Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél

Keresés az archívumban

Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél (Angyalfi Andor)
1
Eredeti méret
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél
2
Eredeti méret
Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél
3
Eredeti méret

A bejegyzést ezúttal három szerző jegyzi: Bolodár Zoltán a Soproni Múzeum fotóarchívumában található Diebold Károly fotóról írta sorait, Hárs József egy korabeli képeslap kapcsán osztotta meg velünk gondolatait - egészen pontosan arról, hogy mi a hiba a képeslapon -, míg jómagam, Kótai Mónika, szerkesztő a bevezető gondolatokat írtam, illetve az írás zárásaképpen két kiegészítő gondolatot. Bejegyzésünk egy facebook oldalunkon megosztott képeslaptól, a múzeum kőtárán és a Soproni Füzetek 1985-ös számán át honlapunkig egy hosszabb nyomozómunka eredménye.

Bolodár Zoltán a fotóról (1): Az Erzsébet-kert hídja közelében állt egykor egy Nepomuki Szent János szobor. A második világháború viszontagságai -több Erzsébet-kerti szoborhoz hasonlóan - ezt az emlékművet sem kímélték. Talapzata ma a Soproni Múzeum raktárában pihen, melyen évszám nem található. Stílusjegyek alapján feltehetőleg a 18. század második felében állíthatták. A Soproni Szemlében Csatkai Endre így ír róla: "Nem kímélte a bomba a pályaudvar felőli bejárónál állt barokk Nepomuki Szent János szobrot sem." Az alkotást felfedezhetjük Anton Sigel bécsi festőnek egy akvarelljén, amelyet 1833-ban készített.

Hárs József a képeslapról (5): Így, ahogyan a fotó mutatja, sehol sem volt, sehol sincs. Az Erzsébet-kerti teniszpályáról készített képeslapra retussal festette valaki. Csehországnak 1729 óta védőszentje a Kossuth Lajos utca végében, a Rák-patakon át ívelő híd mellett állott, amíg a második világháborúban tönkre nem ment. (1833-ban már megvolt, tanúsítja egy Anton Sigel-akvarell.) Talapzata a Soproni Múzeumban van. 18. századialkotója ismeretlen, viszont 1942-ben még művészi fényképet alkotott róla Diebold Károly. -- A szentet életében csak 1393. március 20-ig láthatták a prágaiak, s gyűlölte IV. Vencel király. A megjelölt napon a Károly hídról a Moldva folyóba lökték, mert nem árulta el, mit gyónt neki a királyné. Folyók menti népek egyre növekvő tisztelete a barokk korban formálódott képzőművészeti alkotásokká. Nevét a Villa soron olvashatjuk a kápolna homlokzatán. A szentnek van Sopronban még egy szobra, mégpedig a Kőfaragó téren.

Kótai Mónika, szerkesztő: Érdekesség még a Diebold-fotó (1) hátterében látható üzlet, Hoffmann Gyula kereskedése korábban a Kossuth Lajos utcában, a Déli vasút állomásával szemben működött, innen költözött át erre a helyre. Az üzletről készült képeslap, melynek érdekessége, hogy a kereskedő neve ott egy "n"-nel szerepel, a Kapcsolódó bejegyzésben tekinthető meg, ahol egy Anno és ma összeállítást is ajánlunk a képhez.
Egy másik érdekesség a szobor kapcsán Becht Rezső Soproni figurák című írása, mely a Soproni Füzetek 1985-ös számában jelent meg. Ott az író a következőket írja:"Azt tartották róla az emberek, hogy az a Szent Antal-szobor az alsó-Erzsébetkertben, a Rák patak hídja mellett a Tóni élethű barokk-szobra. Ma már nem áll ott, illetve csak az alsó fele, mert a felsőt elpusztította a második világháború." Úgy tűnik tehát, hogy Becht Rezső tévedett, amikor Szent Antal szobrának hitte a Nepomuki Szent János-szobrot. Az idézett sorokban említett alsó részről írt Bolodár Zoltán is fentebb.

