Részlet a Bevezetésből:
"A kutatás időhatára a "hosszú 19. század" : az 1777-tói 1921-ig terjedő időszak. A kezdő évszámot könnyű volt kiválasztani, hisz az 1777-es Mária Terézia-féle Ratio Educationis az egész 19. századi oktatási rendszer alapja. Annál több problémát okozott a záró évszám kijelölése. A 19. századi iskolarendszer kiépülésének ívét, kereteit az oktatási törvények és rendeletek adják. Az 1880-as években kialakított és törvényekkel meghatározott szisztémán csak az 1924-es középiskolai törvény változtatott nagyobb mértékben, illetve a közoktatást teljes egészében megreformáló, 1935. évi közoktatási törvény.
Mindkét dátum átnyúlik a 20. századba, az előző századétól erőteljesen eltérő politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok közé. 1914 vagy 1918 határkőként használt "klasszikus"évszámok : az első világháború kezdete és vége, a monarchia felbomlása a hivatalos történettudomány által elfogadott, általánosan használt korszakhatár. Úgy gondolom, hogy a soproni iskolák életében nem a háború, nem is a Tanácsköztársaság, hanem 1921, a népszavazás éve az igazi töréshatár. A háborús idők terheit viselő iskolák egy részét kiürítették, az ország más vidékeire költöztették az 1921. december 14-ét megelőző hetekben, hónapokban. Az elcsatolásokkal iskolai vonzáskörzetének javarészét elveszítette a város. Az időhatárt ugyanakkor nem tekintettem szigorúan meghúzott, át nem léphető vonalnak, hisz az iskolai élet 1921 után is folytatódott : ahol a népszavazást követő néhány év eseményei valamilyen okból szervesen kapcsolódnak az előzményekhez, ott erre néhány sorban vagy lábjegyzetben utalást teszek, Mindazonáltal az 1920-as évek történéseinek feldolgozását már nem vontam be a kutatás körébe.
A címben szereplő "középfokú" és "középszintű" iskola fogalma a szakirodalomban sem pontosan tisztázott. A jeles neveléstörténész, Mészáros István definíciója szerint középszintű iskolának nevezzük azokat az általánosan képző oktatási-nevelési intézményeket, melyek az iskolarendszer alsó és felső szintje között helyezkednek el, és általában a felső szintű tanulmányokra képesítenek, mint például a gimnázium és reáliskola. Ezeket az iskolákat a pedagógiai szakirodalom a 19. században kezdi elkülöníteni a szakirányú iskoláktól, ekkor kezdik középiskolának nevezni őket. A középfokú iskola -mint például a polgári vagy a felsőbb leányiskola - abban különbözik a fentiektől, hogy bár az alapfokú iskolára épül, nem teszi lehetővé a továbbtanulást felsőfokokon, innen csak középszintű szakképzést adó iskolákba (például a tanítóképzőbe, vagy a felsőkereskedelmi iskolába) léphetnek tovább a tanulók. E két iskolatípusba sorolható soproni középiskolák történetét dolgoztam fel : számba vettem minden olyan tanintézetet, amely az elemi iskolánál magasabb szintet képviselt. (A felsőfokú tanintézetekkel, azaz az 1919-ben Sopronba került Bányászati és Erdészeti Főiskolával, valamint a pécsi tudományegyetem 1923-ban létrehozott soproni teológiai fakultásával mivel azok története már kívül esik a tárgyalt korszakon -nem foglalkoztam.)
