Wieden - Gazda utca

Hozzászólok
A Gazda utca 1955-ben

Jellegzetes ponzichter-negyedbeli utca hosszú udvarokat rejtő nagy kapukkal. 1947-ben lett belőle Gazda utca, amikor poncichter lakóinak már német földön kellett új életet kezdeni. A szófejtők mindenesetre megszabadultak attól a gondtól, hogy az 1255-ben még zsákutcát a plébániához tartozó földnek, adománynak, vagy kivágott fűzfáról elkereszteltnek tartsák-e inkább. Tény, hogy a Szent Mihály-templom felől indult, s a (Póda Endre) Híd utcába csak 1906-ban érkezett meg. A kétféle magyarázat (Widmung = adomány és Holzmarkt) részletesen olvasható Heimler topográfiájában, amiből elsősorban az derül ki, hogy ugyanez a név (és probléma) köthető Bécs legrégibb elővárosának elnevezéséhez is. Akkor találkoztam ezzel, amikor megtaláltam Anton Siegel festő utolsó bécsi lakóhelyét a hosszú Widmer Strassen.

/Nagy Gyula fotója az Ajánlott linkben szereplő linkről nagy felbontásban letölthető.- A szerk./

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1955
Kapcsolódó kiadvány: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1955
6778-1575
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2014. október 9.

Hozzászólások

Friedrich Rezső képe

Wieden 29. Édesanyám és szüleinek háza, otthona, míg ki nem telepítették őket 1947 áprilisában...én a megnevezés eredetét az első variációra vezetném vissza: az egyházi földek megnevezése miatt-->Wittum (lateinisch vidualitium), Widum oder Witthum ist ein Begriff aus der mittelalterlichen Rechtssprache. Das Wort „widum“ und „wittum“ leitet sich von derselben Wurzel her wie „widmen“; Widum und Wittum bezeichnet also ein „gewidmetes Gut“, in Tirol und Südtirol heute noch gebraucht als Bezeichnung für einen Pfarrhof. /forrás Wikipédia/

Tarcsai Mária képe

Nagyon sokat mesél nekem ez a kép: nagybácsim a háború után a jobboldali látható házban működtette pékségét. Sokszor jártam az üzletben és a pékségben. Nagybátyám sütötte a kenyereket, a nagynénim (édesanyám húga) pedig vezette az üzletet. A lakás és az üzlet összeköttetésben volt, ha vevő jött be, csengetett a konyhában, nénim abbahagyta a főzést és kiszolgálta a vevőt. Rengeteget dolgoztak, gyakorlatilag reggeltől estig. Nem sokáig élvezették a magánüzlet örömeit, mert gyorsan bezáratták a magánpékségeket, nagybácsimat pedig beterelték a kenyérgyárba, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Az épületben később cukrászüzemet nyitottak és ott nyílott meg a Dominó cukrászda. Most is működik.

A vele szemben lévő házban lakott Erős Aladár üveges, akinek az Újteleki utcában volt az üveges műhelye. Nagy horgász volt az öreg. Végén igen rosszul tudott már járni, és állandóan tolta a biciklijét, talán fel sem tudott volna rá ülni. Halála után a házat eladták, jelenlegi tulajdonosa gyönyörűen rendbe hozta.

Pár házzal távolabb, éppen szemben a Hegy utcával lakott az idős Schuh család, akiket kitelepítettek. A kitelepítés utáni napon jártam a házban (mert a fiával és családjával egy házban laktunk ) mikor meglátta édesanyja elárvult házát, sírva fakadt a nagy, erős és vidám bácsi. Érdekes, hogy a család egy részét kitelepítették, másik részét nem......

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm a kedves visszaemlékezést, Tacsi!

Tarcsai Mária képe

A felvétel idején (1955-ben nagynénimék még itt laktak, de a pékséget már nem üzemelhették.

Harkai László képe

Kedves Tacsi!

Sajnálattal kell tudatnom,hogy hozzászólásodban a Dominó cukrászdára,és a cukrászüzemre vonatkozó állításod,miszerint most is működnek,már hónapok óta nem fedi a valóságot!

Tarcsai Mária képe

Ezek szerint bezárt? Valóban pár hónapja nem jártam arra, vagyis jártam, de nem néztem rá a házra. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet erre a tényre.

Salamon Zsolt képe

Nagyszüleim és szüleim a Wieden 50-ben laktak. 2000-ig sok boldog nyarat
töltöttünk ott három kislányunkkal. Sajnos apám , anyám halála után
vadidegen nőre hagyta a házat. Nagyon szomorú lettem és nagyon nehéz
feldolgozni az egészet. Nagyapám mesélt sokat a Wieden-ről. Már nem
nagyon emlékszem a részletekre, de fiatalként nagyon jó volt hallani. Az
ötvenes szám azt hiszem, hogy 1921-ben vagy 1924-ben épült.
Manapság a soproni útjaink csak az evangélikus temetőbe ill. a Wieden
44-be Nyikos nénihez (96 éves)ill. a 36(?)-ba Brenner nénihez (sz. Salamon
Terézia, 95 éves) visznek. Életem legmeghatározóbb élményei bizony
Sopronhoz köthetőek. Nagyszerű, hogy a Wieden nevet továbbélteti egy
panzió.
Üdvözlettel:
Salamon Zsolt
középiskolai tanár, Tatabánya

Salamon Zsolt képe

Nagyapám aki a Wieden 50-ben lakott (*Salamon Lajos 1902. dec.8 - +1982. okt. A Sopron Városi tanács nyugdíjasa volt és mellette ponzichter) A kétlaki életmód megtestesítője volt. Ő mesélete a következőt.
A Wieden a 1910-es és 1920-as években két részből állt. A Felső Wieden, ez fallal volt elkerítve a Pozsonyi úttól. (ma Szent-Mihály utca) Az alsó Wieden pedig a mai Hegy utcától lefelé a Híd utcáig tartott. (de az is lehet, hogy a fal itt a két rész között volt és nem a Pozsonyi utcát zárta le a Felső Wiedentől. Nagyapám szerint több gyilkosság is történt itt a falnál. Persze egy másik elmélet szerint inkább öngyilkosságok voltak ezek a halálesetek...Nagyapám anyai ágán is előfordult kettő ilyen eset. Theresia Heuwald (nagyapám édesanyja) közeli férfirokonai végezték így sajnos. Az igazat megvallva az alkohol volt az ok. Sajnos életerős férfiak, akik nem tudtak mit kezdeni a depressziójukkal, végezték így... Ezekről az esetekről azért merek már írni mert nagyapám megesketett, hogy halála után harminc évig nem szabad ezekről beszélnem.Nagymamám mindig csak mosolygott ha szóbakerültek ezek az események.. Tényleg megmosolyogtató a dolog, de betartottam, szeretetem és mély tiszteletem jeléül.
Ha érdekli Önt a családunk családfája küldhetek egyet, amely 1720 környékéről származik...(akkor még Napóleon sem létezett). Ha mellékelné postai címüket megköszönném.
Még egy érdekesség: a Wieden 36 (?) -ben lakik özv. Brenner Károlyné. (Theresia Salamon) Ez a nénike 95 éves és az öregség jeleit csak mostanában veszem észre rajta. Sokat beszélt nekem a hienzekről, tk. a soproni németekről. Nagyon szereti a régi történeteket, verseket, persze a helyi német nyelven... és, amit egy ilyen idős ember soha nem tud elfelejteni, a kitelepítést...de erről majd egy másik közleményben fogok írni.
Üdvözlettel:
Salamon Zsolt
Tatabánya

Schöll Károly képe

A pontosság kedvéért:

A Szent-Mihály utca Az 1910 1920-as években is ezt a nevet viselte! Gyakorlatilag ez a neve. Politikai okokból rövid időre kétszer átkeresztelték. Először az 1970-es években Kellner Sándor utca, majd Pozsonyi utca (nem Pozsonyi út!, mert az a temetőnél kezdődött, ahol most is) lett. Végül ismét visszakapta az eredeti nevét.