---

A bejegyzés közreadása után Pichler Rezső javaslatára megkerestem Tóth Sándor vasúttörténészt, aki a fotó (1) hátterében látható mozdonnyal kapcsolatban szolgált némi információval. Sándor kérésére közlöm sorait:"Sopron Déli állomás, mint ahogy a neve is mutatja, a Déli Vasút, majd az I. világháborút követő osztozkodás után magyarországi jogutód, a Duna-Száva-Adria Vasút (DSA) állomása volt egészen a DSA magyar állam általi 1932. 07.01-hatállyal történő megváltásáig, amikortól is a vonal, ill. az állomás MÁV tulajdonba került át. Ezzel párhuzamosan a Sopron Déli állomásra állomásított eredetileg déli vasúti mozdonyok helyett kiszolgált MÁV mozdonyok jelentek meg az állomáson és a helyi tolatószolgálat mellett elsősorban a brennbergi bányameneteket voltak hivatottak kiszolgálni. Noha képen nem látom jól, valószínűleg a két ide állomásított MÁV 475 sorozatú mozdony egyike látható a képen. Ezek négy csatolt kerékpáruak voltak, azaz köznyelven szólva 4 tenglyesek voltak."

---

Miután közzétettük a bejegyzést, hozzászólóink között komoly vita indult meg a szoborral kapcsolatban. Így a bejegyzést először egy térképrészlettel frissítettük (6), melyen Kovács Péter jelölte be a szobor egykori helyét -, majd a Soproni Múzeum fotóadattárosától, Bolodár Zoltántól két újabb képet is kaptunk a múzeum archívumából (2, 3), melyeket Storno Miksa 1943-ban készített a szoborról.
Saját archívumunkban is találtunk még egy felvételt a szoborról (4), melyet Angyalfi Andor készített, sajnos a készítés ideje ismeretlen.
Reméljük, hogy az újonnan felkerült képek további érdekes diskurzust indítanak majd el, illetve segítenek a már megkezdett eszmecsere minél hatékonyabb folytatásában.

---
Traeger Ernő 1944-ben megjelent Civitas Fidelissima című kötetében így írt a szoborról:

Szent Nepomuk kőszobra

A déli vasuti útkeresztezésnél
Szent Nepomuk áll az Erzsébet-kert szélén,
Év elején ide zarándokoltunk el
A kis mujkósokkal népes csapat élén.

Figyelj, mujkós, hogyha a vonat erre jár
És füttyét az öreg Szent Nepomuk hallja,
Akkor akár hiszed, vagy akár nem hiszed
Magát illendően kétszer is meghajtja.

Hitetlenségében meggyőződni akart
A kis mujkós és várt, türelmesen csak várt.
Mi pedig elmenve tovább is biztattuk:
Maradjon ott, mert a tudás neki sem árt.

Este aztán vártuk az alumneumban,
Hogy a felsülését pirulva bevallja,
Mi pedig nevetve magyaráztuk neki,
Hogy meghajtja magát, ha a füttyöt hallja.

A vers Trager Ernő Civitas Fidelissma című kötetében jelent meg. (Singer és Wolfner, Bp. 1944.)

További Sopronhoz kapcsolódó költeményeket a kép feletti Vers címkére kattintva olvashatnak honlapunkon.

Kép típusa
Fotó/Mozgókép készítője
Kép/Mozgókép beküldője
Kép keletkezési ideje
1900-as évek eleje és 1942, 1943
Kapcsolódó bejegyzés
Kapcsolódó kiadvány
Forrás

Soproni Füzetek 1985.

1901
1942

Hozzászólások

Tarcsai Mária | 2014. szeptember 30. 18:55

Nagyon érdekes írás. Az Erzsébet kertben érdemes lenne megjelölni, hol is állhatott egykor az a szobor.

Kovács Péter | 2014. szeptember 30. 20:07

A háború után még megvolt a szobor talpazati oszlopa, emlékezem rá. A híd mellett állt,
a kert felől nézve a bal oldalon. Amikor felkerült a képeslap a Sopron annora, írtam,
hogy Becht Rezső tévedett, a szobor Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, és nem Szent
Antalt, mielőtt a háború elpusztította. Nagyon örülök, hogy van kép a szoborról!

Horváth Péter Pál | 2014. október 1. 15:14

Az a helyzet, hogy Becht tévedett, nem lehet egyértelműen kimondani. Ha megnézzük Anton Sigel festményét 1833-ból (Szépművészeti Múzeum), bizony ott más szobrot látunk. Sőt másfelé is néz. Egyébként a Neuhof szobrai az idők folyamán jócskán változtatták helyüket. A korai dokumentumok egész más képet rajzolnak elénk, mint amit a képeslapok láttatnak.

