Szent Mihály a hét arkangyal egyike, a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. A hatalmas erejű arkangyal, aki akaraterejével minden gonoszt legyőz, azután lett városunk védőszentje, hogy 1277-ben IV.László szabad királyi városi címet adományozott Sopronnak. A közelmúltban a Tűztorony tetejére visszahelyezett tartóba az utókor számára a város Szent Mihály fohászát is elhelyezte. Részlet Firtl Mátyást beszédéből: "Szent Mihály fohásza megtartotta nekünk magyarnak Sopront. Legyenek az utódaink is büszkék Sopronra."
Szent Mihály ima
Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük:
„Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.
A kép Rohbock Lajos acélmetszetének reprodukciója.
Hozzászólások
Most veszem észre csak, hogy ezek a "toronyfiak" milyen huncutok, hol vannak, hol eltünnek. A templom egy 1450 körüli állapotát mutató Anton Sigel festményen még nincsenek, mivel eredetileg sem voltak. Azok tehát Storno neogótikus friggyének "szülöttei", ahogy Péter állítja. Következtetés a képeslap korábbi. További érdekesség, hogy a "toronyfiak" a háború után is eltüntek, hogy aztán az 1980 - 81-es felújítás után ismét előkerüljenek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Viszont voltak gótikus mérművek a torony ablakain. Igaz, Storno azokat is átfaragta,
de még mindig meggyőzőbbek voltak, mint a mai, szörnyű ronda fémzsalu.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A "szörnyű fémzsalukat" Sedlmayr János tervezte 1980 körül, s 1985-ig létesültek. A magyarázatuk: id. Storno Ferenc, aki a templom nagy részét nagyon tartózkodó módon restaurálta, munkája utolsó szakaszában, amikor a torony került sorra, erősebb kiegészítéseket alkalmazott. Ezek közül a kapuépítményt - amely a ma látható, hiteles és egyszerű bejárati keretet csúcsíves oromzattal és oldalsó fiatornyokkal bővitette és ezzel hatását torzította, Sedlmayr elbontotta, de köveit a torony első emeletén összeépítve mutatta be. Nehezebb dolga volt a torony harangszintjével, ahol az évszázadok során nyomtalanul eltűnt mérműveket Storno maga által komponált neogótikus mérművekkel pótolta. Ezeket fedte el Sedlmayr anélkül hogy elbontotta volna. A 20. század második fele ennyire törekedett a hitelességre. Ma épp más korszakot élünk, lehet, hogy a következő helyreállítás első dolga épp a "szörnyű zsaluk" eltávolítása lesz. A műemlékvédelem nehézségét épp az mutatja, hogy az azt befolyásoló ízlés ilyen gyorsan változik. Ezért szerencsés, ha az az alapelv érvényesül, amely szerint egy műemlékhez hozzárakni lehet, elvenni belőle nem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem furcsa, hogy Sedlmayr a fiatornyokat visszaépítette, a torony
ablakainak mérműveit eltakarta. Mindkettőt id. Storno faragta. Úgy
érzem, hogy ez kicsit kettős hozzáállás.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egyetértek. De/és az épület ezernyi részletből áll össze, s egy fölújítási/restaurálási terv alkalmával mindegyikről külön-külön döntést kell hozni. Az alapelvek csak általános irányelvként szolgálnak. Egy hasonlat más műfajból: besötétedett és hiányos táblakép restaurálásakor az alapvető tisztítás és konzerválás után a restaurátor foltonként dönti el, mit pótol, mit erősít föl, mit hagy hiányosan v vagy kopottan. S másként ugyanarról az esetről: ha Sedlmayr harmonikusan megoldotta volna a csúcsív felületének lemezekre osztását, s nem ilyen Makoveczes szárnyformában, nem beszélgetnénk erről.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm válaszát: Kovács Péter.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hamarosan látjuk külsőleg, belsőleg felújítva. A toronyablakokba visszakerülnek a gótikus mérvművek és a „szörnyű zsalu” ezek mögé kerül.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Storno 1859 és 1866 között restaurálta (vagy átépítette) a templomot. Érdekes, hogy a
képen a fiatornyok nincsenek rajt a tornyon, pedig azokat is Storno faragta.