Friedrich Rezső képe

Az említett falról: nagy valószínűséggel a Wieden, (mai) Híd utcai, végnél állhatott, mint a külső várfal része. Ott ( a fal túloldalán) terült el a Zsidó-kert. Nagyjából a századfordulóig (1900-1910) lehetett lezárva az az irány...az említett Alsó-Felső Wiedent semmi nem választotta el.
/lásd térképek ugyanitt/

Tarcsai Mária képe

Az a fal most is ott áll a Híd utca végénél, egy kertben bezárva, de rá lehet látni Le fogom fotózni és felteszem.

Friedrich Rezső képe

Igen! Ott volt egy várfal végződés...

Tarcsai Mária képe

Rezső, még mindig ott van, hamarosan meglátod, ha elkészül a fotó. Ma, mire eljutottam volna, beborult az idő....

Friedrich Rezső képe

Azt a pár napot, talán, még kivárja a fal... :-)

Salamon Zsolt képe

Tisztelt Friedrich Úr,
köszönöm a kiigazítást, akkor most már világos a számomra is, hogy az Ön által is említett fal a Híd utca felé volt. Régi ez a történet, mikor nagyapám mesélt erről falról...

Tisztelettel:
Salamon Zsolt

Friedrich Rezső képe

Nagyon szívesen!

Salamon Zsolt képe

Kedves Tarcsai Mária,
nagy érdeklődéssel olvastam cikkeit, igazán érdekesek, sokszor meghatóak. Itt főleg a kitelepítésről szóló részekre gondolok. Nagyapám, Salamon Lajos szintén nem lett kitelepítve, de fivérei Michael és Ferdinand igen. Azt hiszem az egyikük visszaszökött, a másik meg Mattersburgban maradt. Mivel nagyapám a Városi tanácson dolgozott már 1946 előtt is, gondolom ott intézte el, hogy maradhasson. Az 1941-es szavazáson már nem emlékszem, hogy minek nevezte magát. Lehetséges, hogy német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek.
Kirsch András könyve nagyon jól bemutatja a kitelepítést. Sajnos nekem nincs meg, de német nyelven már megvettem a nagybátyámnak, aki Brüsszelben él...Megdöbbentőek a számok. Szerintem Sopronból és környékéről kb. 7000-10 000 közötti németet toloncoltak ki. A kommunisták Rajk László vezetésével a felelősek az egészért. Ui. 1946. március 20-tól lett R.L. a Belügyminiszter. Persze Vorosilov marsallal a háttérben, ilyen feladatot bármelyik kommunista vezetőnek könnyű lett volna megcsinálni...
Mikor tetszik a Híd utcában lévő falmaradványt lefényképezni. Engem nagyon érdekel. A régi játszótérről is lehet látni? Fogalmam nincs, hogy merre lehet.
Üdvözlettel:
Salamon Zsolt

Tarcsai Mária képe

Köszönöm a kedves, elismerő sorait. Mint tősgyökeres soproni szívesen osztom meg Sopronnal kapcsolatos emlékeimet másokkal. A Híd utcai falmaradványt napokon belül le fogom fotózni, de most pár napja annyira hideg, szeles idő volt, hogy nem volt kedvem odamenni, mert fent a dombon még fagyosabb szél fúj. Tapasztalatból tudom. De meglesz és akkor jelentkezni fogok. Más fotóznivalóm is van arrafelé.

