Petőfi Sándor szobra eredeti helyén
1974-ben állították fel az akkorra már 68 éve a költő nevét viselő téren Petőfi Sándor szobrát, nem messze attól a helytől, ahol soproni tartózkodása alatt 1839-40-ben őrt állt a [zöldhajtókás, sárgapitykés közlegény].
Lisztes István szobrászművész alkotásának alakja éppen abból az irányból szemléli a teret, mint egykor a katonáskodó költő, hiszen Petőfi a mai Újhelyi-ház helyén állott három épület egyike előtt - postaház - teljesített szolgálatot a téren. Ha nem is pontosan azon a helyen, de az épület térre néző homlokzatán 1948 óta emléktábla (2. kép) is őrzi az egykor itt silbakoló közlegény (3. kép ) emlékét, aki unalmas óráiban körbenézve még a mai Liszt központ helyén állt Olaszbástyát is láthatta.
Bár szobrot csak 1974-ben állítottak neki, a költő soproni tartózkodásáról a már említetten kívül két tábla is megemlékezik a városban: egy a tértől nem messze található egykori, Petőfi által gyakran látogatott diáktanyának otthont adó épület homlokzatán a II. Rákóczi Ferenc utcában, egy pedig a Halász utcai egykori fiúiskola, ma általános iskola homlokzatán, hiszen ezen a helyen állt egykor az a kaszárnya, ahol Petőfi szolgált.
A tér átalakítása és a mélygarázs építése során a szobor raktárba került, majd 2011-ben, immár arccal egykori őrhelye felé, a színház előtt állították fel ismét.
A szabadságharc költőjének soproni katonaéveiről honlapunkon részletesen ebben a bejegyzésünkben olvashatnak.
A költő rövid soproni tartózkodásáról a mai napig a legátfogóbbnak tartott, Dr. Csatkai Endre által jegyzett kötet ismertetője ide kattintva érhető el.
Részlet Petőfi Ivás közben (1844) c. verséből:
"Zöldhajtókás, sárgapitykés
Közlegény...
Egész a közlegénységig
Fölvivém!
Jó: bakancsom hogy hamar lerúghatám;
Még idővel degradáltak volna tán. "
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges