Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél

Hozzászólok
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél (Diebold Károly 1942)
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél (Storno Miksa 1943)
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél (Storno Miksa 1943)
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél (Angyalfi Andor)
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél

A bejegyzést ezúttal három szerző jegyzi: Bolodár Zoltán a Soproni Múzeum fotóarchívumában található Diebold Károly fotóról írta sorait, Hárs József egy korabeli képeslap kapcsán osztotta meg velünk gondolatait - egészen pontosan arról, hogy mi a hiba a képeslapon -, míg jómagam, Kótai Mónika, szerkesztő a bevezető gondolatokat írtam, illetve az írás zárásaképpen két kiegészítő gondolatot. Bejegyzésünk egy facebook oldalunkon megosztott képeslaptól, a múzeum kőtárán és a Soproni Füzetek 1985-ös számán át honlapunkig egy hosszabb nyomozómunka eredménye.

Bolodár Zoltán a fotóról (1): Az Erzsébet-kert hídja közelében állt egykor egy Nepomuki Szent János szobor. A második világháború viszontagságai -több Erzsébet-kerti szoborhoz hasonlóan - ezt az emlékművet sem kímélték. Talapzata ma a Soproni Múzeum raktárában pihen, melyen évszám nem található. Stílusjegyek alapján feltehetőleg a 18. század második felében állíthatták. A Soproni Szemlében Csatkai Endre így ír róla: "Nem kímélte a bomba a pályaudvar felőli bejárónál állt barokk Nepomuki Szent János szobrot sem." Az alkotást felfedezhetjük Anton Sigel bécsi festőnek egy akvarelljén, amelyet 1833-ban készített.

Hárs József a képeslapról (5): Így, ahogyan a fotó mutatja, sehol sem volt, sehol sincs. Az Erzsébet-kerti teniszpályáról készített képeslapra retussal festette valaki. Csehországnak 1729 óta védőszentje a Kossuth Lajos utca végében, a Rák-patakon át ívelő híd mellett állott, amíg a második világháborúban tönkre nem ment. (1833-ban már megvolt, tanúsítja egy Anton Sigel-akvarell.) Talapzata a Soproni Múzeumban van. 18. századialkotója ismeretlen, viszont 1942-ben még művészi fényképet alkotott róla Diebold Károly. -- A szentet életében csak 1393. március 20-ig láthatták a prágaiak, s gyűlölte IV. Vencel király. A megjelölt napon a Károly hídról a Moldva folyóba lökték, mert nem árulta el, mit gyónt neki a királyné. Folyók menti népek egyre növekvő tisztelete a barokk korban formálódott képzőművészeti alkotásokká. Nevét a Villa soron olvashatjuk a kápolna homlokzatán. A szentnek van Sopronban még egy szobra, mégpedig a Kőfaragó téren.

Kótai Mónika, szerkesztő: Érdekesség még a Diebold-fotó (1) hátterében látható üzlet, Hoffmann Gyula kereskedése korábban a Kossuth Lajos utcában, a Déli vasút állomásával szemben működött, innen költözött át erre a helyre. Az üzletről készült képeslap, melynek érdekessége, hogy a kereskedő neve ott egy "n"-nel szerepel, a Kapcsolódó bejegyzésben tekinthető meg, ahol egy Anno és ma összeállítást is ajánlunk a képhez.
Egy másik érdekesség a szobor kapcsán Becht Rezső Soproni figurák című írása, mely a Soproni Füzetek 1985-ös számában jelent meg. Ott az író a következőket írja:"Azt tartották róla az emberek, hogy az a Szent Antal-szobor az alsó-Erzsébetkertben, a Rák patak hídja mellett a Tóni élethű barokk-szobra. Ma már nem áll ott, illetve csak az alsó fele, mert a felsőt elpusztította a második világháború." Úgy tűnik tehát, hogy Becht Rezső tévedett, amikor Szent Antal szobrának hitte a Nepomuki Szent János-szobrot. Az idézett sorokban említett alsó részről írt Bolodár Zoltán is fentebb.

