Dr.Meiszner Ernő, a Soproni Magyar Férfidalkör elnökének előszava:
"Előszó Dalostársaimhoz!
Ha a szobrász vésőjével vagy a festő ecsetjével kellene ábrázolnom a régi, a Trianon előtti Sopront, képem fiatalos, erős férfit mutatna, aki életerejét a tőle nyugatra elterülő német és a keletre elterülő magyar vidéktől kapja. Az uj, a Trianon utáni Sopront pedig félkezű, féllábú nyomoréknak kellene festenem, ki fájó szomorúsággal nézi elvesztett épsége kincseit és sorvad, egyre sorvad. Ám legyen bármilyen szomorú is gazdasági helyzetünk, egy kincsünk változatlanul megmaradt régi fényében. A város ősi kultúrája ez a kincs, iskoláink régi erejükben állanak és nevelnek testben-lélekben ép, uj nemzedéket; a nép-nevelés munkája uj erővel folyik és innen kapja irányítását az egész vármegye kulturális tevékenysége; a nehéz gazdasági helyzet dacára a művészetekben megnyilvánuló szépnek megvan a maga lelkes közönsége.
Különösen fejlett e város zenei kultúrája, melynek múltja visszanyúlik a középkor első századaiba. Dr. Csatkai Endre előttünk fekvő kis munkája ezt a zenei kultúrát, annak fejlődését és fejlettségét mutatja be. Az augusztus közepén itt lefolyó nagy dalosversenyre érkező dalosok és zenészek között bizonyára meleg érdeklődés nyilvánul meg a város zenei múltja és kultúrája iránt, melyet dr. Csatkai Endre nagy hozzáértéssel és városa iránt való meleg szeretettel irt meg, miért is dalostársaimnak azzal a tudattal ajánlom figyelmébe ezt a munkát : olvassák olyan érdeklődéssel, amilyen szeretettel tárgya iránt szerzője azt megírta."
/A képen a kötet belső nyitóoldala látható, nem a borító.- A szerk./