Póda Endre (1840-1902)

Hozzászólok
Póda Endre (1840-1902)

A soproni katolikus iskolák, nevelőintézetek, kisdedóvók, templomok építtetője volt: árvák gondnoka, műemlékek megőrzője, a magyarságtudat ápolója és emelője, szegények gyámolítója.

Pódafai Póda Endre 1840. december 11-én született a Pozsony megyei Felsőszelin, köznemesi családból. Korán jut árvaságra, rokonok nevelik és iskoláztatják Pozsonyban, majd Nagyszombatban. 1864-ben szenteli pappá Simor János püspök.

Több helyen káplánkodik, leghosszabb ideig, hét évig Kismartonban. 1871-ben kerül Sopronba a Katolikus Tanítóképzőbe tanárnak. 1876-ban a város közgyűlésének katolikus tagjai egyhangúlag szavazzák városplébánosnak így egyben alelnöke lesz a Katolikus Konventnek.

Zalka János püspök, Sopron kerületi esperessé, majd 1878-ban Szent Györgyről címzett ajaki apáttá, 1901-ben pápai prelátussá nevezi ki. Mint Sopron kegyúri plébánosa, tisztségét 26 éven át viseli. Ezt a negyedszázados munkásságot úgy végzi, hogy nevét örökre beírja a város és a katolikus egyház történetébe.

A Konvent megújulásának élharcosa volt. Kiváló szónok, s mint ilyen jó gyakorlati érzékkel küzd szándékaiért, amik megvalósulnak az elemi iskolák katolikus kézbe való átvételével (1876), a katolikus ismétlőiskola felállításával (1877), a párhuzamos magyar osztályok szervezésével (1878). A Konvent kezébe véteti a városi iskolapénzeket (1882), megszervezi az egyházközségi adózást (1885), felépíti az új Szent Mihály Római Katolikus Népiskolát (1887) és a Kaszinó-kaszárnya telkének megszerzése után (1889) felépíti azon a belvárosi Szent Imre iskolát (1891). Megnyitja az ország egyik legszebb fekvésű temetőjét, a Szent Mihály újtemetőt (1894), a Voss árvaházzal szembeni telekre új óvodát építtet (1895), a Balfi utcába bérházat huzat fel. A neomór stílusban épített palota a plébánia javadalmait növeli. Több jótékony célú alapítványt felügyel. A város kezeléséből átvett alapítvány csak 216 ezer forinttal rendelkezik, Póda halálakor ez az összeg már 992. 800,-forint. A terveket ő szüli, az építkezések pénzügyi megalapozását ő végzi, a várossal ő vitázik - eredménnyel, s az építkezéseket is ellenőrzi. Mindezek mellett megmenti a Szent Jakab kápolnát, kőréje Kálváriát épít, megújítja a Bécsi utcai Szent János templomot, a városháza építése miatt lebontásra ítélt Nepomuki Szent János kápolnát felviteti a Lövérekbe, ami ma ma a felsőlövérek dísze. Az árvaházban új szárnyakat építtet, (1894), az ő munkássága folytán gazdagodik a soproni egyházközség az árva leányok intézetével, a Jozefinummal, ahol a leányok az elemi iskolától a képzőig tanulnak. A Katolikus Legényegylet székházinak építése is Póda Endrének köszönhető. Plébánossága alatt épül az Isteni Megváltó Leányainak új temploma Handler Nándor tervei szerint, melléje kétemeletes rendház készül. A templomot 1886 áprilisában kezdik építeni, s Zalka János püspök 1887. október 10-én szenteli fel. A „szürkék" akik 1863-ban telepednek le a városban -valláskülönbség nélkül- ápolnak betegeket a Kórházban, sőt magánházaknál is.

Póda Endre nevéhez fűződik a Máriacelli kereszt, a Pihenőkereszt és a Lénárd kereszt megújulása. Kijavíttatja a Szentlélek-templomot, új orgonát telepít bele, két új oltárt állíttat a Szent Mihály-templomba, új harangok kerülnek a toronyba.

Levéltári kutatásai teszik a város első katolikus történetírójává. 1892-ben adja ki „A soproni parochia és a soproni katolikus hitközség története" című hatalmas munkáját, 1892-ben ehhez csatolja a Szent Jakab-kápolna történeti és művészeti leírását. 1885-ben német anyanyelvű híveinek indítja a hetente kétszer megjelenő „Westungarisches Volksblatt’-ot.

Pénzben százezrek mennek át a kezén, de szerény és tiszta kezű ember marad. Csekély vagyonának örökösévé a Szent Mihály-templomot teszi. 1902. február 3-án hirtelen szólítja el a kérlelhetetlen halál. Egykor utca is őrizte emlékét Sopronban; sírja a Szent Mihály-temető magaslati helyén az ifj. Stornó Ferenc és Hild Károly alkotta (1895) Kálvária Kereszt alatt van.

A korabeli újságok pártállásra való tekintet nélkül a város történelmének egyik legnagyobb polgárát gyászolják és búcsúztatják Pódafai Póda Endre apátkanonok városplébános személyében. Örök érvényű üzenete „Minden eszközt fel kell használni, hogy nép hitében megerősödjék. Ilyen a régi vallási emlékek megőrzése. Az emlékek néma nyelven hirdetik az ősok hírét, hirdetik a vallás igazságait."

Az írás az Aranykönyv 2002. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2002.
Szerkesztette: Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

:::
Póda Endre emlékét Sopronban ma is őrzi utca, az Aranyhegyen.

Kép típusa: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1840
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés létrehozása: 2018. augusztus 16.

Hozzászólások

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Póda gazdag életútját, eredményes, és olykor kudarcos küzdelmeit egyetlen írással bemutatni lehetetlen. Bősze erre nem is vállalkozhatott.
Póda különösen a katolikus olvasóegyletben érezte otthon magát, melynek jegyzője volt nyolc évig, majd huszonöt éven át haláláig elnöke. Ennek az egyletben harminchárom éven át kifejtett gazdag tevékenységnek ismerete nélkül Pódát nem lehet teljességgel megérteni, megismerni. Ugyanígy a helyi katolikus sajtó megteremtéséért, az Oedenburger Volksblatt alapításáért folytatott harcának ismerete nélkül sem.