Petz Dániel (1725-1800)

Keresés az archívumban

Helyszín
Petz Dániel (1725-1800)
Eredeti méret

A krónikaíró apja, Lipót, 1723-ban — Szakolcát elhagyva — telepedett le és nyerte el a polgárjogot Sopronban. Mesterségét, a posztónyírást folytatta itt gyökeret vert két fia, Gottlieb és Dániel. Ez utóbbi érzett magában később késztetést arra, hogy megörökítse azt, ami szűkebb környezetében történt. Halála után fia, aki ugyancsak Dániel nevet kapott, folytatta a feljegyzéseket egészen 1839-ig. A krónika eleje sajnos elveszett.

Petz Dániel 1751-ben lett polgár. Rokonai voltak a Töplerek, a Krausok, a Schneiderek és a Lenk posztós család. Valami kisebb állást kapott a városnál, amiért alig adtak ellenszolgáltatást. Gyülekezetében (az evangélikusban) pedig halottvivőként szolgált. Az Ikva mellett, a Rózsa utcában volt a házuk és műhelyük. A háztartás gondja-baja mellett öröme is kiolvasható a nem napra kész feljegyzésekből. Örömmel nyugtázza, hogy nagyobbik lánya ülést kapott a templomban. Sámuel fia megnősült, lányai távolabbi vidékekre mentek férjhez, az ifjú Dániel előbb magyar szóra megy Nemeskérre, majd vándorútra kél („valcol”). Apja, a mester jól bánik segédeivel. Az egyiket saját költségén temetteti el. Jótékonykodik. Feljegyzi, hogy főzetett a szegény diákoknak. Céhe Pozsonyban székelt. Inasfogadásra, ülésekre oda kellett utazni. De tekintélyére jellemző, hogy többször ő elnökölt ott az üléseken. Leginkább egyházának sorsa érdekli.

A krónikaíró kora távolról nézve eseménytelennek látszik, a kuruc kor háborúi és a napóleoni idők megszállása között. Mégsem lehet azt mondani, hogy semmi sem történt ezekben az évtizedekben. A Petz család evangélikus lévén, már maga a lassú fejlődés II. József türelmi rendeletéig érdemes arra, hogy figyelemmel kísérjük. Egymás után alakulnak az új gyülekezetek, épülnek a templomok a környéken, az országban.

Az úgynevezett Bürgerprocess (Polgárper), vagy Bürgerkrieg 1774-től 1782-ig pedig valóban izgalmas időszak. A polgármester és a városbíró hibát hibára halmozott a város vezetésében. Amikor egy polgárt jogtalanul súlyos pénzbüntetésre ítéltek, s mivel nem fizetett, elhajtották az állatait, a polgárság feljelentette az uralkodónőnél a vezetőket. Igazuk volt, az ítélet száműzetés (a polgármester időközben meghalt), amit csak nagy könyörgésre enyhítettek. A város zilált pénzügyeit pedig Schillsohn báró, királyi biztos hozta rendbe. Ez a korszak az evangélikus templom építésének ideje is. A korábban már létezett imaház helyére került a máig meglévő új. 1781-ben kezdték a földmunkával. Petz feljegyzi, hogy a talajvíz miatt cölöpöket kellett a földbe verni. Hogy a földet és a bontás törmelékét könnyebben el tudják távolítani, áttörték a városfalat. Ez ma a Bünker köz.

Petz Dániel 1800 októberében még feljegyzi, hogy mit termett lőveri szőleje, de november 9-ről már idegen írás rögzíti, hogy a krónikaíró 75 évesen elhunyt. Fia folytatja ugyan az írást, de ez a rész már száraz, érdektelen. Nem veszi észre, hogy családja hogyan emelkedik felfelé. Pedig a Petzek ezután az egyház életében és a tudomány területén alkotnak maradandót. Petz Lipót 1831-től Sopronban pap és műfordító, fia Harkán lelkész, az ő fia, Gedeon, a pesti egyetem német nyelvésze. Petz Lipót lánya pedig Altdörfer Keresztély karnagy felesége lett.

Az írás a szerző tervei szerint a harmadik, 2005-ben megjelentetni tervezett Aranykönyvben jelent volna meg. Mivel a kötet kiadása meghiúsult, az elkészült 102 életrajz eddig kiadatlan maradt. Honlapunk "Neves soproniak" menüpontjában folyamatosan tesszük közzé a Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész által írt életrajzokat.

Kép típusa
Kapcsolódó kiadvány
Forrás

Soproni Krónikák. Idősebb és ifjabb Petz Dániel krónikája 1778—1839. Jegyzetekkel ellátta Csatkai Endre. Sopron, 1940. A Soproni Szemle IV. évf. (1940) 2—3. számának melléklete.

Szerző
1725
A bejegyzés létrehozása: 2020. október 6.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.