A honlap frissítése miatt ideiglenesen nem elérhető a hozzászólás és a regisztráció funkció.
Szíves türelmüket kérjük.

Saláta Gyuri emlékezete

Hozzászólok
Saláta Gyuri emlékezete

Ha a 20. század elején léteztek volna közösségi oldalak és lettek volna influenszerek, biztos vagyok benne, hogy Gantner Antal (1869-1945) az első számú soproni híresség lett volna ezen a területen.

Gantner Antal életútját röviden átolvasva vagy munkásságát részletesen megismerve egyaránt arra a következtetésre juthatunk, hogy a Kaszinó ruhatárosaként dolgozó lelkes lokálpatrióta Sopronért és a soproni polgárokért végzett önzetlen munkája példaértékű a jelenkor amatőr helytörténészei és az ezen a területen dolgozó szakemberek számára is.

"Míg a ruhatárban a szórakozó, jómódú polgárok felöltőjét őrizte, csak olvasott és olvasott. Valósággal bújta a Casino Egyesület könyvtárát Aztán maga is gyűjteni kezdte a sopronienziákat. A könyvekből rendre kicédulázta a nevezetes városi eseményeket az apró, de érdekes adalékokat A hírlapokból kivagdosta a város múltjáról szóló cikkeket. Szinnyei József lexikonából, a Magyar Irók Tárából aprólékos gonddal kigyűjtötte Sopron és Sopron vármegye jeles szülötteit. Mint ügyes fényképész sorra örökítette meg üvegnegatívjain a lebontásra ítélt régi házakat, utcarészleteket, bástyákat és várfalakat." (dr. ifj. Sarkady Sándor írásából.)

Gyűjtéseinek gyümölcsét először saját kiadású Krónikás naptárak formájában osztotta meg a soproniakkal, 1921-től saját újságot is indított Képes Dunántúli Tárogató néven, de több könyvet is jegyzett szerzőként.

A most bemutatott képeslap, melyet szintén ő adott ki, egy, az 1911-es Krónikás naptárban közreadott illusztrációról készült. A grafika mellett egy rövidke humoros verset is olvashatunk a lapon:

"Ikva partján van egy város
de magas a tornya
Bukófalvi Saláta György
A toronyőr rajta
büszkén néz le a magasból
régi kuruc fajta
A vármegye sziporkázó
adomáit szórva "

Gantner Antal humorát dicséri az írói álnév, Bukófalvi Saláta György, másként Saláta Gyuri, melyet kezdetben használt és melyről hosszú ideig nem tudhatták a polgárok, kit is rejt valójában.

"A soproni kisember – a soproni nagy lélek" emlékét a mai napig nem őrzi a városban sem utca, sem szobor, sem emléktábla, de munkásságának emlékezete, a kiadott naptárak, újságok, könyvek és az általa örökül hagyott fotográfiák örökre ébren tartják emlékét.

Kép típusa: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1911
Kapcsolódó bejegyzés: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1911
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2024. február 10.