Renner Kálmán (1927-1994)

Keresés az archívumban

Helyszín
Renner Kálmán (1927-1994)
Eredeti méret

Kiváló éremművész volt, a Nemzetközi Éremszövetség tagja, a soproni Országos Érembiennále egyik életre hívója. 1927. december 8-án született Sopronban ősi rézműves család sarjaként. A családi tradícióknak megfelelően Renner a gépészmérnöki képesítés mellé megszerezte a rézműves mesterlevelet is. Ifjúkorában előbb a fényképezésnek hódolt, de mikor Reményi Józseftől elsajátította a mintázás mesterfogásait, életét végleg eljegyezte az éremkészítéssel. Szívós önképzéssel küzdötte fel magát országos rangú, nemzetközileg ismert éremművésszé. 1959-ben vették fel a Művészeti Alapba, 1969-ben lett a FIDEM tagja.

1968-ban mutatkozott be első önálló kiállításával a soproni Festőteremben. Ezt kővetően mintegy negyven egyéni tártata volt itthon és külföldön. (De ott volt érmeivel minden fontosabb közös seregszemlén is). Rendszeresen részt vett a FIDEM kétévenkénti kiállításain.

Szerepelt többek között Párizsban (1967) és Prágában (1969), Kölnben (1971) és Helsinkiben (1973), Krakkóban (1975) és Lisszabonban (1979), Firenzében (1983) és Stockholmban (1985).

Renner Kálmán karakteres érmeit 13 hazai és 42 külföldi múzeum őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Had- és a Zenetörténeti Múzeum; az Ermitázs, a British Múzeum, a bécsi, madridi, berlini, prágai, washingtoni stb. múzeumok. Munkabírását és tehetsége lobogását jelzi, hogy életében több mint négyszáz érmét alkotott. Témáit főként a történelem, a tudomány és a művészetek - a zene, az irodalom és a képzőművészet - nagy alakjai ihlették. Kemény rajzolatú érmeit férfias erő, rusztikus realizmus - és a szemérmes férfilíra jellemzi. Szinte mindig biztos kézzel talált rá az arc és a lélek legjellemzőbb vonásaira (Tolsztoj, Goethe, Madách, Petőfi, József Attila Beethoven, Verdi, Liszt, Cézanne, Chagall, Egry stb).

Megrendelésre szívesen készített domborműves köztéri táblákat (Szent István, Mindszenty, Mikola Sándor stb.). valamint emlék- részvételi és díjérmeket is.

Sikeres működését a hazai és külföldi sajtó folyamatosan figyelemmel kísérte. Munkásságáért több ízben kapott elismerést. 1973-ban Győr-Sopron megye nívódíjával jutalmazták, az 1990. évi Soproni Őszi Tárlaton elnyerte a Perényi-díjat, 1991-ben ő lett a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete „Az év legszebb érme" pályázatának győztese.

Renner szülővárosa kulturális közéletének egyik motorja, egyik leglelkesebb szervezője volt. Különösen a képzőművészeti élet fellendítését tekintette szívügyének. Évekig állt a Képzőművészeti Kör élén és fáradhatatlanul dolgozott a Kulturális Egyesületek Szövetségének elnöki posztján is. Elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy 1977- ben Sopron kapta az Országos Érembiennálé rendezésének örökös jogát. Jelentős része volt a Képcsarnok bemutatóterem megvalósításába is. ó készítette el az emlékérmet Sopron szabad királyi városi rangra emelésének hétszázadik évfordulójára.

1994. április 13-án hunyt el Sopronban. Méltó emléket azzal állíthatna neki szülővárosa, ha élete nagy álmát - a soproni Országos Éremmúzeumot - valóra váltaná.

Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

Kép típusa
Kapcsolódó kiadvány
Kapcsolódó dokumentum
Szerző
1927

Hozzászólások

Kovács Péter | 2018. július 6. 21:07

Kovács Péter Renner Kálmán apám fotós barátja volt. Ő vitt be engem a Sotexba.
Neki köszönhetem, hogy textiles lettem! Köszönet érte!

A bejegyzés létrehozása: 2018. július 6.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.