Részlet a szerkesztő bevezetőjéből:
„2004-ben új szakasz kezdődött a Parlamentarizmus magyarországi történetében, ugyanakkor folytatódik az 1848-ban megnyílt történelmi fejezet is. Az európai uniós választásokkal a magyar társadalom „túllépetť' a nemzet és az állam keretein, ám változatlanul továbbhalad azon az úton, melynek irányát elődeink a polgári állam megteremtésének idején jelölték ki.
A soproni választók 1848-tól 2002-ig több mint 30-szor küldtek képviselőket a parlamentbe. Kötetünk azokat a honatyákat mutatja be, akiket Sopron törvényhatósági jogú város egyéni kerületéből a nemzetgyűlésekbe (1920-1922, 1922-1926), illetve az országgyűlések alsóházába delegáltak a soproniak.
A tárgyalt korszak nagy részében a magyar parlament alsóházból és főrendiházból (1926-tól felsőházból) állt, a felsőházi választások és tagok bemutatására azonban ehelyütt nem vállalkozhattunk. Ugyancsak kimaradtak a városhoz kapcsolódó Sopron-környéki kerület képviselői, bár tevékenységükkel közülük is sokan rászolgáltak az utókor érdeklődésére, többen pedig a megbecsülésére is. Nem szerepelnek részletes életrajzzal azok sem, akik ugyan Sopronból, ám különböző területi, megyei vagy országos pártlistákon jutottak be az országgyűlésbe. A könyv utolsó fejezetei között az 1945-tól listán megválasztott képviselők neveit és - 1949-ig — az őket delegáló pártokat is felsoroltuk.
A könyv a rendszerváltást követően ismét szabaddá vált választások rövid összefoglalása után az 1990 óta egyéni mandátumot szerzett három országgyűlési képviselőnk életrajzával zárul. Utóbbiak esetében - a tényke désük óta eltelt időszak rövidsége miatt kellő „történelmi távlat” híján az Országgyűlési Almanachban közölt (közölendő) hivatalos életrajzi szövegeket emeltük át e kötetbe. A képviselőkről írt fejezetek - az előbb említettek kivételével — egyébként műfajilag alig felelnek meg a lexikonokban található életrajzi szócikkek hagyományos formáinak. A biográfiai adatok mellett igyekeztünk a szereplő személyek politikai meggyőződését, képviselői munkáját és — ahol lehetett — egyéni habitusát is érzékeltetni. Ennek elősegítésére rövid tanulmányokkal azt a politikai, jogi környezetet is felvázoltuk, amelyben az illető politikusok tevékenykedtek.
A kötet végén névmutató, összesített bibliográfia és rövidítésjegyzék szolgálja a részletesebb tájékozódást és a könnyebb eligazodást.”