Friedrich Rezső képe

Csak hogy lássuk, milyen kicsi a világ: mivel 23 évig Mattersburgban dolgoztam, mint videoszervizes, véletlenül ügyfelem volt az fent említett M. Salamon Úr! A '90-es években én szereltem a házukba a műholdvevő rendszert. Beszélgettünk is arról, hogy mennyi közös ismerősünk van, volt. Kedves, szimpatikus család. A Hauptstrasse páros oldalán, valahol a 20-as szám körül lakhatnak. Attól fogva törzsvevője lett a cégünknek, sokszor jártam a házukban...

Tarcsai Mária képe

Végre elkészült a fotó, de sajnos ez nem várfal, hanem a tulajdonos szerint az előző tulajdonos itt lebontott egy öreg házat és ez a maradvány, ami a kerítés mögött látható, annak a lebontott háznak a hátsó fala. Nos a Szent Mihály temető előtt körforgalomnál látható ez a falrészlet. Akkor ez nem az, amire Ön gondol. Itt megnézhető a felvételem: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10203530513359218&se...

Salamon Zsolt képe

Tisztelt Friedrich Úr,
nagyon köszönöm a felvilágosítását. Mattersburgban Michael Salamon, lehet, hogy rokon. Mivel a nagyapám 1902-ben született, lehet, hogy a fiáról tetszett említést tenni. Persze az is lehetséges, hogy véletlen névrokonság az egész. Mindenesetre azt szeretném megtudni, hogy a polgármesterasszonnyal rokonok-e az Ön által ismert Salamon család. Ingrid Salamon lehet, hogy rokon? Minden esetre Nagyon köszönöm az értékes sorait.
Tisztelettel:
Salamon Zsolt

Friedrich Rezső képe

Ingrid Salamon-t is ismerem, de ő nem rokona a Sopronból elszármazott ismerősömnek, tehát itt inkább névrokonság lehet. Akit mi említettünk, arról csak annyit tudok, hogy még a háború alatt/előtt került ki, nem az '56-os események kapcsán. A Wiedeni kapcsolat (mivel az én nagyszüleim, édesanyám is ott lakott) nem jött szóba. Előfordulhat (?), hogy Bánfalva is említésre került. Ennyire emlékezem vele/velük kapcsolatban.

Salamon Zsolt képe

Tisztelt Friedrich Úr,
én is hasonlókat gondolok...sok-sok Salamon van Sopronban és környékén...Bánfalván meg egyet sem ismerek. Köszönöm sorait.
Tisztelettel:
S.Zs.

Salamon Zsolt képe

Olvastam Harkai László úr bejegyzését, hogy bazárt a Dominó...
Mennyit jártunk oda! A kislányaim nagyon szerették. A vezető hölgy megmutatta nekünk az ez egész üzemet. Ez kb 15-18 éve volt. Régi szép emlékek.
Ha valaki tudna nekem a Bécsi 3,5, talán7 es épületekről néhány szót írni nagyon megköszönném...
Nem erre volt egy pékség? Nem a Trogmayer, hanem a másik... .
Horváth Teri színművésznő itt volt cseléd...mármint a Trogmayer péknél.
Nagymamámmal mindig idejöttünk az otthon elkészített kenyérrel. Micsoda kenyerek voltak azok...
Köszönettel.

Horváth Péter Pál képe

Bécsi utca 7. a Jozefinum (nevelőotthon) volt. A pékség Bécsi utca 5. alatt működött, a '30-as években Sever Mihály volt a pékmester. Ma Pékmuzeum. http://www.muzeum.sopron.hu/index.php/hu/2013-04-25-12-43-37...

Friedrich Rezső képe

Az Ön által említett, keresett pékség, a mai Jégverem utca, Szt. Mihály utca sarkán állt. Ugye? Ott volt cseléd a H.Teri "művésznő" gyermekkorában. A Trogmayer pék rokonunk volt, felesége Friedrich lány (Karolin) volt, a dédapám generációjából, de a '70-es években még élt (ifjabb Gyula) fiával és feleségével (Katalin) is tartottuk a kapcsolatot. A pékség, akkor már régen nem üzemelt, de a házban még minden építmény, eszköz, gép meg volt. Gyerekként rengeteget jártunk hozzájuk tv-t nézni, mert nekünk, akkor, még "nem tellet" rá...

