Szomeya-szan nevetett

Hozzászólok
Szomeya-szan nevetett
Szerző: 
Becht Rezső
Kiadó: 
Röttig-Romwalter Nyomda Bérlői
Kiadás éve: 
1935

Részlet a novelláskötetben található Az első mámor legendája című írásból:

"Huss..., huss..., máris szállt a két vincellérangyal az Úr ajándékával siklórepülésben le a Földre, hogy megtanítsa az embert a szőlőművelés ezernyi titkára, a keltéstől a kúpozásig, a kötözéstől a szüretig és azontúl a borig.
Persze, évekig tartott, amíg az első tőkék fürtöt adtak, de a földi évek a Mindenség mértékével mérve csak pillanatok. És így az Úr még aznapi sziesztája alatt gyönyörködhetett az első szüretben, az első sajtolásban, az első forrásban és az első fiatal borban. Mikor aztán eljött a pillanat, hogy az ember az ajkához emelje az első korty bort, az Úr meghatottan előre hajolt, hogy jobban láthassa, miképpen hat földi gyermekeire a folyékony tűz. Mosolyognia kellett, amikor az első hörpintés után elhúzták a szájukat és köhögni kezdtek. De a kíváncsiság nem hagyta őket nyugodni. Még egy kortyot vettek, aztán még egyet, sőt egyikük hirtelen elhatározással fenékig ürítette az edényt. Megszületett az első "ex"! Jött utána több is. Alighogy ez megtörtént, különös nyugtalanság szállta meg őket.Arcuk kipirult, szemükben kis szikrák sisteregtek és nyelvük könnyű lett, mint a madarak szárnya."

A kötetről a következőket írta a Pesti napló 1935-ben:

"Az új író, akivel ebben a kötetben megismerkedünk, tehetséges ember. Könnyed, finom és elegáns elbeszélő modora van. Az exotikus tárgyakat és környezeteket kedveli: oroszokról, japánokról, délolaszokról, különös tájak különös embereiről ír érdekesen, jó, gyakran izgalmas meseszövéssel. Tárgyválasztásával, elbeszélő hangjával a francia exotikus regényirodalom alapítóira, Pierre Loti-ra és Claude Farrére-re emlékeztet. Különösen érdekes első nagy elbeszélése, mely után a kötet a címét kapta. Lebilincselő történet a szibériai fogolytáborról, japánokról, oroszokról és magyarokról. Ha Becht Rezső ilyen tárgyú és hangú regényeket fog írni, népszerűségre számíthat."

A korabeli újságcikket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.

A bejegyzés létrehozása: 2016. október 21.

Hozzászólások

Friedrich Rezső képe

Jó kis kötet! Bár néhány nagyon szomorú történet is van benne...