Schármár Károly (1877-1946) építész. Schármár Károly 1900-ban szerezte meg egyetemi oklevelét a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Már fiatalon számos jelentős megbízást kapott, első fontos munkái közt olyan épületek szerepeltek, mint az 1910-ben elkészült Töpler-lőver (ma a Szent Margit plébánia) vagy a Hild Lipót részére épített ún. Kő-villa a mai Sörházdombi úton. De ugyancsak a '10-es évek elején tervezett villát a Fenyves soron és ekkortájt készült el az Orsolyiták csillagvizsgálója is, szintén az ő tervei alapján.
Schármár Károly országos tervpályázaton nyerte el a Postapalota kivitelezési munkálatait, mely pályájának legjelentősebb megbízása volt. Szintén a Széchenyi téren az ő tervei alapján állított fel a Városszépítő Egyesület egy kőkerítéssel körülvett órát. Még 1911-ben, Schármár Károly tervezte meg Sopron első mozgóképszínházát a Lackner Kristóf utcában, majd ugyanebben a rendkívül termékeny évben készítette el az új Szent Mihály-temető ravatalozójának terveit. Az épület 1912-re készült el, egy évvel a mozi után, amikor már a Postapalota kivitelezése is a végéhez közeledett.
Az 1912-es év is hasonlóan sok feladatot adott az építésznek, miközben még folytak a posta kivitelezési munkálatai, Benkő Géza megbízásából megtervezte az Újteleki utca 52-es számú házat (későbbi tulajdonosa után Pum-ház), melynek érdekessége, hogy egy őrszobát is terveznie kellett a házba, lévén az épület egy egykori őrépület helyén épült fel.
Schármár Károly az I. világháború után kevesebb megbízást kapott, majd az 1930-as években ismét megszaporodtak a feladatai. 1931-re készült el a Deák téren az elemi iskola épülete - ma gimnázium -, majd 1935-ben a Frankenburg u. - Vörösmarty u. sarkán álló társasház, melybe édesapja halála és a családi vállalkozásnak otthont adó telep felszámolása után maga is költözött és haláláig lakott.
Érdekesség, hogy a ház építését maga finanszírozta, vélhetően a Vörösmarty utca megnyitása miatt felszámolt családi telephelyért kapott összegből. Két, ma is álló épület jelentős mértékű átalakításában is komoly szerepe volt Schármár Károlynak, ilyen a Szent György utca 17. számú ház, amit 1942-ben alakítottak emeletessé az ő tervei alapján, illetve a Széchenyi tér 12-es számú Perkovátz-ház, mely szintén földszintes épület volt, s melyet szintén az ő tervei alapján építettek át.
1938 és 1944 között számos, később meg nem valósított tervet készített a Tschurl-ház elbontásával megnyitott Mátyás király utca nyugati oldalának beépítésére (a templom felőli oldal), ám végül egyik terve sem valósult meg. Sopron városa 1990-ben utcát nevezett el Schármár Károlyról, egykori lakóházán, a Frankenburg u. 8 szám alatt édesapjával, Schármár János építésszel közös emléktábla őrzi emlékét.
Kubinszky Mihály: Schármár Károly, a soproni építész 1877-1946- Soproni Szemle, 2000/2
Hozzászólások
Köszönöm a kiegészítést.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kiegészitésül Scharmar Karoly nagyszerü életmüvéhez: 1930-31-ben tervezte és épült meg az akkori Nándor fasoron, ma Ady Endre ut 29 sz, alatt egy polgári villa, Dr. Zergényi Pál megrendelésére. Tőle 1982-ben volt szerencsénk megvásárolni, ma is benne lakom, és igyekszem méltón megőrizni épitészeti szépségét. dr. Bodnár Lászlóné
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm szépen a kiegészítést!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Postapalota épületét Orth Ambrus és Somló Emil tervezte egy 1909-ben meghirdetett
nyilvános pályázatra. A pályaterv alapján Schármár Károly kivitelezésében épült fel
1911. és 1913. között. Forrás: Kubinszky Mihály Sopron építészete a 20. században.