---

A bejegyzés közreadása után Pichler Rezső javaslatára megkerestem Tóth Sándor vasúttörténészt, aki a fotó (1) hátterében látható mozdonnyal kapcsolatban szolgált némi információval. Sándor kérésére közlöm sorait:"Sopron Déli állomás, mint ahogy a neve is mutatja, a Déli Vasút, majd az I. világháborút követő osztozkodás után magyarországi jogutód, a Duna-Száva-Adria Vasút (DSA) állomása volt egészen a DSA magyar állam általi 1932. 07.01-hatállyal történő megváltásáig, amikortól is a vonal, ill. az állomás MÁV tulajdonba került át. Ezzel párhuzamosan a Sopron Déli állomásra állomásított eredetileg déli vasúti mozdonyok helyett kiszolgált MÁV mozdonyok jelentek meg az állomáson és a helyi tolatószolgálat mellett elsősorban a brennbergi bányameneteket voltak hivatottak kiszolgálni. Noha képen nem látom jól, valószínűleg a két ide állomásított MÁV 475 sorozatú mozdony egyike látható a képen. Ezek négy csatolt kerékpáruak voltak, azaz köznyelven szólva 4 tenglyesek voltak."

---

Miután közzétettük a bejegyzést, hozzászólóink között komoly vita indult meg a szoborral kapcsolatban. Így a bejegyzést először egy térképrészlettel frissítettük (6), melyen Kovács Péter jelölte be a szobor egykori helyét -, majd a Soproni Múzeum fotóadattárosától, Bolodár Zoltántól két újabb képet is kaptunk a múzeum archívumából (2, 3), melyeket Storno Miksa 1943-ban készített a szoborról.
Saját archívumunkban is találtunk még egy felvételt a szoborról (4), melyet Angyalfi Andor készített, sajnos a készítés ideje ismeretlen.
Reméljük, hogy az újonnan felkerült képek további érdekes diskurzust indítanak majd el, illetve segítenek a már megkezdett eszmecsere minél hatékonyabb folytatásában.

---
Traeger Ernő 1944-ben megjelent Civitas Fidelissima című kötetében így írt a szoborról:

Szent Nepomuk kőszobra

A déli vasuti útkeresztezésnél
Szent Nepomuk áll az Erzsébet-kert szélén,
Év elején ide zarándokoltunk el
A kis mujkósokkal népes csapat élén.

Figyelj, mujkós, hogyha a vonat erre jár
És füttyét az öreg Szent Nepomuk hallja,
Akkor akár hiszed, vagy akár nem hiszed
Magát illendően kétszer is meghajtja.

Hitetlenségében meggyőződni akart
A kis mujkós és várt, türelmesen csak várt.
Mi pedig elmenve tovább is biztattuk:
Maradjon ott, mert a tudás neki sem árt.

Este aztán vártuk az alumneumban,
Hogy a felsülését pirulva bevallja,
Mi pedig nevetve magyaráztuk neki,
Hogy meghajtja magát, ha a füttyöt hallja.

A vers Trager Ernő Civitas Fidelissma című kötetében jelent meg. (Singer és Wolfner, Bp. 1944.)

További Sopronhoz kapcsolódó költeményeket a kép feletti Vers címkére kattintva olvashatnak honlapunkon.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1900-as évek eleje és 1942, 1943
Kapcsolódó bejegyzés: 
Kapcsolódó kiadvány: 
Forrás: 

Soproni Füzetek 1985.

Kép keletkezésének éve: 
1901
1942
A fotó készítőjének életrajza: Diebold Károly
A bejegyzés létrehozása: 2014. szeptember 30.

Hozzászólások

Tarcsai Mária képe

Nagyon érdekes írás. Az Erzsébet kertben érdemes lenne megjelölni, hol is állhatott egykor az a szobor.

Kovács Péter képe

A háború után még megvolt a szobor talpazati oszlopa, emlékezem rá. A híd mellett állt,
a kert felől nézve a bal oldalon. Amikor felkerült a képeslap a Sopron annora, írtam,
hogy Becht Rezső tévedett, a szobor Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, és nem Szent
Antalt, mielőtt a háború elpusztította. Nagyon örülök, hogy van kép a szoborról!

