A soproni bank-bukás

Hozzászólok
A soproni bank-bukás
Kiadó: 
Röttig Gusztáv

A kötet előszava:

A legutóbbi évek szenzácziós bankbukásinak sorozata Németországban vette kezdetét. A lipcsei bankbukásnál nyolczvan millió márkánál nagyobb tőke semmisüli meg s ezzel a németek oly rekordot csináltak, a melyet más náczió eddig el nem ért. Nekünk jutott a kétes dicsőség, hogy a német rekordot legalább aránylag megközelítsük. A „Soproni építő- és földhitelbank" csak 10-11 millió korona tökét őrölt fel, de ez az összeg a mi szegényes viszonyaink között van akkora, mint a németeknek a lipcsei bukással szenvedett vesztesége. Ha pedig a két eset körülményeit tekintjük, a bukást okozó bűnök és visszaélések, a bukásból támadt jogi, gazdasági és társadalmi kérdések változatossága és érdekes volta szempontjából az elsőség föltétlenül a soproni esetet illeti meg.

Ez a két eset, sajnos, nem áll magában. A pénzintézetek életében föltűnő gyakran fordulnak elő a sikkasztások, lopások, a melyek - ha nem is vonják maguk után a kárt szenvedett intézetek tönkremenetelét - a hiteléletben szerfölött káros rázkodtatásokat idéznek elő. Az esetek nagy száma minden esetre arra mutat, hogy a modern üzleti élettel járó óriási pénzforgalom kisérő betegségével állunk szemben, a mely forrását az emberek tökéletlen voltában bírja. Ezt a betegséget tanulmányozni, megismerni és legalább korlátozó szerét megtalálni fontos feladat, a mely nagyon megérdemli a mai fejlett gazdasági élet vivőinek figyelmét.

A baj megismerésére irányuló törekvés eszköze akar lenni ez a könyv is, a mely a „mi“ eseteink legjellegzetesebbjével, a „Soproni építő- és földhitelbank” bukásával foglalkozik. A soproni bank 1901. október hó 18-ikán omlott össze. Azóta a büntető és polgári bíróságoknál, valamint a közigazgatási fórumoknál garmadává nőttek a bukásnak és a vele kapcsolatos ügyeknek iratai, a melyek áttanulmányozására ma már különleges czél nélkül senki sem vállalkozik. Mellőzve tehát az alárendelt jelentőségű mozzanatokat és a bankügynek csak jellegzetes ügyiratait ölelve föl, annyit akar ez a könyv nyújtani, hogy belőle a bank-bukások hazai eseteinek legtipikusabbját bárki is alaposan megismerhesse.

Az anyag, a melyet a könyv felölel, igy is igen nagy. Már maga a bíróság szakértőinek a munkája oly terjedelmes, a részletekre annyira kiterjeszkedő, hogy az ügy lényege teljesen megismerhető belőle. A szakértőknek a vizsgálóbíró föltett kérdéseire adott válaszai teljes történetét nyújtják a bukott banknak és oly részletesen ismertetnek meg a bank működésével, hogy olvasásuknál mintegy szemtanúivá leszünk azoknak a visszaéléseknek és bűnös üzelmeknek, a mik a bankban évtizedeken át folytak.

Különösen a hazai pénzintézetek igazgatósági és fölügyelőbizottsági tagjaira nézve tanulságos e mű olvasása, mert belőle nemcsak kötelességeik lényege tekintetben meríthetnek alapos ismereteket, de megismerhetik mindjárt azokat a messzemenő következményeket is, a melyek a kötelességek nem-teljesitéséből származhatnak. A gondolkozó főnek pedig — ha eddig eljutott — már nem munka a nagy betegség ha nem is gyökeresen gyógyító, de föltétlenül mérséklő szerének a föllelése és alkalmazása.

A bank-ügyi vádirat és a vádhatározatok első sorban bíráink és ügyvédeink érdeklődésére tarthatnak számot. A vádhatóság, a vádtanács és a föllebbezési bíróság több tekintetben eltérő fölfogása érdekes kérdések szülője, amelyek legjelentösbike az, hogy vajjon büntető törvénykönyvünk a modern üzleti- és hitel-élet terén mindinkább elharapódzó bűnök és visszaélések elég hatékony korlátozója-e? A csődválasztmánynak is fontos és vitás jogi kérdésekkel kellett megküzdenie, a könyvnek a csődválasztmány működését tárgyazó e része tehát szintén teljes joggal tart számot a szakkörök figyelmére.

Utolsó fejezete a munkának a bukott bank és Sopron város összeköttetésével foglalkozik s a bank-bukásnak a városi közéletre gyakorolt romboló hatását ismerteti. Nincs e könyvnek része, mely a közfigyelmet jobban megérdemelné. A magyar városok gazdasági életének rendszertelenségére élénk világot vet e fejezet, mely ékesszólóan bizonyítja azt, hogy a milien egészségtelen levegője adja meg jórészt az oly intézmények keletkezésének és fölburjánzásának előfeltételeit, minta milyen a „Soproni építő- és földhitelbank” is volt.

A pénzintézetek reformja s közigazgatásunk újraszervezése állandóan foglalkoztatja közvéleményünket Ez a gyűjteményes munka teljesen elérte czélját, ha a készülő reform-munkálatoknak kritikájánál a soproni „eset” sem marad tekinteten kívül.

(Arról, hogy hogyan élték meg a soproniak 1901. október 18-át, Becht Rezső önéletrajzi írásában, ide kattintva olvashatnak. - A szerk.)

A bejegyzés létrehozása: 2019. július 9.