Thirring Gusztáv (1861-1941)

Hozzászólok
Thirring Gusztáv

Statisztikus, demográfus és földrajztudós volt, a magyar tudomány kimagasló, európai hírű alakja. Sopronban született, 1861. december 25-én, német ajkú polgári családban. Az ősi Evangélikus Líceum neveltje volt Erről később így vallott: „Itt tanultam hazámat, vallásomat és a nemzeti gondolatot megbecsülni.”

A budapesti egyetemen földrajz természetrajz szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1888-ban lépett a fővárosi statisztikai hivatal szolgálatába, amelynek húsz éven át (1906-1926), nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. Újjászervezte a hivatalt, mintaszerűen korszerűsítette az anyaggyűjtés és feldolgozás módszereit, amivel nemzetközi tekintélyt vívott ki Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának - és önmagának.

1897-től 1909-ig mint a demográfia magántanára tanított a budapesti egyetemen. Lenyűgözően sokoldalú tudós, aki káprázatosán gazdag életművét hangyaszorgalommal építette fel. Statisztikai tanulmányai gyakran a magyarság sorskérdéseire keresik a választ. (Vizsgálja a népesség alakulásának mutatóit, prognózist ad a kivándorlás veszélyeiről, elemzi a halandóság és a népszaporulat tendenciáit, a városi lakosság kereseti viszonyainak alakulását.) Jellemző alaposságára, legendás munkabírására, hogy a Pallas Nagylexikonban ő írta meg Magyarország földrajzának és statisztikájának 7000 (!) címszavát.

A MTA 1902-ben levelező, 1926-ban rendes tagjává választotta. A Magyar Földrajzi Társaságnak haláláig alelnöke volt 1937-ben a statisztikusok legmagasabb nemzetközi tudományos fóruma, a Hágában székelő Institut International de Statistique is tiszteletbeli tagjává választotta.

A világhírű tudóst a hazai turistamozgalom is a magáénak vallotta. A megalakuló Magyar Turista Egyesület titkárává, majd elnökévé választotta Thirringet, aki kora útikalauz irodalmának is úttörője, sőt legkiválóbb művelője volt.

Bár élete nagy részét Budapesten töltötte, sohasem szakadt el felnevelő szülővárosától. Sopron legválságosabb napjaiban ő állott a Nyugatmagyarországi Liga élére. Éjt nappá téve dolgozott a város megmentésén; fáradhatatlanul agitált és szenvedélyes irodalmi munkásságot fejtett ki hazánk integritása érdekében. Vezetésével írják össze 1921 decemberére a Budapesten és vidéken élő, de szavazásra jogosultak névsorát. Százak és százak sietnek haza Sopron megmentésére. 1925-ben megszerkeszti a gazdag tartalmú Sopron Civitas Fidelissima című antológiát, számtalan új barátot és hívet szerezve a városnak.

Helytörténeti szempontból is kiemelkedő művekkel tett tanúbizonyságot szülővárosa iránt érzett hűségéről. Olyan könyvek fémjelzik ezt, mint például: Sopron városa a 18. században (1939) vagy Sopron házai és háztulajdonosai 1734-tól 1939-ig(1941).

Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó:Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető:Bugyi Sándor

:::
Thirring Gusztáv emlékét a Színház utca 17. számú házon emléktábla őrzi, az Ágfalvi úti lakóparkban pedig 1997 óta viseli nevét utca.

Thirring Gusztáv végső nyughelye része a Nemzeti Sírkert programnak. A programban szereplő, egykor köztünk élt neves soproni polgárok életútját egy 2017-ben Nemzeti Sírkert - Sopron címmel megjelent kötet dolgozta fel, ebből idézünk:

A Nemzeti Sírkert fogalma
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult dönteni temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely és temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről, illetve a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetők, temetési helyek meghatározásáról.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság értelmezése szerint a Nemzeti Sírkert olyan virtuális, vagyis nem egy konkrét temetőhöz vagy parcellához köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a nemzet jeles halottainak temetési helyei tartoznak. A Nemzeti Sírkert részévé minősítés minden esetben az elhunyt életművének megítélése alapján történik. A minősítésnél döntő szempontnak az számít, hogy a szóban forgó személy jelleme, cselekedetei, műveltsége és tehetsége révén a közélet, a politika, a tudomány, a kultúra, a vallás, a gazdaság vagy a sport területén maradandót alkotott, illetve a hazát önfeláldozóan szolgálta, s így elvitathatatlan és a közösség által elismert érdemekkel bír. Mindezek alapján pedig, minthogy tevékenységével a nemzet érdekeit szolgálta, az ország fejlődését előmozdította, valamint hír nevét öregbítette, az utókor megkülönböztetett kegyeletére számot tarthat.
(Részlet Vörös Ákosnak a Nemzeti Sírkert - Sopron című kötethez írt bevezetőjéből.)

Thirring Gusztávról a kötetben részletesebben is olvashatnak.

Kép típusa: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1861
Térkép nézetbe kerül: 
Nem kerül térképre
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés létrehozása: 2017. július 25.