Horváth Péter Pál képe

Az a helyzet, hogy Becht tévedett, nem lehet egyértelműen kimondani. Ha megnézzük Anton Sigel festményét 1833-ból (Szépművészeti Múzeum), bizony ott más szobrot látunk. Sőt másfelé is néz. Egyébként a Neuhof szobrai az idők folyamán jócskán változtatták helyüket. A korai dokumentumok egész más képet rajzolnak elénk, mint amit a képeslapok láttatnak.

Horváth Péter Pál képe

Hoffmann Gyula (fűszerkereskedő) és neje Blau Róza a Manninger út 10. szám latti ház tulajdonosa volt 1929-ben. (Őt említi Hiller I. a szörnyű Soproni szemlés beszámolóban). Ebben az épületben üzemeltetett Hoffmann Gyula vegyeskereskedést. A Manninger út 1. számú telek Hoffmann Gyula tulajdona volt, ahol később épülhetett a képeslapon látható ház. 1904-ben (a képeslapok tanúsága szerint) Hoffman Gyula fűszerüzlete látható a Kossuth utca 49 sz. házban , melynek tulajdonosai Nussbaumer József , valamint Giczi Vincéné és tsai - 1929.ben. Hogy a Hoffmann Gyula és Hoffman Gyula hogyan kapcsolódik nem sikerült kiderítenem.
A "hamis" fényképről annyit, hogy ha a szobor a Nepomuki Szent Jánost akarta ábrázolni, akkor elég rossz impressió lehettek az alkotójának.

Tarcsai Mária képe

Mitől olyan szörnyű Hiller I. Soproni szemlés beszámolója?

Horváth Péter Pál képe

Hát amiket én abban olvastam, az a magyar polgárvárosunk szégyene.
Hiller István : A soproni és Sopron megyei zsidók utolsó állomása 1944-ben Ssz. 1964/4.

Tarcsai Mária képe

Köszönöm, meg fogom keresni a cikket....

Bolodár Zoltán képe

Egyébként néhány hónapja találtunk egy Storno Miksa által készített fotót, amin szintén a Nepomuki Szent János szobor látható az Erzsébet-kertnél.

Kovács Péter képe

De jó lenne látni!

Bolodár Zoltán képe

A kolléganő szabadságon van, ha visszajön rákérdezek. Mónival pedig megbeszélem.

Tarcsai Mária képe

Számomra egyik sem tűnik kifejezetten Nepomuki Szent János szobornak. A szentek ábrázolásának vannak bizonyos szabályai, amiről rá lehet ismerni. Hiányolom a jellegzetes fejfedőt is.....és még sok mindent...

Kovács Péter képe

Tacsi! Nézd meg jobban, a fejfedő a bal kezében van. A szobrászok főleg
a barokk korban ezeket a szabályokat sokszor átlépték. Nézd meg a
Nepomuki szobrokról a fotóimat a Facebookon az albumok között.

Tarcsai Mária képe

Megnézem.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Még fogok futni egy kört a nyomozással, egy szál még eszembe jutott, ahol tisztázni lehetne ezt a hosszú ideje fennálló kérdéskört. Kis türelmet kérek.

Kovács Péter képe

Csatkai a szoborról a következőket írja: "Nep. Szent János szobor a park bejáratánál
1944-45-ben elpusztult. Volutákkal három oldalról megtámasztott, tagolt talapzat,
elöl a város címerével és I S G Reno 1912 felirattal. A szent alakja feszülettel. Jó
munka, a XVIII. század második feléből. Lehet, hogy azonos azzal a szoborral,
amelyet 1734-ben Greiner postamester neje létesített fogadalomból az Előkapu előtt."

Bolodár Zoltán képe

Nem azonos. Az még pár éve a tábornok ház udvarán állt. Elvitték néhány éve, de nem tudom hova. Jövő hétre megkérdezem.

