A Soproni Városszépítő Egyesület Évkönyve 1869-1929.

Hozzászólok
A Soproni Városszépítő Egyesület Évkönyve 1869-1929.
Szerző: 
Dr. Csatkai Endre
Kiadó: 
Székely és Társa Könynyomdája
Kiadás éve: 
1929

Csatkai Endre gondolatai a kötet születéséről:

"A munka történetével első nagyobb tanulmányommal kapcsolatosan már foglalkoztam. Az 1918 novemberében és decemberében készült kézirat az egyesületnél hevert évekig. Közben kiderítettem, hogy az egyesületet nem is 1869-ben alapították, hanem 1865-ben, az erre vonatkozó hirdetményt bemutattam az egyesület vezetőségének, mégis a miniszteri jóváhagyás évét, 1869-et fogadták el az alapítás esztendejének. Egyébként a kézirat sorsa különösebben nem érdekelt, csak amikor Payr Sándor professzortól hallottam, hogy Heimler, az egyesület elnöke házal vele, azaz embert keres, aki folytatná 1929-ig. Payr visszautasította a felkérést és egyúttal megmondta Heimlernek, hogy helytelen dolog, ha nem engem bíznak meg. Heimler válaszát is közölte velem Payr. Heimler szabadkőmíves volt és emiatt a keresztény kurzus idején állandó titkos és nyílt támadás éri; ha engem, a szabadkőmíves fiát és rendezetlen felekezetűt tol előtérbe, ismét támadási felületet szerez, mert azt, hogy e feladatra rátermett volnék, ő is elismeri, de hát nem akarja veszélyeztetni esetleg az egyesület jobboldali tagjainál az egész ügyet. Mindig ez lehetett az egyébként nagyon liberális és derék embernél a vezető gondolat, amikor velem nem akart semmit kezdeni. Így amikor nekem már szép diapozitív gyűjteményem volt a városról, inkább csináltatott Heinrich Románnal egy újabbat; amikor a magamét felajánlottam a városnak és az egész minimális áron felül csak azt kértem, hogy kellő alkalommal díjmentesen használhassam, mereven elzárkózott, éppen azért, mert mint mondta, én akkor kívánom a képeket, amikor a városnak is szüksége lehet rá. A Magyar Művészet soproni száma irányában is sokáig gyanakvó volt, és mint a későbbiek mutatták, ilyesmit maga szeretett volna csinálni. Egyszóval Heimler még nem jutott el arra a bölcs emberi magaslatra, hogy nem a maga dicsőségét keresse, hanem az általános előbbre menetelt segítse mások támogatásával, amely dolog később annyira naggyá tette. Végül is sikerült neki magát és környezetének berzenkedő tagjait leszerelni. Magam már előbb felkerestem és kijelentettem, hogy korábbi munkámat a kívánalmakhoz képest átdolgozom és 8 év óta összegyűlt anyagommal kiegészítem, mit akkor nem fogadott el, 1929-ben azonban, az évforduló küszöbén hivatalosan szólva visszatért rá. Én a bővítést hamarosan megcsináltam, egyébként ebben az évben keveset tartózkodtam Sopronban és így a korrektúrát sem én végeztem el. Hogy a jubileumi ünnepségek mikor voltak, nem emlékszem, mert nem vettem részt rajta. A megjelent csinos kiállítású füzetben azonban nevemet alaposan eldugták, mert ott, ahol az 50 éves történet végződik, 1918. nov. jelzéssel, de doktori címemmel jelezték. Az 1918-as év helyén való, mert sokszor kiütközik a fiatal naiv felfogás, de a doktori címet bátran mellőzni lehetett volna, főleg, ha nem akarták amúgy sem hozni a nevemet. Az 1919– 1928-as történetet Heimler maga csinálta meg. A könyv meglehetősen elsikkadt, adata sok ugyan, de nem lévén a legtöbb alátámasztva, sokszor problematikusnak tűnik fel a tudományos olvasónak. Jellemző volt, hogy az 1865-ös hirdetményt fényképben közölték ugyan, és bár világosan látni rajta az 1864-es évszámot, az alatta lévő cím szerint 1869-es." (Soproni Szemle, 2014/2. -- Csatkai Endre: Irodalmi tevékenységem története)

Bejegyzések, melyekben ezt a kiadványt forrásként használtuk: 
A bejegyzés létrehozása: 2014. április 23.