Horváth Péter Pál | 2014. szeptember 30. 22:05

Hoffmann Gyula (fűszerkereskedő) és neje Blau Róza a Manninger út 10. szám latti ház tulajdonosa volt 1929-ben. (Őt említi Hiller I. a szörnyű Soproni szemlés beszámolóban). Ebben az épületben üzemeltetett Hoffmann Gyula vegyeskereskedést. A Manninger út 1. számú telek Hoffmann Gyula tulajdona volt, ahol később épülhetett a képeslapon látható ház. 1904-ben (a képeslapok tanúsága szerint) Hoffman Gyula fűszerüzlete látható a Kossuth utca 49 sz. házban , melynek tulajdonosai Nussbaumer József , valamint Giczi Vincéné és tsai - 1929.ben. Hogy a Hoffmann Gyula és Hoffman Gyula hogyan kapcsolódik nem sikerült kiderítenem.
A "hamis" fényképről annyit, hogy ha a szobor a Nepomuki Szent Jánost akarta ábrázolni, akkor elég rossz impressió lehettek az alkotójának.

Tarcsai Mária | 2014. október 1. 18:14

Mitől olyan szörnyű Hiller I. Soproni szemlés beszámolója?

Horváth Péter Pál | 2014. október 1. 20:20

Hát amiket én abban olvastam, az a magyar polgárvárosunk szégyene.
Hiller István : A soproni és Sopron megyei zsidók utolsó állomása 1944-ben Ssz. 1964/4.

Tarcsai Mária | 2014. október 1. 20:56

Köszönöm, meg fogom keresni a cikket....

Bolodár Zoltán | 2014. szeptember 30. 22:57

Egyébként néhány hónapja találtunk egy Storno Miksa által készített fotót, amin szintén a Nepomuki Szent János szobor látható az Erzsébet-kertnél.

Bolodár Zoltán | 2014. október 1. 17:22

A kolléganő szabadságon van, ha visszajön rákérdezek. Mónival pedig megbeszélem.

Tarcsai Mária | 2014. október 1. 18:20

Számomra egyik sem tűnik kifejezetten Nepomuki Szent János szobornak. A szentek ábrázolásának vannak bizonyos szabályai, amiről rá lehet ismerni. Hiányolom a jellegzetes fejfedőt is.....és még sok mindent...

Kovács Péter | 2014. október 1. 20:11

Tacsi! Nézd meg jobban, a fejfedő a bal kezében van. A szobrászok főleg
a barokk korban ezeket a szabályokat sokszor átlépték. Nézd meg a
Nepomuki szobrokról a fotóimat a Facebookon az albumok között.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2014. október 2. 12:56

Még fogok futni egy kört a nyomozással, egy szál még eszembe jutott, ahol tisztázni lehetne ezt a hosszú ideje fennálló kérdéskört. Kis türelmet kérek.

Kovács Péter | 2014. október 3. 01:02

Csatkai a szoborról a következőket írja: "Nep. Szent János szobor a park bejáratánál
1944-45-ben elpusztult. Volutákkal három oldalról megtámasztott, tagolt talapzat,
elöl a város címerével és I S G Reno 1912 felirattal. A szent alakja feszülettel. Jó
munka, a XVIII. század második feléből. Lehet, hogy azonos azzal a szoborral,
amelyet 1734-ben Greiner postamester neje létesített fogadalomból az Előkapu előtt."

Bolodár Zoltán | 2014. október 3. 11:24

Nem azonos. Az még pár éve a tábornok ház udvarán állt. Elvitték néhány éve, de nem tudom hova. Jövő hétre megkérdezem.

