Salzmann Károly és az ő szélmalma

Hozzászólok
A Salzmann-féle malom majd később kaszányra

1864 egy borús délelőttjén szomorú kis csapat lépett ki az Újteleki u. 23-számu ház kapuján. Négy férfi vállán vitte az egyszerű fakoporsót, egy megtört fekete ruhás asszony lépdelt utána. Csendben haladtak a temető felé. Egy nagyratörő, okos, bátor, tehetséges férfit kísértek utolsó útjára, Salzmann Károly építészt, aki merte megvalósítani álmait, és aki ebbe a ragyogó szárnyalásba belebukott.

1810-ben Bécsben született mérnök családban. Korán, már 17 évesen a bécsi műegyetem hallgatója lett, ahol mértant, gépészetet, földmérést és építészetet tanult, rajzkészségét is fejlesztette.
Magyar lányt vett feleségül, Volz Katalint, akivel Sopronban kezdték új életüket. Salzmann hamar otthon érezte magát, megszerette a várost. Úgy érezte itt a lehetőség, hogy végre megvalósítsa álmát egy funkciójában a legkorszerűbb, építészetileg nagyon igényes szélmalom építését.

A torony, a melléképületek és a lakóház építése négy évig, 1841-1845 tartott. Salzmann fő művének szánta ezt a malmot, valami nagyszerűt, csodálatosat kívánt alkotni. Beleépíteni minden szakmai tudását, igényességét, szép iránti vágyát.
Sokáig kereste a helyszínt, választása végül a Kuruc-dombra esett és igaza lett, hisz a felépült szélmalom ma is jól látható a város minden pontjáról, különös szépségével felhívja magára a figyelmet.

Az építkezés temérdek pénzt emésztett fel, Salzmann belefektette apai örökségét, felesége pénzét, a barátaitól kapott kölcsönt és rengeteg banki hitelt, de nem adta alább. A gépészeti megoldásoknál a legkorszerűbb holland mintát követte, a torony építésénél pedig a legigényesebb és legdrágább anyagot, téglát kívánt. Ha ránéztek a toronyra - és igazán mondom, megéri egy szép délután felsétálni a Kuruc-dombra, tüzetesebben megnézni a szélmalmot, átölelni a falát és erre a nagyszerű álmodóra gondolni- láthatjátok, hogy végül az olcsóbb megoldást választotta, vegyesen használva a téglát és a mészkövet. De a torony falazatát nem fedte el vakolattal, őszintén mutatta a pótlást. Végül a vörös tégla-fehér mészkő ritmikus váltakozása még előnyére is vált az épületnek, különös keleties hatást kölcsönözve neki. 1860-ra Salzmann súlyosan eladósodott. Minden igyekezet ellenére 1861- ben el kellett adnia a malmot melléképületeivel és ott lévő saját lakóházával együtt. Belebukott. De műve ma is áll hirdetve az építész bátor kiállását álmai az új technológia megvalósítása mellett. Malma mellé hamarosan több szélmalom épült, bizonyítva, hogy nem is volt olyan élettől elrugaszkodott, örült terv az övé.

Kép típusa: 
Kép keletkezési ideje: 
1900-as évek eleje
Kép keletkezésének éve: 
1905
3855-2503
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Farkasné Bárczy Éva
A bejegyzés létrehozása: 2015. március 20.