"Sopron városa igen szép völgyben fekszik az ugynevezett Léver hegység közöt, a völgyet, az itt egyesülő Spittel és Ikva patakok nedvesitik, mellyek partjait és átalában az egész várost gyönyörü gesztenyés-, szőlős-, gyümölcsöskertek és erdők veszik körül. Mostani lakossága legujabb felszámitás szerint 17,000-re megy, többnyire német ajkuak, kiknek elődei Ausztriából és Stájerországból jöttek. A belváros, melly hajdan erős falakkal volt körülvéve, körded alaku, és e nem nagy kiterjedésü, ó-szerü magas házakkal zsufolt belváros egyhuzomban kerülhető meg, utczái jól vannak kövezve, különösen járdái; a csinosan épült külvárosok sokkal terjedelmesebbek. A belváros felső végén van a főbejárat, hol a kapu felett a sudár és szép épitésü várostorony emelkedik, mellynek felső részét oszlopos kőtornácz disziti, s teteje rézzel van fedve. E toronyból, melly nem csak e környéken, hanem egész Magyarországon is a legmagasabb toronynak tartatik, felséges kilátás élvezhető a Fertő tavára, a Stájer Havasra, Fraknó várára, és végre a távol Ausztria fehérlő havasaira. (E torony képünkön a város közepe táján látható.) A belváros, mint már előbb is emlitők, hajdan erős falakkal volt körülvéve, mellyekből még maig is láthatni egyes részleteket; de az ezt keritő sánczok nagyobb részt be vannak töltve, és ennek helyén van jelenleg a legszebb és legszélesebb utcza, melly az egész belváros körül végig fut, itt a legcsinosabb és szemléletre méltó házak épültek, és előkelő vendéglők is találtatnak."
www.epa.oszk.hu - Vasárnapi Újság 1854-1860.
Hozzászólások
Köszönöm!!!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A fametszet és Sopron leírása a Vasárnapi újság 1858. augusztus 1. (31.számában) jelent meg.
A szerző 1857- től dolgozott a lapnak (Zombory Gusztáv 1835-1872).
"Zombory Gusztáv ekkor ugyanis a "Vasárnapi Újság", "Hazánk és Külföld" és más lapokban
hazai tájleírásokat írt és ezeket illusztrálta. Sajnos, nem mindenütt jelezte, melyik rajzot
készítette ő maga s így nem határozhatjuk meg, hogy melyik cikkéhez készítette ő maga a
rajzokat. (MŰVÉSZET/szerkesztette: Lyka Károly/ Második évfolyam, 1903 | Ötödik
szám) "
A fametszet keletkezésének helyét és idejét a képen látható tornyok és a Jezsuita Konviktus
alapján behatárolhatjuk:
- a mai Koronázódombról látta a várost a készítő
- az evangélikus templom tornya nincs ábrázolva, mely 1850-ben épült, így ezt megelőzően,
illetve
- a kurucdombi szélmalom félig kész épülete már látható, mely 1841-ben épült, így azt
követően ábrázolhatták a várost az itt látható módon, vélhetőleg 1840-41-ben.