Zsombor Géza (1871-1930)

Külvárosi fodrászmesterből lett újságíró és radikális politikus, aki a nyugat-magyarországi németség ügyét képviselte, előbb a soproni törvényhatóságban, majd az országos politikában. Neve növénynév, vagy egy bizonyos fajta kosarat jelöl. Apja Zsombor József (78 évesen, 1922. március 16-án halt meg) a szabómesterséget művelte, s Nagylózsról telepedett be a Szent Mihály utca 1.-be. Anyja Tóth Erzsébet. Géza fiuk 1871. július 21-én született.

A soproni újságírás terén először 1895-ben jelentkezett mint az Oedenburger Rundschau kiadója. A havonta két vasárnapon megjelenő periodika kezdetben a gazdapolgárok napi problémáival foglalkozott. Egy időre Zsombor vette át a szerkesztést, s lassan radikális politikai irányba terelte a lap irányát, s élesen szembeszállt a várospolitikával. 1900-ban Radikalra változtatta a címét, növelte az oldalszámot és szaporította a megjelenést. 1913-tól Grenzpost néven jelentette meg az újságot a Tanácsköztársaságig.

Zsombor a Soproni Radikális Párt élén a törvényhatósági bizottság tagja lett. Sokszor bírálta Gebhardt polgármestert azzal, hogy a Millennium görögtüze mögött semmi igazi városfejlesztés sincs. A millenniumi ünnepi közgyűlésen vörös szegfűvel a gomblyukában jelent meg az új városháza dísztermében.

Hozzászólásaira általában ingerülten reagáltak a polgári újságok. Igaz, hogy nem tett engedményt stílusban sem a jómodornak. A német nemzetiség kérdésében Bleyer Jakabbal értett egyet: a németségnek a magyar hazán belül kell megtalálnia a helyét, az egyenjogúságát, az autonómiáját.

Zsombor Sopronban megtett mindent, amit tehetett, hogy a németséget a hazán belül tartsa. Ennek feltétele — írta —, hogy jogokat kapjanak. 1918. december 22-re népgyűlést hívott össze, amelyen Pozsony, Moson, Sopron és Vas (tehát a négy –burg végződésű, érintett megye) németjeinek képviselői vettek részt. Ezen elhatározták, hogy autonómiát kérnek, amit a magyar kormány december 28-án elfogadott. Zsombor Nyugat-Magyarország kormánybiztosa, majd kormányzója lett.

A Tanácsköztársaság alatt, április 3-án fellázította a gazdapolgárokat az antialkoholista intézkedések ellenében. (A híresztelések szerint a proletárhatalom kivágatja majd a tőkéket.) A gazdák előbb a Várkerületen vonultak fel, majd a Széchenyi téren tömörülve, megtámadták a Postát. A vörösőrség fegyverét használta: négyen maradtak holtan a téren. Zsombort letartóztatták. A proletárdiktatúra bukása után a nemzeti kisebbségek minisztériumában a német osztály államtitkárává nevezték ki. (A minisztériumot Bethlen 1922. február 10-i hatállyal megszüntette. Feladatait a külügyminisztérium vette át.)

A Nyugat-magyarországi Liga 1919. december 9-én tartott alakuló közgyűlésén mint a kormány egyik képviselője azt hangoztatta, hogy a soproni németek voltak az elsők, akik a bolsevizmus ellen véres harcot folytattak. Szerinte célzatosak azok a hírek, hogy az országrészben élelmiszerbőség van, sőt inkább külső segítségre vannak utalva. Véleménye szerint Nyugat-Magyarországnak az éhező Ausztriához csatolása sem gazdaságilag, sem történeti, kulturális, vagy politikai okokból nem lenne jó. Utóbbiból azért, mert a népnek elege volt a vörös uralomból, s akkor Ausztriában éppen ez fenyegetett. 1920. január 26-án nemzetgyűlési választást tartottak Sopronban. Zsombor támogatottsága kevésnek bizonyult: Klebelsberg győzött Zsomborral (34%) és Töplerrel szemben.

Zsombor Géza 1893. november 27-én nősült. Windisch Paulát vette feleségül. Az asszony apja Windisch Károly, anyja Tschürtz Teréz. Innen a német kapcsolat.

További élete nem ismert.

Az írás a szerző tervei szerint a harmadik, 2005-ben megjelentetni tervezett Aranykönyvben jelent volna meg. Mivel a kötet kiadása meghiúsult, az elkészült 102 életrajz eddig kiadatlan maradt. Honlapunk "Neves soproniak" menüpontjában folyamatosan tesszük közzé a Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész által írt életrajzokat.

A felvétel, Zsombor Géza igazolványképe, a család archívumából került elő, ahonnan további anyagokat is kaptunk az egykori politikusról. Ezek a felvételek a szöveg alatti, a Kapcsolódó bejegyzésnél található linkre kattintva érhetők el. (A szerk.)