Nepomuki Szent János szobra az Erzsébet-kertnél

A bejegyzést ezúttal három szerző jegyzi: Bolodár Zoltán a Soproni Múzeum fotóarchívumában található Diebold Károly fotóról írta sorait, Hárs József egy korabeli képeslap kapcsán osztotta meg velünk gondolatait - egészen pontosan arról, hogy mi a hiba a képeslapon -, míg jómagam, Kótai Mónika, szerkesztő a bevezető gondolatokat írtam, illetve az írás zárásaképpen két kiegészítő gondolatot. Bejegyzésünk egy facebook oldalunkon megosztott képeslaptól, a múzeum kőtárán és a Soproni Füzetek 1985-ös számán át honlapunkig egy hosszabb nyomozómunka eredménye.

Bolodár Zoltán a fotóról (1): Az Erzsébet-kert hídja közelében állt egykor egy Nepomuki Szent János szobor. A második világháború viszontagságai -több Erzsébet-kerti szoborhoz hasonlóan - ezt az emlékművet sem kímélték. Talapzata ma a Soproni Múzeum raktárában pihen, melyen évszám nem található. Stílusjegyek alapján feltehetőleg a 18. század második felében állíthatták. A Soproni Szemlében Csatkai Endre így ír róla: "Nem kímélte a bomba a pályaudvar felőli bejárónál állt barokk Nepomuki Szent János szobrot sem." Az alkotást felfedezhetjük Anton Sigel bécsi festőnek egy akvarelljén, amelyet 1833-ban készített.

Hárs József a képeslapról (5): Így, ahogyan a fotó mutatja, sehol sem volt, sehol sincs. Az Erzsébet-kerti teniszpályáról készített képeslapra retussal festette valaki. Csehországnak 1729 óta védőszentje a Kossuth Lajos utca végében, a Rák-patakon át ívelő híd mellett állott, amíg a második világháborúban tönkre nem ment. (1833-ban már megvolt, tanúsítja egy Anton Sigel-akvarell.) Talapzata a Soproni Múzeumban van. 18. századialkotója ismeretlen, viszont 1942-ben még művészi fényképet alkotott róla Diebold Károly. -- A szentet életében csak 1393. március 20-ig láthatták a prágaiak, s gyűlölte IV. Vencel király. A megjelölt napon a Károly hídról a Moldva folyóba lökték, mert nem árulta el, mit gyónt neki a királyné. Folyók menti népek egyre növekvő tisztelete a barokk korban formálódott képzőművészeti alkotásokká. Nevét a Villa soron olvashatjuk a kápolna homlokzatán. A szentnek van Sopronban még egy szobra, mégpedig a Kőfaragó téren.

Kótai Mónika, szerkesztő: Érdekesség még a Diebold-fotó (1) hátterében látható üzlet, Hoffmann Gyula kereskedése korábban a Kossuth Lajos utcában, a Déli vasút állomásával szemben működött, innen költözött át erre a helyre. Az üzletről készült képeslap, melynek érdekessége, hogy a kereskedő neve ott egy "n"-nel szerepel, a Kapcsolódó bejegyzésben tekinthető meg, ahol egy Anno és ma összeállítást is ajánlunk a képhez.
Egy másik érdekesség a szobor kapcsán Becht Rezső Soproni figurák című írása, mely a Soproni Füzetek 1985-ös számában jelent meg. Ott az író a következőket írja:"Azt tartották róla az emberek, hogy az a Szent Antal-szobor az alsó-Erzsébetkertben, a Rák patak hídja mellett a Tóni élethű barokk-szobra. Ma már nem áll ott, illetve csak az alsó fele, mert a felsőt elpusztította a második világháború." Úgy tűnik tehát, hogy Becht Rezső tévedett, amikor Szent Antal szobrának hitte a Nepomuki Szent János-szobrot. Az idézett sorokban említett alsó részről írt Bolodár Zoltán is fentebb.

---

A bejegyzés közreadása után Pichler Rezső javaslatára megkerestem Tóth Sándor vasúttörténészt, aki a fotó (1) hátterében látható mozdonnyal kapcsolatban szolgált némi információval. Sándor kérésére közlöm sorait:"Sopron Déli állomás, mint ahogy a neve is mutatja, a Déli Vasút, majd az I. világháborút követő osztozkodás után magyarországi jogutód, a Duna-Száva-Adria Vasút (DSA) állomása volt egészen a DSA magyar állam általi 1932. 07.01-hatállyal történő megváltásáig, amikortól is a vonal, ill. az állomás MÁV tulajdonba került át. Ezzel párhuzamosan a Sopron Déli állomásra állomásított eredetileg déli vasúti mozdonyok helyett kiszolgált MÁV mozdonyok jelentek meg az állomáson és a helyi tolatószolgálat mellett elsősorban a brennbergi bányameneteket voltak hivatottak kiszolgálni. Noha képen nem látom jól, valószínűleg a két ide állomásított MÁV 475 sorozatú mozdony egyike látható a képen. Ezek négy csatolt kerékpáruak voltak, azaz köznyelven szólva 4 tenglyesek voltak."

---

Miután közzétettük a bejegyzést, hozzászólóink között komoly vita indult meg a szoborral kapcsolatban. Így a bejegyzést először egy térképrészlettel frissítettük (6), melyen Kovács Péter jelölte be a szobor egykori helyét -, majd a Soproni Múzeum fotóadattárosától, Bolodár Zoltántól két újabb képet is kaptunk a múzeum archívumából (2, 3), melyeket Storno Miksa 1943-ban készített a szoborról.
Saját archívumunkban is találtunk még egy felvételt a szoborról (4), melyet Angyalfi Andor készített, sajnos a készítés ideje ismeretlen.
Reméljük, hogy az újonnan felkerült képek további érdekes diskurzust indítanak majd el, illetve segítenek a már megkezdett eszmecsere minél hatékonyabb folytatásában.

---
Traeger Ernő 1944-ben megjelent Civitas Fidelissima című kötetében így írt a szoborról:

Szent Nepomuk kőszobra

A déli vasuti útkeresztezésnél
Szent Nepomuk áll az Erzsébet-kert szélén,
Év elején ide zarándokoltunk el
A kis mujkósokkal népes csapat élén.

Figyelj, mujkós, hogyha a vonat erre jár
És füttyét az öreg Szent Nepomuk hallja,
Akkor akár hiszed, vagy akár nem hiszed
Magát illendően kétszer is meghajtja.

Hitetlenségében meggyőződni akart
A kis mujkós és várt, türelmesen csak várt.
Mi pedig elmenve tovább is biztattuk:
Maradjon ott, mert a tudás neki sem árt.

Este aztán vártuk az alumneumban,
Hogy a felsülését pirulva bevallja,
Mi pedig nevetve magyaráztuk neki,
Hogy meghajtja magát, ha a füttyöt hallja.

A vers Trager Ernő Civitas Fidelissma című kötetében jelent meg. (Singer és Wolfner, Bp. 1944.)

További Sopronhoz kapcsolódó költeményeket a kép feletti Vers címkére kattintva olvashatnak honlapunkon.