nádasdy-huszárezred parancsnoka volt, a véres limanowai ütközet hőse és hősi halottja, a magyar katonai vitézség és az önfeláldozó hazaszeretet megtestesítője.

1862-ben született Kassán, polgári családban. Édesatyja Muhr Vencel, édesanyja Palhon Mária volt. Sopronba kerülve Printz alpolgármester sógora lett. 1886-tól szolgált a Nádasdy-huszároknál mint huszonnégy éves, fiatal hadnagy. Gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1889-től főhadnagy és ezredsegédtiszt, 1895-től huszárkapitány-helyettes, 1898-tól kapitány volt városunkban.

A polgári életben 1893-tól 1900-ig a soproni Kaszinó Egylet választmányi tagja, s egészen haláláig egyesületi tag. 1914. november 26-án kapta meg ezredparancsnoki kinevezését. Muhr ezredes december elejéig az újoncokat képezte ki Sopronban. December 8-án vonult ki a frontra, s vette át ezrede vezetését Jabloniecben. December 11-én hajnali két órakor osztrák feljebbvalója parancsára, mintegy négyszáz Nádasdy-huszárral a tűzbe indult A rohamban a huszárság fele ottveszett, a húsz tisztből tizenketten megsebesültek illetve elestek, s maga Muhr is hősi halált halt. 1914 decemberének első napjaiban a limanowai dombokon, amelyeknek megtartása életkérdés volt, kapaszkodott meg a magyar védelem. Az orosz cári erők létében fenyegették a Monarchiát. Nem volt többé hová hátrálni tiszt és közlegény egy emberként érezte át a végső helytállás parancsát. Az oroszok géppuskatüzétől szorongatott Jászkun és Vilmos-huszárok segítségére siettek a bátor Nádasdy-huszárok. Lovukról leszállva, a domboldalon kapaszkodva, a gyilkos golyózápor ellenére oldalba támadták az oroszokat. Élükön kivont kardjával parancsnokuk haladt, aki „A hazáért, a királyért!” kiáltással biztatta rohamra katonáit. Muhr ezredes már a roham első percében orosz golyótól találva holtan esett össze. Huszárai gyilkos kézitusában vetették magukat az ellenségre, hogy ezredesük halálát megbosszulják. A limanowai híres magyar győzelem legszomorúbb győzelmeink egyike volt.

A Nádasdy-huszárok véráldozata és köztiszteletben álló parancsnokuk halálhíre gyászba borította az egész Sopront. Muhrt felesége és őt gyermeke gyászolta. Sopronban 1950-ig méltóságteljes emlékmű hirdette a Nádasdy-huszárok egyedülálló hőstettéi. Az emlékművet a rossz emlékű történelmi időkben eltüntették a Deák térről. Lengyelországban azonban ma is sértetlenül áll a hősök kőobeliszkje. Az obeliszk négy oldalán látható emléktáblák közül az egyik magyarul szólítja meg a hősi temető zarándokait. Az emléksorok Molnár Ferenc tollából valók: „1914. december 11-12 ikén ezredes urukkal együtt halt huszárok drága vérének, kemény öklének, szótlan magyar hűségének emlékére”. Maga Muhr Ottmár a hősi temető kápolnájában alussza örök álmát. Hamvait nem szállították haza, Sopronban csak jelképes temetésére került sor. Végakarata volt, hogy ha elesne a harcban, együtt nyugodjon ezrede huszárjaival. Halála után Ferenc József a Lipót rend lovagkeresztjét adományozta számára, s egyidejűleg nemesi rangra emelte. Limanowa a magyar hősiesség és önfeláldozás örök jelképe.

Az írás az Aranykönyv 2002. című kötetben jelent meg és a szerző hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2002.
Szerkesztette: Sarkady Sándor
Kiadó:Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető:Bugyi Sándor

:::
Muhr Ottmár emlékét a jablonieci katonai temetőben mauzóleum, a 9. huszárezred elesett katonáinak emlékét pedig emlékmű őrzi.

Muhr Ottmár szobrát Sopronban 2015. decemeber 12-én avatták fel a Deák téren, nem messze az egykori Limanowa emlékmű helyszínétől. Csák Attila szobrászművész alkotásának leleplezésén Muhr Ottmár unokája, Muhr Albert is részt vett.

A Nádasdy huszárezred emléke előtt tisztelegve Hegedűs Elemér A császári és királyi Nádasdy huszárezred Sopronban címmel jelentetett meg kötetet 2010-ben.