Horváth Péter Pál képe

Fussunk neki még egyszer. Az 1-es képen látható szobor talpazatának felirata megegyezik Kovács Péter által idézettekkel kivéve az évszám 1912- helyett 1913. (A szent a jobb kezében tartja a keresztet.)Ezek szerint 1944-45-ben ez a szobor pusztult el. A 2. sz fényképen ennek a szobornak az utánzata tűnik fel a képeslapon (retusálással), mivel fő jegyei megegyeznek. (Ezek szerint itt nem állt ez a szobor.) De az 1. sz. képen a szobor túl jó állapotban volt ahhoz képest hogy 1734. óta ott álljon. Már csak azért sem, mert Sigel festményén (1833) egy teljesen más formájú szobor látható, ahhoz hasonló, amit a Kőfaragó téren láthatunk. ( A szent a bal kezében tartja a keresztet.) Az a tény, hogy a Neuhof terepviszonyai 1865-ben a Déli vasút megépítésével megváltoztak ( a patak medre máshova került, a gyaloghíd helyett komolyabb híd készült megemelték a terepszintet, betemették a Krausz malom felvíz csatornáját) a fent említett szobor nyakig a földben lenne. Mivel hasonló a Kőfaragó térihez, a talpazat csak kismértékben tér el, elképzelhető, hogy 1764 környékén a szobrász két hasonló Szent János szobrot készített. Mint említettem a vasútépítkezéseknél az Erzsébet kerti megsérülhetett, így később pótlásárára egy újat készíthettek. Így az Erzsébet kertnek két Szent János szobra lehetett, a háromszáz éves időtartam alatt, egy korai és egy későbbi, melyet a külsejükben meglévő eltérések is alátámasztanak.

Bolodár Zoltán képe

Még egy információval had szolgáljak. Megnéztem egy másik képét Diebold Károlynak, amin a másik irányból fotózta le a szobrot. Egyértelműen 1912 olvasható alul, ahol ezen a képen 1913. A képen egyértelműen látható, hogy a hídtól néhány méterre áll. A Sigel festményen más a talapzat. A szobor is másnak tűnik. Az egyházi iratokat kellene átnézni, illetve magánszemély is állíttathat szobrot és úgy emlékszem, hogy a város magánszemélytől szerezte meg a telket a 18. század második felében, ha jól emlékszem.

Bolodár Zoltán képe

Megvizsgáltam megint a Sigel képen a szobor formáját, azért szerintem nem egyértelmű, hogy más. Az egy akvarell, amin elég kicsi a szobor. Nem egyértelmű szerintem. A szobor, hogy jó állapotú vagy sem? Sok 18. századi szobor van, ami jó állapotú.

Horváth Péter Pál képe

Hát van némi hasonlóság a Sigel festmény szobra és Kőfaragó téri között, ezzel a kettővel szemben némi különbség a fényképen látható között. Az egyik a testtartás. Az első kettő esetében kevésbé kontraposztos a beállítás, emiatt magasabbnak tűnik a szobor, az alapzat hasonló magasságú, nagyjából hasáb alakú, és mindkét szobor esetében a bitérium (papi fejfedő) a fejen látható. Míg a fényképen levő szobor esetében a kontraposzt erőteljes, emiatt zömökebbnek látszik a szobor . A szobor többször ívelt, alacsony talpazaton áll (ami későbbi ízlés szerinti kialakításra utal), és a bitériumot a kezében tartja.

Bolodár Zoltán képe

A talapzatot is cserélhették. A festményen valóban, mintha fejfedő lenne, de a testtartás nem egyértelmű. A Sigel képen milliméterekben mérhető a Nepomuki Szent János szobor. Ez alapján nem mernék biztosat mondani. A Kőfaragó téren teljesen más a talapzat és a fejtartás sem ilyen. Azzal, a kép alapján egybevetni legfeljebb ötletelés. Az is lehet, hogy vázlat alapján vagy emlékezetből próbálta lefesteni. Esetleg rosszul emlékezett. Sőt az is lehetett a célja, hogy hátulról felismerhető legyen milyen szobor áll ott, ezért festette rá a fejfedőt.

Horváth Péter Pál képe

Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a Sigel által festett szobor(1) jobban hasonlít a Kőfaragó térire (3), mint az Erzsébet kertire (2) - ezért az Erzsébet kertben a több, mint kétszáz év alatt valószínű, nem csak egy Nepomuki Szent János szobor állt. Kép az FB-n.

