”Az időm rohamosan múlik. Sajnos a prognózis nem vált be. Sokat esik. Igaz, hogy ennek dacára napi 4-5 órát sétálunk. Már egész jó színem van, s azt hiszem híztam is keveset. De ezt majd csak a városi ruha felvételekor állapíthatom meg pontosan. A viszontlátásig sok üdvözlet.”
A Dunántúli Turista Egyesület 1937-ben átadott, Pinezich Istvánról elnevezett István-menedékháza a Muck-messzelátó mellett Diebold Károly felvételén. A háború előtt virágzó turistamozgalmaknak köszönhetően a Nyíresen emelt pihenőház egyszerre szolgálta a Sopronból egynapos kirándulásokra az erdőbe kilátogató és útjuk közben megpihenni vágyó városlakók, illetve a távolabbról városunkba látogató és szálláshelyükül a menedékházat választó turisták kényelmét is.
A most bemutatott képeslapot, melynek ezúttal a hátoldalát is megosztjuk Önökkel, egy Sopronba látogató vendég írta 1940 nyarán, hírt adva arról, miként alakul a pihenés elvonultan, a Soproni-hegység erdeiben. Sorainak hangulata egy letűnt kora lenyomata.
