Tóth Sándortól kaptuk ezt a fotót, melyről mindössze annyit tudunk, amit valaki, talán a készítője, egykor a kép hátuljára írt: "Bécsi úti vámház, 1930". Sándor abban a reményben osztotta meg velünk a felvételt, hogy lesz, aki esetleg bővebb információval tud szolgálni az épületről.
---
Facebookos oldalunk látogatói sikeresen megfejtették, hol állt a vámház, sőt Both István családi archívumából sikerült további felvételeket is beszerezni az épületről, melyeket most közreadunk.
A megfejtésben nyújtott segítségért köszönet Horváth Péter Pálnak, Kovács Péternek, Takács Róbertnek és Friedrich Rezsőnek. Miután a sikerült azonosítani a helyszínt, Horváth Péter Pál írt egy összefoglalót a témában, íme:
1850 után város és a megye területén nagyon sok vámőrház volt. Még a Deák tér közepén is, a Faraktár utcában, ill. a Bécsi utcában, és még több helyen. Ezek személyzetének a feladata az út- és kövezetvám beszedése volt. A város nagyobb útjai, szakaszokra voltak osztva, nem egyenlő távolságban, hanem a forgalom függvényében. Az útvám célja az utak fenntartási költségeinek fedezése volt. Bérfuvarok esetén, a megrendelőnek a fuvarbéren felül az út- és kövezetvám díját külön kellett fizetni. Az útszakaszokat már a századelőn kialakították. A bécsi úton pl. kettő szakasz. Voltak nagyobb vámőrházak is, mint például a bécsi úti (ami a lenti képeken látható), a bécsújhelyi út keresztelődésénél, ahol az út- és vámszedésen kívül vámkezelést és határrendészeti tevékenységet is folytattak. A Trianoni békeszerződés után, a szükségesnek ítélt katonai határőrizetet a Magyar Királyi Vámőrség 1921. augusztus 25-i létrehozásával oldották meg. Az államhatár őrizete egy szervezet hatáskörébe került, amely szervezet tevékenységének kis részét képezte a határon átmenő áruforgalom, s a határszéli (mai fogalmak szerint kishatár) forgalom. A kialakult új szervezeti rendszerben a határszéli rendőri (határrendőri) kirendeltség a vámhivatalokkal közös elhelyezésben – meghatározott belépőállomásokon a növény és állategészségügyi vizsgálatot végző állatorvosokkal együtt –végezték munkájukat.
Hozzászólások
1922. után megnövekedett a kifelé irányuló csempésztevékenység, valamint féltek az osztrákok Burgenland esetleges visszacsatolása miatt, ezért tekintélyes méretű vámőrházakat építettek a határ túloldalán - minden út mellett.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jó lenne megfejteni ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igyekszem...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kiegészítésként még annyit fűzök a képekhez, hogy a Barna Andor foto-szaküzletben (Sopron, Széchenyi tér 17.) hívták elő a negatívot és a negatív tartó tasak alapján a felvételek valószínűleg az 1920-asévek végén vagy a '30-as évek elején készültek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A negatívokat nagypapámtól, Juhász Istvántól örököltem, aki vámtisztként (fináncként) szolgált a vámháznál. A 2., 3., 8., és 9. fotón Ő is látható. Úgy látszik szorgosan fotózták a határon átkelő hölgyeket is. Arról nincs információm, hogy mindehhez nagymamám mit szólt. A nagyméretű és nem a legjobb állapotban lévő negatívok digitalizálását profi cég végezte el nagyon jó eredménnyel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A 4. 5. sz. képen a bal oldalon látható kis épület a "végvári" cserkészrepülők repülőotthona, a 16-os kép baloldalán épült fel csapat hangárja, amit 1934. szeptember 16-án avattak fel....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy képből indultunk ki, azért nem akárhova jutottunk el ... :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
2. 3. 8. 9. képen, nagymamám tesvére Korláth Ferenc Zündapp motorjával :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm! Hihetetlen, hogy még mindig tudunk hozzátenni ezekhez a képekhez!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nagyon hasonlít a mostani Arcus vendéglő utáni épületegyüttesre, ami anno a műszaki zárnál állt. FEP -nek (?) üzemeltették. (Forgalom /elő/ellenőrző pont) Most még nyomai állnak, ha igaz. Ami elbizonytalanít, hogy innen az államhatár még eléggé távol van...a vámházak meg inkább ott szoktak állni.