Horváth Péter Pál | 2014. október 3. 20:05

Fussunk neki még egyszer. Az 1-es képen látható szobor talpazatának felirata megegyezik Kovács Péter által idézettekkel kivéve az évszám 1912- helyett 1913. (A szent a jobb kezében tartja a keresztet.)Ezek szerint 1944-45-ben ez a szobor pusztult el. A 2. sz fényképen ennek a szobornak az utánzata tűnik fel a képeslapon (retusálással), mivel fő jegyei megegyeznek. (Ezek szerint itt nem állt ez a szobor.) De az 1. sz. képen a szobor túl jó állapotban volt ahhoz képest hogy 1734. óta ott álljon. Már csak azért sem, mert Sigel festményén (1833) egy teljesen más formájú szobor látható, ahhoz hasonló, amit a Kőfaragó téren láthatunk. ( A szent a bal kezében tartja a keresztet.) Az a tény, hogy a Neuhof terepviszonyai 1865-ben a Déli vasút megépítésével megváltoztak ( a patak medre máshova került, a gyaloghíd helyett komolyabb híd készült megemelték a terepszintet, betemették a Krausz malom felvíz csatornáját) a fent említett szobor nyakig a földben lenne. Mivel hasonló a Kőfaragó térihez, a talpazat csak kismértékben tér el, elképzelhető, hogy 1764 környékén a szobrász két hasonló Szent János szobrot készített. Mint említettem a vasútépítkezéseknél az Erzsébet kerti megsérülhetett, így később pótlásárára egy újat készíthettek. Így az Erzsébet kertnek két Szent János szobra lehetett, a háromszáz éves időtartam alatt, egy korai és egy későbbi, melyet a külsejükben meglévő eltérések is alátámasztanak.

Bolodár Zoltán | 2014. október 3. 20:34

Még egy információval had szolgáljak. Megnéztem egy másik képét Diebold Károlynak, amin a másik irányból fotózta le a szobrot. Egyértelműen 1912 olvasható alul, ahol ezen a képen 1913. A képen egyértelműen látható, hogy a hídtól néhány méterre áll. A Sigel festményen más a talapzat. A szobor is másnak tűnik. Az egyházi iratokat kellene átnézni, illetve magánszemély is állíttathat szobrot és úgy emlékszem, hogy a város magánszemélytől szerezte meg a telket a 18. század második felében, ha jól emlékszem.

Bolodár Zoltán | 2014. október 3. 21:08

Megvizsgáltam megint a Sigel képen a szobor formáját, azért szerintem nem egyértelmű, hogy más. Az egy akvarell, amin elég kicsi a szobor. Nem egyértelmű szerintem. A szobor, hogy jó állapotú vagy sem? Sok 18. századi szobor van, ami jó állapotú.

Horváth Péter Pál | 2014. október 4. 09:13

Hát van némi hasonlóság a Sigel festmény szobra és Kőfaragó téri között, ezzel a kettővel szemben némi különbség a fényképen látható között. Az egyik a testtartás. Az első kettő esetében kevésbé kontraposztos a beállítás, emiatt magasabbnak tűnik a szobor, az alapzat hasonló magasságú, nagyjából hasáb alakú, és mindkét szobor esetében a bitérium (papi fejfedő) a fejen látható. Míg a fényképen levő szobor esetében a kontraposzt erőteljes, emiatt zömökebbnek látszik a szobor . A szobor többször ívelt, alacsony talpazaton áll (ami későbbi ízlés szerinti kialakításra utal), és a bitériumot a kezében tartja.

Bolodár Zoltán | 2014. október 4. 12:35

A talapzatot is cserélhették. A festményen valóban, mintha fejfedő lenne, de a testtartás nem egyértelmű. A Sigel képen milliméterekben mérhető a Nepomuki Szent János szobor. Ez alapján nem mernék biztosat mondani. A Kőfaragó téren teljesen más a talapzat és a fejtartás sem ilyen. Azzal, a kép alapján egybevetni legfeljebb ötletelés. Az is lehet, hogy vázlat alapján vagy emlékezetből próbálta lefesteni. Esetleg rosszul emlékezett. Sőt az is lehetett a célja, hogy hátulról felismerhető legyen milyen szobor áll ott, ezért festette rá a fejfedőt.

Horváth Péter Pál | 2014. október 4. 20:16

Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a Sigel által festett szobor(1) jobban hasonlít a Kőfaragó térire (3), mint az Erzsébet kertire (2) - ezért az Erzsébet kertben a több, mint kétszáz év alatt valószínű, nem csak egy Nepomuki Szent János szobor állt. Kép az FB-n.

