Sopron tűzoltó főparancsnoka volt (1866-1911), főreáliskolai tanár, Sopron díszpolgára. Különösen a tornászat és a tűzoltás terén szerzett kiváló érdemeket 1832. január 8-án született a németországi Reutlingenben. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Stuttgartban végezte. Fiatalon mint reáliskolai tanár működött német városokban. 1853-ban a Vas megyei Felsőlövőre nyert meghívást: itt középiskolai tanár, majd két évig tanítóképző intézeti igazgató volt.
Már 1863-ban kezdeményezte polgártársaival egyetemben, hogy Sopronban tornaegylet létesüljön. Az „ép testben ép lélek” nemes gondolata vezérelte. Azt vallotta: Csak jó tornász lehet jó tűzoltó - és viszont Bár az egyesület megalakítását ekkor még nem engedélyezte a helytartótanács, de még az év májusában a kör tornászgárdája megkezdte szakszerű testedzési- és tomagyakorlatait.
1866. április 26-án - elsőként hazánkban - hivatalosan is megalakult a Soproni Torna- és Tűzoltó Egyesület. Rösch 1868-ban egyesületi zenekart szervezett, amely 1875-ig állt fenn. A lelkes férfiú 1867 márciusában tornacsarnok építésére tett előterjesztést, s az év szeptember 21-én már fel is avatták - felemelő ünnepség keretében - az ország első tornacsarnokát a soproni Papréten. 1870. december 5-én az Országos Tornaszövetség alakuló ülését Pesten tartották meg Rösch elnöklete alatt.
Kezdeményezésére 1868 októberétől a színház biztonságára állandó tűzőrség ügyelt városunkban. Az ő érdeme volt, hogy 1874. szeptember 5-8-a között Sopronban rendezték meg a II. magyar országos tűzoltó ünnepet. Ferenc József 1887. január 30-án Rösch Frigyes tűzoltó főparancsnokot múlhatatlan érdemeiért koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki.
Rösch számos jótékony egyesület tagja| városi képviselő és gyülekezeti presbiter is volt. 1906-ban munkásságáért a Ferenc József rend lovagkeresztjét is megkapta. A tűzoltó-segélyalapot ebből az alaklomból az ő nevéről nevezték el. 1911. május 31-én Sopron város díszpolgárává választották. Ez év júniusában leköszönt a tényleges főparancsnokságról, de élete végéig viselte a tiszteletbeli főparancsnoki címet. 1923. augusztus 10-én a felvidéki Merényben hunyt el 91 éves korában.
Emlékére egykori laktanyáját „Rösch Frigyes Tűzoltólaktanyának” nevezték el. Rösch múlhatatlan érdeme volt, hogy az egyesület megszervezésével biztosította a nemzeti vagyon és az állampolgárok tűz elleni védelmét. Emlékét a tűzoltólaktanya udvarán mellszobra őrzi.
Fontosabb irodalmi munkái voltak: Tűzoltók könyve (Sopron, 1870. Fametszetű táblákkal), A tűzoltóság kisebb városokban, falukban és pusztákon (Sopron, 1878), A Soproni Torna és Tűzoltó-Egyesület 40 éves története (Sopron, 1906).
1991-ben állított emléktáblaja - Soltra E. Tamás szobrászművész munkája - egykori lakóházán, az Új utca 13. sz. ház falán látható. A tábla szövege: „E házban lakott Rősch Frigyes, a hazánkban elsőként, 1866-ban alakult Soproni Torna-és Tűzoltó egyesület parancsnoka, a magyar tűzoltóügy fáradhatatlan szervezője.”
Az írás az Aranykönyv 2002. című kötetben jelent meg és a szerző hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2002.
Szerkesztette: Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor
:::
Rösch Frigyes emlékét a fent említetteken túl 2007 óta a Széchenyi István Gimnázium Templom utcai kapualjában emléktábla és dombormű is őrzi. 2016 óta pedig utca is viseli nevét a városban.