Salamon Zsolt képe

Kedves Horváth Péter Pál,
nagyon köszönöm sorait...
akkor tényleg lehetséges, hogy idejártunk a 60-as években??

Schöll Károly képe

A 60-as években a Sas téren volt egy pékség, de az már a "kenyérgyár" része volt. Lehetett odavinni otthon dagasztott kenyeret, megsütötték.
Érdekességként: mikor a nővérem ebben az időben férjhez ment, otthon tartottuk a lakodalmat, és erre az alkalomra a szüleim 3 darab malacott süttettek ebben a pékségben, citrommal a szájukban, ahogy illik. Mármint a malacokéban :-) .

Salamon Zsolt képe

Kedves Tarcsai Mária,
én is azt hittem mindig, hogy ez egy régi várfal...Ön megkérdezte a tulajt, aki azt mondta, hogy ez egy régi épület fala...mindig tanul az ember. Nagyon köszönöm.
Minden jót kívánok.

Salamon Zsolt képe

Tisztelt Schöll Úr,
igen, engem megzavart a Sas tér és a Pékmúzeum viszonylagos közelsége. A Sas térre menünk a kenyérrel.
Egy kérdésem van? Ön a Wiedenben lakik? Ha nem, kérem bocsásson meg.
Üdvözlettel:
Salamon Zsolt

Schöll Károly képe

Nem, a Szent-Mihály u. 25-ben születtem, és laktam 23 évig. De több osztálytársam-barátom lakott a Wiedenben. Brenner, Nyikos, Strenner.

Salamon Zsolt képe

Tisztelt Friedrich Úr,
érdekes, hogy -ahogyan Ön is megjegyezte- kicsi a világ...a Trogmayer családot a nagymamám is ismerte, és ha jól gondolom még jó viszonyban is voltak. Horváth Teriben azt furcsálltam, hogy a "soproni svábokról" nagyon negatívan, mondanám a ami értelemben véve rasszista módon alkotott véleményt. Az igazat megvallva, az, aki a soproniakról így beszél, az nekem úgymond " megjött". Ettől függetlenül jó színész volt... (biztos)
Üdvözlettel:
Salamon Zsolt

Friedrich Rezső képe

Olvastam, hallottam, H.Teri visszaemlékezését, az akkori időkre és a kissé "proletár" sértődöttségére...akkortájt illett a kaptalistákra (munkaadókra) minden rosszat elmondani. Kati néninek (Trogmayer Gyuláné) nagyon fájt ez a lesújtó nyilatkozat. Nekünk erről annyit beszélt, hogy nem volt a "legdolgosabb" alkalmazott...már a művészeten járt az esze? Ki tudja...de kenyeret adtak a kezébe. (szó szerint is)

Salamon Zsolt képe

Tistrelt Schöll Úr,
hogyne, a Nyikosék a Brenner család (rokonunk, mivel a Brenner néni sz. Salamon Terézia)
régi barát és sok sok szép emlék köt hozzájuk. Ismert srác még a Schwarz Peti, a Magyar Gyula, Molnár Csaba (szegény nemrég elhunyt). A következőket Brennerné mesélte: 1958-59- en építkeztek Nyikosék a Gazda utca 44-es szám alá. Az akkori önkormányzat ezt megelőzően, még 1947-48 ben felajánlott nekik egy kitelepített család házát. Nem fogadták el!!! Maradtak is a téglagyári munkáslakásban...
Üdvözlettel:
Salamon Zsolt

Salamon Zsolt képe

Minden kedves olvasónak és hozzászólónak áldott békés Húsvétot kívánok.
Salamon Zsolt

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kedves Zsolt, Áldott Húsvétot Önnek is!

