Sopron híres tiszti főmérnöké volt a századforduló éveiben; nevéhez fűződik Sopron szabad királyi város szabályozási tervének elkészítése, amelynek hatása a városszerkezetben és a városképben mindmáig megmutatkozik.
1862. március 13-án született Nagybecskereken. Édesapja Wälder János, édesanyja Haunswickl Mária volt. Tanulmányait Svájcban végezte; a zürichi mérnöki iskolán szerezte meg diplomáját. Hazatérte után - 1866-tól élete végéig - Sopron város szolgálatában állott, 1885-bcn kötött házasságot Schüster Máriával; házasságukból három leányuk született. 1913 december 26-án hunyt el Sopronban.
Élete legjelentősebb munkáját - a szabályozási tervet - 1905-ben készítette, A nagyszabású terv nyolc kerületre osztotta a várost, Wälder minden kerülethez optimális beépítési övezetet és megfelelő központot javasolt - templommai, iskolával, kisdedóvóval és egészségügyi állomásokkal. A Deák tér délkeleti végéhe tervezte Wälder az új színházat, a központi pályaudvart töltésre emelve gondolta el, csak a városhatáron túl szétágazó vasútvonalakkal, tizenhat közúti aluljáróval. A város nagy részét családi házak ölelték volna körül. A szabályozási tervet a fővárosi szakvélemény is mintaszerűnek ítélte.
Wälder nevéhez sok új jelentős építkezés és sok újjáépítési munkálat kapcsolódott. Az ő hivatali tevékenysége Idején létesült a katonai reáliskola (a mai egyetem), épült meg a a városháza és kezdődött el az Erzsébet kórház építése. Családi házak sora készült el az Alsólőverben a vasút mentén és a mai Bartók Béla út táján. Kiépült a Vörösmarty és a Zsilip utca; újjáépült a déli pályaudvar és a színház.
Életművének vannak vitatott pontjai, mint pl. a városháza épülete vagy a Mátyás Király utca áttörése. Wälder mindezért utólag aligha hibáztatható. Az eklektikus stílusú városháza megépítése 1895-ben korszerű nagy tettnek számított, s ma is legfeljebb az épület léptéke - de nem a szépsége - kérdőjelezhető meg. S amikor Wälder a Mátyás király utca áttörését tervbe vette, a műemlékvédelem a reneszánsznál fiatalabb évszázadok alkotásait még nem tekintette megóvandó értékeknek.
Wälder korszerű felfogásának ékes bizonyítéka volt, hogy teret engedett a századfordulón jelentkező szecessziós törekvéseknek. Az ő érdeme, hogy Medgyaszay István „magyaros-népies" stílusban varázsolhatta újjá a színház régi épületét. Nevéhez fűződik a vasbeton építészet első szecessziós emléke, az Erzsébet kórház is.
Wälder nagyratörő városrendezési elképzelései nem egy fellegjáró mérnök hiú álmai voltak. Megvalósulásukat nem az irrealitás, hanem a két világháború okozta általános elszegényedés vétózta meg. Teremtő képzelete és alkotó keze nyoma ma is ott van a város arculatán.
Emlékére 1998-ban a Városszépítő Egyesület bronztáblát helyezett el a városháza falán, Sz. Egyed Emma munkája. „Hirdesse ez a tábla - mondotta avató beszédében Dr.Kubinszky Mihály - a megannyi vonásában ma is Wälder József elképzeléseit mutató város életerejét a késői nemzedéknek és azoknak az ifjaknak, akik őt is - mint annyi sok elődünket - már csak hírből ismerhetik."
Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor
:::
A már említett emléktábla mellett Wälder József emlékét 1997 óta utca is őrzi Sopronban - korábban a mai Batsányi utca viselte a nevét. Emlékét egy rangos városi kitüntetés, a Wälder József díj is őrzi, melyet a Hűség Napján, december 14-én adnak át az arra érdemeseknek, akik "a város műszaki életében, az építészetben, az infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének területén végzett kiemelkedő tevékenységet" végeznek.
Wälder József végső nyughelye része a Nemzeti Sírkert programnak. A programban szereplő, egykor köztünk élt neves soproni polgárok életútját egy 2017-ben Nemzeti Sírkert - Sopron címmel megjelent kötet dolgozta fel, ebből idézünk:
A Nemzeti Sírkert fogalma
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult dönteni temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely és temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről, illetve a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetők, temetési helyek meghatározásáról.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság értelmezése szerint a Nemzeti Sírkert olyan virtuális, vagyis nem egy konkrét temetőhöz vagy parcellához köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a nemzet jeles halottainak temetési helyei tartoznak. A Nemzeti Sírkert részévé minősítés minden esetben az elhunyt életművének megítélése alapján történik. A minősítésnél döntő szempontnak az számít, hogy a szóban forgó személy jelleme, cselekedetei, műveltsége és tehetsége révén a közélet, a politika, a tudomány, a kultúra, a vallás, a gazdaság vagy a sport területén maradandót alkotott, illetve a hazát önfeláldozóan szolgálta, s így elvitathatatlan és a közösség által elismert érdemekkel bír. Mindezek alapján pedig, minthogy tevékenységével a nemzet érdekeit szolgálta, az ország fejlődését előmozdította, valamint hír nevét öregbítette, az utókor megkülönböztetett kegyeletére számot tarthat.
(Részlet Vörös Ákosnak a Nemzeti Sírkert - Sopron című kötethez írt bevezetőjéből.)
Wälder Józsefről a kötetben részletesebben is olvashatnak.
Wälder József 30 évesen már tagja a Katolikus Olvasóegyletnek. Az egylet elnökének, Póda Endre városplébánosnak, a katolikusok vezéralakjának elvi harcostársa a helyi katolikus sajtó megteremtésének küzdelmében. Katolikus párt megalakítását is szükségesnek tartja. Később városi hivatali elfoglaltsága, de valójában inkább az ellene indított fegyelmi eljárás miatt visszavonul az aktív egyleti szerepléstől. (Wälder életéről még itt olvashatunk a 23 -30 oldalakon: http://epa.oszk.hu/01900/01977/00207/pdf/EPA01977_Soproni_S… )