Bolodár Zoltán képe

Gyors megoldást eredményezhet, ha megnézzük kb. 1911 és 1914 között a tanácsülési jegyzőkönyveket a levéltárban. Valószínűleg 1912 vagy 1913-ban renoválhatták. A lassabb megoldás, ha elkezdjük szintén a tanácsülési jegyzőkönyveket nézni kb. 1750-től, mondjuk 1830-as évekig, amikor Siegel is megfestette. ezenkívül javaslom az Egyházmegyei Levéltárat Győrben. Időmilliomosok jelentkezését várjuk!;)

Kovács Péter képe

A Kőfaragó téri szobor 1726-ban készült, és a Fapiacon állt. 1832 után a győri és
a kőszegi országút találkozásához tették át. 1930 óta áll a mai helyén. Az Erzsébet
kertben sohasem volt. A keresztet a jobb kezétől a bal keze felé tartja, fején ott a
bitérium. A szobor ma is jó állapotban van.

Kovács Péter képe

Van még egy életnagyságú szobor a Paplakban a Szentlélek utca 2. kapualjában.
A szobor a 18. század elején készült, egy ideig a templomban állt. Csatkai szerint
lehetett az a szobor, amit az Előkapuban állítottak fel. A sapka a lába előtt van,
a keresztet egy angyal tartja.

Bolodár Zoltán képe

A Storno hagyatékban megtaláltuk a soproni köztéri szobor felmérésben Strono Miksa vagy Storno Pál leírását a szoborról. Együtt végezték a munkát az írás alapján sajnos én nem tudom megmondani melyikük írhatta, de a szöveg az alábbi:
"Az Erzsébetkert bejáratánál a Baross-út felől, az Ikva-pataki híd melett, (másodlagos helyen) nepomuki Szent János szobra, kőből faragva, díszes, barokk talapzaton, elül Sopron város címere. A címer fölött korona, feljebb címerpajzs rajta felirat: ISN.REN.1912.
Szép munka a XVIII. századból.
Előbb hol állott?

Tóth Sándor Frigyes képe

Ugyan nem a Nepomuki ("ne beszélj") Szent János témához szólok hozzá, hanem egy kőkeresztet keresek, amely valaha itt a híd környékén állt.
A kezemben van egy eredeti 1845. augusztus 5. levél, amit a Sopron-Bécsújhelyi Vasút igazgatósága ír Joseph von Patzil soproni polgármesternek, hogy a vasútállomás (a későbbi Sopron Déli) építése miatt útban lévő, „nächst der Neuhofbrücke“ (a Neuhof-híd mellett) álló keresztet engedje meg áthelyezni. A levélen lévő, 1845.08.11-i megjegyzés szerint a keresztet kiássák és ideiglenesen „in die Jacobi Kapelle neben der Michaeli Kirche“ (ideiglenesen a Szent Mihály templom melletti Jakab kápolnában) helyezik el. Ebből az következik, hogy a keresztet később visszahozták?
Szombat délután voltam a Szentmihály templomnál. A mellette lévő kápolna zárva, így nem tudtam megnézni, hogy van-e a kápolnán belül valami féle kőkereszt.

A kérdés az, hogy emlékszik-e valaki, hogy az Erzsébetkertnél a közúti hídnál a Déli állomás közelében volt-e valaha kőkereszt? Vagy, hogy ez a kőkereszt jelenleg is a kápolnában van?

Horváth Péter Pál képe

Körülbelül a mozdonyfordítónál, de, hogy milyen volt nem tudom....

Horváth Péter Pál képe

A legérdekesebb az 5-ös számú kép, mert ugyanazon a helyszínen készült és mégsem egészen a valóságot ábrázolta ...

Németh Szabó László képe

Hatalmas élvezettel olvasok a honlapon minden hozzászólást!

Harkai László képe

OFF,OFF,és mégegyszer is OFF!!!
Kovács Péter 2014.10.01-i kommentjében írta Tacsinak,hogy nézze meg jobban az ominózus képet,mert a fejfedő az alak bal kezében van!Erről jutott eszembe az ominózus Hofi történet a Lenin szoborról!Röviden arról szól,hogy nincs a fején az elmaradhatatlan sapka,nosza, csináljunk neki egy másikat!El is készült ,avató ünnepség,lehull a lepel,ott áll a szobor a fején az új sapkájával!A kezében meg a másik,az eredeti! Bocsánat még egyszer is!
ON,ON,ON!