Salamon Zsolt képe

Tudna nekem valaki segíteni?
Gyermekkoromban sokszor hallottam "Cárhalmi erdőről". Hol található?
Köszönettel:
Salamon Zsolt

Tarcsai Mária képe

Hogyne segítenénk, ezt bárki megteszi, de ezek szerint én vagyok az első, aki észleltem a hozzászólást, mert éppen gépnél ülök. "Cárhalmi erdő" nincs, ezzel szemben van Szárhalmi erdő, ami tulajdonképpen a Balfi dombság, a Fertő tó és Sopron között helyezkedik el. Sopronból legegyszerűbben vagy a Tómalomnál, Kistómalomnál, vagy a Nemeskúti úton lehet eljutni. A Nemeskúti út a hajdani sintérháztól indul és a Pintytető mellett átvezet a Fertői oldalra. A Szárhalmi erdő legmagasabb pontja a Pinty tető. ami 261 m magas. Valamikor kilátó volt ott, de manapság már csak egy meteorológiai torony. Igaz, az ügyesek és bátrak fel tudnak mászni a betongyűrűk belsejében lévő létrasoron. Igazi messzelátó domb. A Balfi dombság Fertői lejtőin szőlőskertek vannak, valamikor sok soproni poncichter családnak volt ott szőlője. A szőlőskertek lefelé lejtve elérik a Fertőrákos és Balf közötti utat, itt véget ér a dombság, és kezdődik a nádas. A Balf felé vezető úton, a Pihenőkereszt közelében barlang is van, úgy mondják Fehér barlang, sőt egy kisebb szikla is. A Tómalom felett van a Kecsekehegyi kilátó, ami a Szárhalmi erdő egyetlen turista kilátója. Ott van egy másik barlang is, a Zsiványbarlang. A Nagytómalomtól jelzett út vezet a kilátóig és a barlangig. A Szárhalmi erdő szigorúan védet természetvédelmi terület, rendkívül ritka virágok élőhelye (orchideák, vagyis kosborok, szellőrózsa, Boldogasszony papucsa, leánykökörcsin, tavaszi hérics) ráadásul itt van Európa legnyugatibb sztyepprétje. A Szárhalmi erdő a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. Hirtelenjében ennyi jutott eszembe.

Horváth Péter Pál képe

Teljesen korrekt amit a Tacsi írt, annyi kiegészítéssel, hogy Sopron és könyéke mindig küzdött a magyar és a német nyelv használatával. Sokszor, a csak hallás alapján olyan elferdítések születtek, ami a magyar és német nyelvtani szempontból sem állják meg a helyüket, mégis így használtuk -juk őket. A Szárhalmi erdő esete is ilyen.
Zarnhalm Wald (1750-1790)
Zarhammer Wald (1800-1869)
Zarhalm Wald (1870-1900)
Cárhalmi erdő (1910 körül) katoni térkép
Szárhalom erdeje 1925-ös helyi kalauz
majd innentől maradt a magyar változat Szárhalmi erdő, de azért a poncihtereknek Z(c)árhalmi...

Salamon Zsolt képe

Nagyon köszönöm a két írást. Tehát, akkor rosszul tudtam az erdő nevét. Gyerekektől hallottam gyermekkoromban. Biztos ők is rosszul hallották. Egy biztos, a ha Tómalom felé megyek legközelebb, igyekszem megtalálni.

Salamon Zsolt képe

Érdeklődnék, hogy hol van a Kis Tómalom. Ez valami mocsár talán? Arra még nem jártam...
Kérem a kedves soproniakat, mondják el...
Köszönöm.

Friedrich Rezső képe

Nos, amennyiben Sopront ÉK-i irányba, nem a Pozsonyi úton hagyjuk el, hanem a "Tómalom utcán", akkor a gyalogos, vagy kerékpáros, esetleg autós kiránduló, előbb-utóbb elhalad a Kistómalom mellett. Ez egy csodálatos horgászhely, bár a házak lassan oda is kiérnek. Tovább haladva az erdőn keresztül, megérkezünk a Tómalom keleti partjára. Szép kiránduló útvonal, így leérkezni a fürdőhöz.

http://indafoto.hu/ficere/image/22745819-977b1dd7/549831

Tarcsai Mária képe

Nem előbb-utóbb, hanem már odaértek....

