"Kétség nem fér ahhoz, hogy Sopron egyik legszelesebb városa az országnak. Mikor országszerte "ül" a levegő, nálunk még akkor is lengedez a szellő. Magában a városban is vannak azonban egészen különleges helyzetben levő terek és utcák. Amikor például a lövérek alján szinte teljes a szélcsend, a Lackner Kristóf - utcában még dudorász. Ez egyébként a város legszelesebb utcája. Sorrendben másodiknak követi a Színház-utca, majd a Kis-Várkerület és a Kurucdombsor. A város legszelesebb pontját azonban mégsem ezeken a helyeken kell keresni. A város legszelesebb, egyben legszebb pontja is a Szent Mihály templom előtti lépcsőterasz, melyről soproni meghatározással is elmondhatjuk, hogy még kánikulában sem mentes a "huzattól"."(Soproni Hírlap, 1935. április 21.)
Hozzászólások
Bizony, bizony, beérsz a Hársfa sorra, ott már nincs szél. "Alte Stube" mondta
mindig az öregapám.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Amikor Ella nénihez jártam 6-9 éves koromig a Liszt Ferenc Művelődési Házba balettre és mindig rohannom kellett a 18h-kor az Ógabona térről induló brennbergi buszra, ősztől-tavaszig az a metsző hideg szél a Színház utcában ahova soha sem sütött be a Nap, igen nem szerettem, valójában ma sem kedvelem a szelet, csak a lágy nyári szellőt! Jaj! Az a Színház utca! Mindig olyan hosszúnak tűnt, mintha soha sem akart volna véget érni! Morcos egy utca!