A Várkerületet díszítő zászlókról két kép látható. Véleményem szerint a sok zászlóról bemutatott felvétel készült előbb. Ez volt az igazi szenzációja az 1963. június 28. és július 22. között lezajlott Soproni Ünnepi Hetek ide látogató 35000 nyugati turistájának. "Ein Paradetor in Eisernen Vorhang" (Díszkapu a Vasfüggönyön), írta egyikőjük újságcikkének címeként. A határon meghosszabbítható huszonnégy órás vízummal közlekedhettek. Autócsodáik a mellékutcákba is besorakoztak. "Zászlók, színek, fények, zaj, tömeg. Szombat este olyan volt a Várkerület, mint a (pesti) Nagykörút." (A Soproni Ünnepi Hetek története 62. o.) Az első az Egyesült Nemzeteké, a következő az 1955 óta tag Ausztriáé. A belső útvonal árnyékából a Mária-szoborra látunk. A talapzat domborművei 1952 óta hiányzanak. (Hivatalos közlés szerint 1963-ban még nem voltak a helyükön.) A túloldalon az egykori Sóhivatal. A felvétel színei a hatvanas években kapható keletnémet színes filmről árulkodnak. Az amatőr fotós innen sétált át az Előkapu felé, s hogy le ne maradjon a két nagyhatalom (de ne legyen rajta a szovjet hősi emlékmű), a két zászlóra exponált. Ezzel két érdekességet is megörökített: a gerinc fölé magasodó tévéantennákat és azt, hogy balra a házon a tetőfedőnek csak az alsó sorokra jutott új cserép...
Hatezer antennáról számol be egy újság. Hogy mennyi volt, nem tudom, de akkor ez kevésbé számított újdonságnak. István öcsém naplójába már 1957-ben feljegyezte, hogy az egész család kivonult a SOTEX-kultúrházba osztrák tévét nézni. Napközben meg ugyanott a nyitott ablakba állított rádió naphosszat fortisszimó zengte a nyugati Rot-Weiss-Rot műsorát.







Életem első tv-s élménye Sopronban a GySEV igazgatóság kultúrtermében ért, ahol műkorcsolya bajnokságot láthattunk az ORF jóvoltából...1957? Hőskor volt, minden értelemben: szakadozni kezdett a Vasfüggöny.