Bolodár Zoltán | 2014. október 6. 20:58

Gyors megoldást eredményezhet, ha megnézzük kb. 1911 és 1914 között a tanácsülési jegyzőkönyveket a levéltárban. Valószínűleg 1912 vagy 1913-ban renoválhatták. A lassabb megoldás, ha elkezdjük szintén a tanácsülési jegyzőkönyveket nézni kb. 1750-től, mondjuk 1830-as évekig, amikor Siegel is megfestette. ezenkívül javaslom az Egyházmegyei Levéltárat Győrben. Időmilliomosok jelentkezését várjuk!;)

Kovács Péter | 2014. október 6. 23:10

A Kőfaragó téri szobor 1726-ban készült, és a Fapiacon állt. 1832 után a győri és
a kőszegi országút találkozásához tették át. 1930 óta áll a mai helyén. Az Erzsébet
kertben sohasem volt. A keresztet a jobb kezétől a bal keze felé tartja, fején ott a
bitérium. A szobor ma is jó állapotban van.

Kovács Péter | 2014. október 6. 23:22

Van még egy életnagyságú szobor a Paplakban a Szentlélek utca 2. kapualjában.
A szobor a 18. század elején készült, egy ideig a templomban állt. Csatkai szerint
lehetett az a szobor, amit az Előkapuban állítottak fel. A sapka a lába előtt van,
a keresztet egy angyal tartja.

Bolodár Zoltán | 2014. december 15. 13:50

A Storno hagyatékban megtaláltuk a soproni köztéri szobor felmérésben Strono Miksa vagy Storno Pál leírását a szoborról. Együtt végezték a munkát az írás alapján sajnos én nem tudom megmondani melyikük írhatta, de a szöveg az alábbi:
"Az Erzsébetkert bejáratánál a Baross-út felől, az Ikva-pataki híd melett, (másodlagos helyen) nepomuki Szent János szobra, kőből faragva, díszes, barokk talapzaton, elül Sopron város címere. A címer fölött korona, feljebb címerpajzs rajta felirat: ISN.REN.1912.
Szép munka a XVIII. századból.
Előbb hol állott?

Tóth Sándor Frigyes | 2015. április 19. 20:09

Ugyan nem a Nepomuki ("ne beszélj") Szent János témához szólok hozzá, hanem egy kőkeresztet keresek, amely valaha itt a híd környékén állt.
A kezemben van egy eredeti 1845. augusztus 5. levél, amit a Sopron-Bécsújhelyi Vasút igazgatósága ír Joseph von Patzil soproni polgármesternek, hogy a vasútállomás (a későbbi Sopron Déli) építése miatt útban lévő, „nächst der Neuhofbrücke“ (a Neuhof-híd mellett) álló keresztet engedje meg áthelyezni. A levélen lévő, 1845.08.11-i megjegyzés szerint a keresztet kiássák és ideiglenesen „in die Jacobi Kapelle neben der Michaeli Kirche“ (ideiglenesen a Szent Mihály templom melletti Jakab kápolnában) helyezik el. Ebből az következik, hogy a keresztet később visszahozták?
Szombat délután voltam a Szentmihály templomnál. A mellette lévő kápolna zárva, így nem tudtam megnézni, hogy van-e a kápolnán belül valami féle kőkereszt.

A kérdés az, hogy emlékszik-e valaki, hogy az Erzsébetkertnél a közúti hídnál a Déli állomás közelében volt-e valaha kőkereszt? Vagy, hogy ez a kőkereszt jelenleg is a kápolnában van?

Horváth Péter Pál | 2015. április 19. 21:41

Körülbelül a mozdonyfordítónál, de, hogy milyen volt nem tudom....

Horváth Péter Pál | 2015. november 9. 14:20

A legérdekesebb az 5-ös számú kép, mert ugyanazon a helyszínen készült és mégsem egészen a valóságot ábrázolta ...

Németh Szabó László | 2015. december 20. 20:00

Hatalmas élvezettel olvasok a honlapon minden hozzászólást!

Harkai László | 2018. október 18. 19:32

OFF,OFF,és mégegyszer is OFF!!!
Kovács Péter 2014.10.01-i kommentjében írta Tacsinak,hogy nézze meg jobban az ominózus képet,mert a fejfedő az alak bal kezében van!Erről jutott eszembe az ominózus Hofi történet a Lenin szoborról!Röviden arról szól,hogy nincs a fején az elmaradhatatlan sapka,nosza, csináljunk neki egy másikat!El is készült ,avató ünnepség,lehull a lepel,ott áll a szobor a fején az új sapkájával!A kezében meg a másik,az eredeti! Bocsánat még egyszer is!
ON,ON,ON!

A bejegyzés létrehozása: 2014. szeptember 30.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.