Pillanatképek az 1965-ös árvízről

Hozzászólok
Árvíz az Ikván 1965-ben
Árvíz az Ikván 1965-ben

Az 1965. áprilisi, az Ikván levonuló árvízről több fotódokumentumot is láthattak már honlapunkon, többek között ezt a színes felvételt, illetve számos fekete-fehér fotót ebben az interaktív, térképes bejegyzésben.

A most bemutatott képek érdekessége, hogy hosszú évtizedek után Ausztráliából érkeztek haza, a fotós, Angyalfi Andor unokáinak jóvoltából. A képek közreadása mérföldkő a Sopron anno történtében, ilyen távolról ugyanis még sosem kaptunk felvételeket, sőt, az is igazi meglepetésként ért minket, hogy a családi kötődés okán a magyarul egyébként nem beszélő unokák lelkes követői honlapunknak.

Amennyiben a korábban említetteken túl is szívesen nézegetnének soproni árvizekről készült fotókat, érdemes a bejegyzés tetején az Árvíz címkére kattintani, ahol 1900 és 1996 között készült felvételek között böngészhetnek.

Special thanks to Angyalfi Andor's granddaughters for sending these photos from Australia 'back home' to us. We've also updated his bio on our website with one of his portraits they shared with us. Thanks for helping us to keep his memory alive. We'll publish some more of the famous photographer's pictures on our webpage later.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1965
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1965
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A fotó készítőjének életrajza: Angyalfi Andor
A bejegyzés létrehozása: 2018. december 2.

Hozzászólások

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Olvasóink visszaemlékezései honlapunk Facebookos oldaláról:

"Éjjel riadóztatták az erdészdiákokat és az egész kollégium futva indult kárt menteni. Egyedül voltunk a többi kollégium aludt tovább. Nem vártunk köszönetet, nem is kaptunk. Természetes volt, hogy segítettünk, bennünket így neveltek." (Hornik Béla)

"7 éves voltam. Félelmetes volt. Édesanyám a Major-közben dolgozott. A Várkerületen hömpölygött a víz."(Lehelvári Marietta)

"Emlékszem én is. 9 éves voltam, a bátyám 11. A szüleim meg nagyon idegesek voltak, mert a bátyám még nem volt otthon, este 6 kor.( Nekem előtte már kettő bátyám meghalt, mikor még kicsik voltak.)Tehát az aggodalom nem volt ok nélküli. Mikor hazajött, úgy fél 7 körül, az apu nem kérdezett tőle semmit, de kapott akkora pofont, hogy az ajtó adta neki a másikat. Csak utána kérdezte meg, merre jártál?.Egy életre megtanultuk, hogy amire, és amikor mondják haza kell jönni."(Varga Ferencné)

"Én a Rózsa utcában 15 évesen éltem meg, az élelmiszerbolt bejáratát homokzsákokkal kellett megvédeni, a Paul pék lépcsősora magas volt ott már évszázados tapasztalat volt, ahogy a ház falán az emléktáblák is mutatják a Ievonult előző két árviz vizszintjét."(Fodróczi Árpád)