Lövér

Részlet a könyvből: "A csend szinte kínálja a gondolatot: mi ez a darabka föld, amelyet lövérnek neveznek? Lent, a városban beskatulyázták telekkönyvi számokba, utcákba, utakba. Itt fenn kerítések futnak, zöld folyondár kúszik reájuk, bokrok, fák, virágok ölelkeznek. Még az öreg lövérházikó is beleolvad a természetbe: repkény futja be, két öreg körtefa támaszkodik kedélyesen tetejének, az ereszcsatorna is igazodik a természethez, megkerüli a körtefákat, az öreg harkály, amely kizárólag löverünkben vadászik, néha vaksin belevágja csőrét öreg gerendáiba, azt hívén, az is olyan fa, mint a többi, amely virágzik, leveleket hajt és hullat. De mindez még nem a lövér. A lövér része az égbolt is és a föld, amelynek mélyében milliónyi láthatatlan élet van. A lövérnek csak a telekkönyvben vannak határai, itt - felfelé és lefelé - végtelen ...."