Részlet a kötetből:
"Úgy hisszük, hogy Sopronbánfalva monográfiájának megírásával nem végeztünk felesleges munkát A község egyik-másik kérdésével már foglalkozott néhány dolgozat, de ezek kerete szűkreszabott. Néhai Winkler Elemér áll. reáliskolai tanár készített alaposabb tanulmányt Sopronbánfalva emberföldrajzi leírásáról. Dolgozata a „Föld és Ember“ 1924. évfolyamában jelent meg. A dolgozat távol áll a monográfiától. Tanulmánya óta sok új anyag látott napvilágot. Azóta jelent meg egyebeken kívül a Sopron város levéltárában lévő gazdag történeti forrásanyag egy része; azóta volt az 1930. évi népszámlálás. De a honismeret, a falukutatás irodalma és módszere is csak az utóbbi években lendült nagyot. Winkler megállapításait csaknem egészében elfogadhatónak találtuk, csak néhány adata szorult kiigazításra.
Már átmegy a köztudatba az a tény, hogy nincs két egyforma falu az országban. De mégis vannak olyan falvak, amelyek leglényegesebb vonásaikban közelebb állanak egymáshoz s nagyjából azonos természeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és lelki helyzetben élnek. A falvak valamennyire mégis csak csoportosíthatók.
Sopronbánfalva nehezen használható típusalkotásra. Minden viszonylatára jellemző bizonyos átmeneti helyzet. A zavarosság, átalakulás, kevertség, nyugtalanság nagyobb ezen a ponton, mint az ország sok más táján. Itt valami választóvonal van s nemcsak a hegységnek, síkságnak, éghajlatnak, növényzetnek fut itt keresztül a térképeken feltűnő egy-egy elhatárolódást jelentő vonala.
A magyar síkság itt találkozik az Alpok keleti lábával, a magyarság a nagy német tenger szélével, mezőgazdaság az iparral, a régi városi polgárság a proletáriátussal, a volt földesúr a jobbággyal. Sőt korunkban úgy volt, hogy a kiegyensúlyozottabb életszemlélet szélsőséges társadalmi és politikai eszmékkel ütközött össze. A táj, a természet, a faj, a világnézet, foglalkozás és társadalmi szerkezet itt nem egy nagyobb egység viszonylagosan mindig nyugodtabb közepében jellemezhető, hanem éppen a nagyobb egységek szélének, a kicserélés-vonalának, az ütközésnek a jelenségei szembetűnőbbek. A falu az ország nyugati kapujában, új országhatáron fekszik.
A monográfia megírása így többszörösen összetett feladat s ha sok és pontos adat áll is rendelkezésre, azok helyes megszólaltatása körülményesebb, mint más helyzetben. Az adatokat sok tényező eredményezte s ezért az adatszerző, elemző és értelmező munka nehezebb."
A munka a Magyar Társaság Falukutató Intézetének 1935. évi országos községmonográfia pályázatán első díjat és Széchenyi-érmet nyert.