A honlap frissítése miatt ideiglenesen nem elérhető a hozzászólás és a regisztráció funkció.
Szíves türelmüket kérjük.

Becht Rezső rövid életrajza

Hozzászólok
Becht Rezső

Becht Rezső 1893. június 5-én született Sopronban, és 83 évvel később, 1976. július 6-án halt meg. Tanulmányait az evangélikus líceumban és Lipcsében, a kereskedelmi főiskolán végezte. Az I. világháborúban katona, 1915-től hadifogoly. 1920-ban tért vissza Sopronba. Előbb a Wiener Bankverein soproni fiókjában dolgozott, majd 1926-tól a Soproni Vasárugyár vezető tisztviselője volt különböző beosztásokban egészen 1955-ig, amikor nyugdíjba vonult. Számos verse, esszéje, előadása kötődik szülővárosához. Műveit magyar és német nyelven írta. Műfordítóként magyar költők: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Áprily Lajos verseit fordította németre.

Neve máig ismerősen cseng Sopronban, ahol utca is viseli a nevét. A művelt olvasóközönség főleg a Soproni Szemlében közölt esszéit és verseit ismeri, [a bécsi és prágai vezető napilapokban németül], illetve – ritkábban – Budapesten megjelenő verseit és novelláit kevésbé. A mindennapi megélhetést, hosszú és gyakori utazásait Európa és a világ távolabbi zugaiba vasgyári munkája biztosította.

Az ő bevezetőjével – Az én városom címmel – indult 1937-ben a Soproni Szemle. A két háború közti időszak életének legtermékenyebb és talán legszebb korszaka volt. Szülővárosa rangos írónak ismerte el, könyveit, cikkeit két nyelven olvasták. 1932-től a Törvényhatósági Bizottság tagja, 1941-ben neki ítélték az 1921-es népszavazás emlékére alapított irodalmi Hűség-díjat. A háború előérzete mélységesen elkeserítette. Az Anschlusst követően utazásait nem folytatta, nem publikált német lapokban. A háborús évek leírása művének legmegrendítőbb, helytörténeti szempontból is legértékesebb fejezete. Ezt követően lefoglalta az 1952-ig orosz tulajdonba került gyár sorsa. Amint tehette, nyugdíjba vonult, visszaemlékezéseinek megírásába kezdett.

A Soproni Szemlébe - annak újraindulását követően - kezdetben megemlékezéseket írt. Két jelentősebb írása jelent meg: 1969-ben a Lőverek kialakulásáról, történeti fejlődéséről, jelenéről; 1973-ban pedig a századforduló líceumi diákéletéről. Közben folyamatosan dolgozott A bűvös hengeren. Kéziratait közgyűjteménybe szánta, így kívánt biztosítani a számukra egyfajta nyilvánosságot, a bennük szereplő, még élő személyekre való tekintettel azonban a hozzáférhetőséget jóval a halála utánra tervezte. Hagyatéka a Soproni Levéltárban és az Evangélikus Líceumban található.

Forrás:
Turbuly Éva: Soproni hétköznapok egy régi századfordulón. Helytörténeti adalékok Becht Rezső (1893-1976) A bűvös henger című önéletrajzi munkájában
Soproni Szemle 65. (2011) 3. sz. 278-296. o. Ezen belül: 279-283. o.

Szerző: Turbuly Éva

A mű szerzője: 
Becht Rezső

Neue Freie Presse, Neues Wiener Tagblatt, Pester Lloyd, Prager Tagblatt

A bejegyzés létrehozása: 2014. június 27.