A soproni műgyűjtés története

Hozzászólok
A soproni műgyűjtés története
Szerző: 
Csatkai Endre
Kiadó: 
Múzeumok Központi Propaganda Irodája
Kiadás éve: 
1958

Részlet a kötetből:

"A soproni műgyűjtésről szólva szeretném vázolni általában a gyűjtés történetét és ebbe a keretbe illeszteni tárgyamat, mert máskülönben arányai túlzottan nagynak látszanának és fejlődésbeli betegségei is nevetségesnek tűnnének fel. Természetszerűleg a műgyűjtés történelmében nem kívánnám érinteni az antik világot, mint amely tárgyunkkal nem tartozik egybe, csak ott szeretném — főleg Schlosser ismert könyve alapján pedzeni a dolgot, amikor a középkor vége felé a főrangúak már nemcsak a szükségletüknek megfelelő javakat préselik ki alattvalóikból, hanem kincstárakat létesítenek. Nemcsak arany és ezüst tárgyak érdeklik őket, hanem képek, szobrok is, de a késő középkor embere nem tudja magában leküzdeni a vágyat a különleges és ritka iránt sem. Ezt a kettősséget a múlt század derekáig örökségbe kapták a gyűjtők. Sőt mivel emberi természetünkben gyökeredzik, hogy ha valamely tárgy nagy személyiséggel hozható kapcsolatba, nyer értékében, így a korai gyűjteményekben hallatlan kincsek mellett szerepelnek olyan tárgyak, amelyeket a hiszékenység különleges dicsőséggel övezett. A 15. században Berry herceg gyűjteményében például sok fényes értékes tárgy mellett szerepelt az a kehely, amelyből Krisztus a kánai menyegzőn ivott, Szt. József jegygyűrűje, vagy Szűz Mária tejfoga.

Az ilyen főrangú gyűjteménybe persze csak a legbecsesebb vendég léphetett be a gazda karján, és nyilván a vendég is minden mellékgondolat nélkül adózott csodálattal a kincsek minden fajtájának.
A Habsburg politika egyik mellékzöngéje volt az is, hogy Magyarország gyűjtő szempontból is kiszolgáltatott gyarmat legyen; ami értékes és kiváló volt, annak a bécsi udvar gyűjteményeibe kellett vándorolnia. A tiroli Ambrasban tartogatott kincsekről már 1596-ban lajstrom készült. Ha azonban valaki ezzel a kezében járta a vár termeit, akkor láthatott páratlan értékű ötvöstárgyakat, remekbe készült fegyvereket, de a következő pompás emlékeket is: a libanoni cédrus egy darabját, amelyet Salamon király templomának építésekor használtak fel és Júdás kötelét, amellyel magát e világból kisegítette."

A bejegyzés létrehozása: 2015. július 31.