Salamon Zsolt képe

Olvastam, hogy Kogutovicz Manó, a későbbi híres térképész Sopronban a Bécsi utcában a "Léhni-ben, tanított.
Ezt az Iskolát Laehne Frigyes porosz származású pedagógus vezette. Ha tudna valaki segíteni és megmondaná, hogy hányas szám alatt, nagyon jó lenne.
Köszönöm.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Zsolt, a mai számozás szerint 53, de az akkorit nem tudom hirtelen. A Soproni Szemle 1972/3 és 4. számában Losonczy Zsuzsanna egy kiváló tanulmányt publikált az intézmény történetéről. Az EPA honlapján elérhetők a lapszámok pdf formátumban.

Horváth Péter Pál képe

Nem egészen. A Bécsi utca, a Bécsi kapunál végződött. Onnan Bécsi út volt az elnevezése. 1853-ban amikor az intézmény épült a homlokzatát a Bécsi domb felé építették. A 1895-ös térképen (http://sopronanno.hu/archivum/terkep/1895) már az Uszoda utcáról mutatja a megközelíthetőséget. A házszámozások átalakításakor, az Uszoda utca 24. számot kapta. Az intézet néhány épülete ma is áll a Bécsi út 45. ill. az Uszoda utca 32. alatt.

Salamon Zsolt képe

Kedves Mónika!
Ha valaki tudja, hogy Herbszt Zoltán nagyon fiatalon elhunyt költő sírját hol találom meg nagyon megköszönném. Annyit kerestem már és egyik rk. temetőben sem találtam meg.
Szegény Zoli jó cimborám volt. 1977-1978 ben együtt szereltünk le a katonaságból. Szegeden tanult, már ott is igazán kimagasló volt. Nagy költő lett volna...
Előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Salamon Zsolt

Horváth Péter Pál képe

A "régi" Szent Mihály temető, hátsó részén, a Gazda utca (WIEDEN) felé eső részen. VIII. parcella. Egy kőből faragott Nymfa vigyázza álmát...

Salamon Zsolt képe

Tisztelt Horváth Péter Pál Úr!
Nagyon köszönöm a szívességét. Tehát a régi és kisebb rk. temető ez.
Tisztelettel:
Salamon Zsolt

Salamon Zsolt képe

Tisztelt Horváth Péter Pál Úr,
önnek köszönhetően szinte egyből megtaláltam régi barátom sírhelyét. Az érdekessége, hogy nagyszüleim és szüleim egykori házától (Wieden 50.) kb. 100 méterre van Herbszt Zoltán költő nyughelye. Most június 20-án lesz 35 éve, hogy távozott közülünk. Előző levelemet annyival javítanám, hogy nem nagy költő lehetett volna, hanem, nagy költő volt.
Tisztelettel:
S.Zs.

Salamon Zsolt képe

Hosszabb idő után ismét jelentkezem.
Olyan kérdésem lenne, hogy a második vh. után megmaradt bombák okoztak-e balesetet a városban vagy környékén. Ui. még nagyon kicsi voltam 60-61- talán 62-ben mesélték az idős nénik, hogy valaki felrobbant a városban...nem tudom, hogy ez akkor történt-e vagy jóval előbb.
Sajnos kérdésem apropója a 2016. július elsejei szörnyű tragédia volt, amiben négy tűzszeréz halt hősi halált.
Válaszaikat előre is köszönöm...

Salamon Zsolt képe

Áldott, békés Karácsonyt és
egészségben gazdag új esztendőt kívánok minden kedves Sopron anno használónak...
Salamon Zsolt

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kedves Zsolt, én is kívánok Önnek áldott ünnepeket és boldog új esztendőt.