Részlet a kiadványból:
"Az 1892-ben, a karmelitakolostor felavatásakor tartott ünnepi beszéd — mint az akkori soproni újságok közlik — az 1441. évet mondja a templom alapítása dátumának. De biztos, hogy a remete kápolnája helyébe épült templom ebben az évben még nem készült el teljesen, sőt az építés még csak a kezdet kezdetén állhatott. Mert ez évtől fogva több évtizeden keresztül találkozunk végrendelkezőkkel és adományozókkal, akik a templom építésére kisebb-nagyobb összegeket juttatnak. 1457-ben jelentkezik az első végrendelkező. 1458-ban egy jámbor asszony vasajtót készíttet a sekrestye részére. Ettől fogva 1462-ben, 1481-ben és 1484-ben hagyományoznak nagyobb összegeket a nemes célra. A templom még a pálosok bevonulásakor sem lehetett teljesen készen, hiszen egy végrendelet 1508-ban kifejezetten a templom boltozatának költségeire hagy pénzt; sőt még 1521-ben is van alkalom az építés költségeihez való hozzájárulásra.
Közben a templom berendezése is talál jámborlelkű adakozókra: 1477-ben kehelyre, 1504-ben miseruhára, 1525-ben szőnyegre juttatnak nagyobb összegű adományt. — Megemlékeznek a templom papjairól is egyes mecénások: 1482-ben „Barbara comitissa, vidua Ladislai de Gemary", tehát Gemary László gróf özvegye, Borbála, wondorfi malmát hagyományozza a pálosoknak. 1493-ban pedig Vincze doktor, győri kanonok hagy végrendeletileg bizonyos összeget a szent Wolfgang-templom papjainak.
Alighogy e templom elkészült, vagy talán teljes egészében még nem is állt készen, jött a barbár török horda, s a már 1529-ben Bécsújhelybe menekült szerzetesek kolostorát és templomát 1532-ben majdnem teljesen feldúlta."
Comments
Érdekesség, hogy a kiadvány már a 11. századtól kezdve vezeti fel a templom történetét, természetesen nem ennek a konkrét épületnek a történetét.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Sopronkertes határában (Baumgarten, Burgenland) is van egy nagyon szépen helyreállított Pálos kolostor és templom. Az ottani legenda szerint a sopronkertesi és sopronbánfalvi kolostort föld alatti járat kötötte össze. Persze mindeddig nem találták meg, lehet, hogy az egész a legendák birodalmába utasítandó.
A sopronkertesi Páloskolostor fényképe az indafotón:
http://indafoto.hu/tacsifoto/image/11338487-48ad29b2/user
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Igen, valóban sok mendemonda keringett a Sopron alatti alagutakról, ezek egy része régi -megszüntetett -malomcsatorna, patakmeder lehetett.
"a Leitner-ház (ahol ma a Frankenburg úti aluljáró található) bejárata mellett közlekedtek a hátsó részben levő emeletes házhoz, természetes tehát, hogy a 30-as években a lakók gyermekei összepajtáskodtak, s barátságukból egy legenda született. Köves Győző akkor a Krausz-malom pincéje fölött lakott (ma USA-állampolgár), s ő fedezte fel, hogy a pincéből szűk, falazott járat (szerinte alagút) indul, s vezet vagy 15 m hosszúságban a kert alatt Ny-i irányban. A végpontnál ez az „alagút” beomlott állapotban volt, a srácok nem tudtak benne továbbhatolni.
A legenda: az épület egykor pálos kolostor volt, s ezt a középkorban alagút kötötte össze a bánfalvi pálos (Karmelita) kolostorral, a város irányában pedig a Jókai utcai apácakolostorral, s távolabb a jezsuiták Bécsi utcai kolostorával. Az itteni előzmények után mi tudjuk már, hogy sem a Frankenburg út 25., sem a Jókai u. 1. számú ház nem volt soha kolostor, s azt is tudjuk, hogy a Krausz-malom 1863 és 1875 között már fedett csatornában kapta a patakvizet: ennek egy részére bukkanhattak rá a játszadozó gyermekek, s ezt hitték középkori alagútnak." Ssz.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Még újabb városi legenda, hogy a mellettünk lévő ház pincéjéből alagút vezet a város várfalon belüli részére. Ennek sincs semmi valóság alapja, ugyanis az 1970-es évek második felében az utcánk teljes mélységében fel lett tárva szennycsatorna és teljes közműcsere okán. Okvetlenül rábukkantak volna erre az állítólagos alagútra, ha létezne. De nyoma sem volt ott semminek.
Unokabátyám (aki most svéd állampolgár) gyermekkorát a Csengeri utcában élte, a Deák tér után, ahol akkoriban a Rák patak burkolata végződött. Elmondása szerint a haverjaival rengeteget mászkált a Rák patak alagútjában, kalandokat keresve. Édesanyja szerencsére ezt nem tudta, csak azt nem értette, hol járhat a gyerek, hogy olyan piszkosan, szutykosan megy haza esténként.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Fizikailag egybeépült , de (az idők folyamán) funkcionálisan két különálló egyházi ill. világi intézményről beszélhetünk.
A templom a régebbi (mint fent is olvasható) 1441-től létezik. 1482-ban Sopron városa átadta a pálosoknak (ezután kezdődött a kolostor építése). A török dúlás után 1529-1614-ig üresen állt ( a pálosok Bécsújhelyen vészelték át ezt az időszakot. 1786-tól ismét funkcióját vesztette (II. József feloszlatta a rendet).
1827-től ismét templom, a St. Maria néven szerepel a kataszteri térképen. A nevét a pálosok által felszentelt oltárképnek köszönheti (Fekete Madonna). 1892-től a karmeliták folytattak egyházi tevékenységet a templomban, mai hivatalos neve: Mennyek Királynője templom (az oltárképpel összefüggésben).
A kolostort a pálosok alapították 1495-ben (magyar egyházi rendként), majd az 1786-os feloszlatásuk után brennbergi bányatiszteket helyezett itt el Sopron városa.
Ezután helyőrségi kórház lett (az itt elhunytak a szomszédos bánfalvi temetőbe kerültek).
1892-től karmelita kolostor, majd az 1950-es évektől (államosítás) szociális otthon volt.
A rendszerváltáskor visszakapták a karmeliták, majd 2004-ben tőlük vásárolta meg egy vállalkozó, és jelenleg magán oktatási és meditációs központként működik.