P. Fényi Gyula szülőháza és emléktáblája

Keresés az archívumban

A Szentlélek utca 3-as számú ház 1968-ban
A Szentlélek utca 3-as számú ház 1968-ban
1
Eredeti méret
A Szentlélek utca 3-as számú ház 1968-ban
A Szentlélek utca 3-as számú ház 1968-ban
2
Eredeti méret
P. Fényi Gyula emléktáblája
P. Fényi Gyula emléktáblája az épület homlokzatán
3
Eredeti méret

A Szentlélek utca 3-as számú házat 1968-ban örökítette meg az ismeretlen fotós, két irányból is. Mindkét felvételen jól kivehető a ház neves szülöttének, P. Fényi Gyulának - születési nevén Fink Gyula Ferencznek - emléktáblája, melyet Sopronyi-Thurner Mihály polgármester kezdeményezésére a világhírű jezsuita csillagász születésének 90. évfordulóján avattak fel, 1935. május 26-án.

Vitéz Nesztheyné Haich Erzsébet szobrászművész alkotásán a csillagjegyeket szimbolizáló képek mintegy körbeölelik a Fényi Gyulát ábrázoló domborművet, mely alatt a következő szöveg olvasható: "P. Fényi Gyula SJ. Ebben a házban látta meg 1845. január 8-án a napvilágot, melynek világhírű kutatója lett." (ld. 3. kép) Ez az emléktábla a II. világháború előtt készült soproni táblák közül talán az egyik legimpozánsabb, ugyanakkor rendkívül tekintélyt parancsoló.

A híres soproni csillagászról, akiről a Holdon krátert neveztek el, illetve akinek a nevét egy kisbolygó is őrzi, és akinek egykor szülővárosában iskola is viselte - igaz, rövid ideig - a nevét, Neves soproniak menüpontunkban a későbbiekben részletesen olvashatnak, ugyanitt egyébként testvérbátyjának, Finck János polgármesternek életrajza és portréja már elérhető.

Egy, az avatásról készült felvétel Turbuly Éva könyvében tekinthető meg, a kötetet a Hungaricana oldalán tudják átböngészni.

Az épületről az 1950-es évekből is találnak két felvételt honlapunkon, közülük egyik az udvarba is bekalauzolja Önöket. A bejegyzést ide kattintva érhetik el.

Az emléktáblák mindig egy tartalmas életút mementói az utókor számára, azért hogy emlékezzenek eleikre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az élet valamely területén. Legtöbbször hajlamosak vagyunk elsétálni ezek mellett a táblák mellett, anélkül, hogy jelentőségükbe belegondolnánk. Megszokja őket a szemünk, hozzátartoznak egy-egy épület arculatához. Pedig sokszor amellett, hogy emlékeztetnek, komoly művészi értéket is képviselnek, nem egyszer jeles alkotóművészek műremekei. A Sopron anno-n a régi felvételek mellett megjelenő jelenkori emléktábla fotókkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a házfalakon velünk élő történelemre. Bízunk benne, hogy ha legközelebb egy itt bemutatott tábla előtt visz el az útjuk, megállnak majd egy pillanatnyi időutazásra és képzeletben - vagy akár valóságosan is - fejet hajtanak azok előtt az egykori soproniak előtt, akik nélkül a mi mai Sopronunk nem lehetne olyan, amilyennek ismerjük.

Kép típusa
Fotó/Mozgókép készítője
Kép keletkezési ideje
1968
Kapcsolódó bejegyzés
Szerző
1968
Évszámos térképre

Hozzászólások

Dr. Schöberl Miklós Béla | 2018. augusztus 12. 00:00

Az emléktábla elhelyezését a katolikus Kör kezdeményezte. Ez olvasható a Soproni Katolikus Élet 1935/3 számában. De ugyanezt igazolja a Kör 1936 évi közgyűlésének jegyzőkönyve is. (Ez utóbbi forrás a levéltárban, az előbbi a múzeumban megtalálható)

Dr. Schöberl Miklós Béla | 2018. augusztus 12. 09:32

Az emléktábla leleplezésénél az ünnepi beszédet dr. Gábor Géza a Katolikus Kör alelnöke, leánygimnáziumi tanár mondta. Megjelentek a városunk polgári és egyházi prominens személyei, az éppen itt tartózkodó dr. Breyer István megyéspüspök, a jezsuita rend és tudományos élet küldöttei, a Katolikus Kör teljes vezetősége és jelentős számú tagsága is.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2018. augusztus 12. 10:42

A két nevet a forrásom is említette, ugyanitt szerepelt a polgármester neve. Köszönöm a hivatkozásokat, sajnos számomra nem elérhetők, így a tartalmukkal nem tudom a bejegyzést frissíteni.

Dr. Schöberl Miklós Béla | 2022. február 1. 14:59

Akkor „[…] amikor a felvilágosodás viharmagvai elérték a fehér ember szörnyű kataklizmáját […] amikor kitermelte a liberalizmus a szabaderkölcs […] és profitéhség embertelenségét […] amikor fantomként elő-előtűnt a vörösember arca […] akkor a tudós […] égre emelte szemét és a kis játékait űző, önző, kicsinyes föld éltetőjét a Napot figyelte.”
Ezekkel a szavakkal vázolta Gábor Géza dr. emléktábla avató beszédében azt az időt, melyben Fényi élt és dolgozott. (1845-1927)
Pontos tüneti leírása akár a mai világra is ráillik.

A bejegyzés létrehozása: 2018. augusztus 11.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.