Üzletek a Kolostor utca és a Templom utca találkozásánál

Hozzászólok
Üzletek a Kolostor utca és a Templom utca találkozásánál

1943-ban a Kolostor utca és a Templom utca találkozásánál kíváncsian kukkantott özv. Takács Antalné dohányárudája felé id. Konok Tamás kameráján keresztül. A képen egy másik üzlet részletét, Bujtás Kálmán szabóságának bejáratát is megörökítette. Érdemes megemlíteni, hogy korábban itt működött Kummert Lajos papírkereskedése, melyet később Piri Dániel és felesége, Kummert Irén vezettek. Az üzletből megannyi, az utókor számára honlapunkon is megőrzött képeslap került ki.

A Kolostor utca 13-as számú épület kapuja több fotóst is megihletett, Willingstorffer Lajos felvételét és Kovács Károly fotóját is megtalálják a Sopron anno weboldalán. Érdekesség, hogy a kapu mellett minkét fekete-fehér fényképen gyerekeket is lencsevégre kaptak a képírók.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1943
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1943
3304-1588
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2019. január 14.

Hozzászólások

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Válogatás a kép kapcsán Facebookos oldalunkra érkezett hozzászólásokból:

Péntek György:
A képnél maradva, a Templom utca 3 gyerekkorom szép emléke. Jobbra a Bujtásék, balra a Pópa Petiék, A Pópáék után a Wágner Árpiék, Jobb oldalon az udvarról a Dr. Troszl Rudolf és a felesége, majd a Teréz néni, akinek csodálatos nagy lakásába volt az ügyvédi iroda. Teréz néninek hatalmas könyvtára volt. Rengeteg könyvet olvastam, gyerekfejjel, amiket Ő adott kölcsön. A Troszl ( lehet, nem jól írom a nevét ) bácsi lakása kész kincsestár volt. Édesapja egy hadiüzem mérnöke volt. A vitézségi kardjára nagyon büszke volt. Nála láttam az első Nagy Magyarország térképet, a bútorok szuronyos puskákból készültek, a sakkasztal is három összefogott kispuskán állt. Az órája egy átalakított kézigránát volt. Akkoriban az Úttörőházban bőrdíszműves szakkört vezetett. A Vörös csillag moziba az első sor közepén volt a helyük, mert a felesége nagyon rosszul látott. Rengeteg emlék, nem is ide való, talán. Móni, ha gondolja, majd rövidítsen, húzzon belőle. Alattuk a légópince, mint afféle vásott kölyköknek, kész kalandpark volt. Emlékszem, volt a falon egy szenteltvíztartó, egy csokor szentelt barka, mindig ott háborúztunk. Ha rohantunk ki a házból, utoljára a Bujtásnéni csapott a fejünkre. Az emeleten a Schneider családra emlékszem még, na és a kapu fölött az igazgató úrék, ( talán régen postaigazgató volt a férj ) csodálatos erkélyük mindig " irigységre " sarkalt. A Kolostor utca 13 is csodálatos volt, gyerekként. A gyönyörű kapu, minden idegenvezető elmondta a zárókő tanulsága szerint a város egyik legrégebbi háza volt. Jobbra a trafik, amibe a Nagyék, Ők voltak a háziurak, fűrészport tartották. Balra a falon volt a ház egyetlen falikútja, onnan vittük fel a vizet a lakásokba. Meg ott lakott a Németh Miklós, Petőfi.Az emeleten balra laktak a Nagynéniék, udvar felől egy folyosón lehetett a Némethnékhez menni. A folyosó végén volt az egyetlen WC. Csigalépcsőn lehetett feljutni hozzánk, de a külső ajtó után még három lépcsőn fel kellett menni és akkor lehetett belépni a szobába. Hatalmas szoba volt, majd egy keskeny alaktalan konyhába. Szembe velünk volt egy kis erkély, abból nyílott még egy lakás, szintén a szoba volt elől. Balra a padlásfeljáró előteréből pedig a Karakai lányok hatalmas szobája nyílott. Csak a 60 as évek közepén lett víz, fürdőszoba kialakítás a lakásokhoz. Azután a műemlékesek bekebelezték és hatalmas pusztítás árán elcsúfították a házat. Mert nekik lehetett.

Friedrich Rezső:
Bujtásék, miután megszűnt a szabóság, (már 1950 előtt) a három szobájukból egyiket "társbérletbe" adták, feleségeméknek. Feleségem, már abban a szobában született 1950-ben. (Garasék). Neki a Bújtás bácsi majdnem nagyapai rangban volt. Bújtásnéninek ugyanis nem lehetett gyermeke, így a férj gyermekszeretetét a házbeli gyerekekre vetítette. Katimnak egy-egy korty bort adott néha, amiért a felesége keményen korholta...az öreg nagy természetjáró, gombász hírében állt. Az erdei somot a "volt" kirakatban szárította. Apósomék, aztán átköltöztek a Kolostor 11-be, 1960-ban. Trostl-ékkal lakáscsere okán.