Munczy Lajos (1846-1910)

Egy csepregi zenésztársaság 1861-ben úgy találta, hogy Sopronnak nincs „magyar zenebandája”, márpedig e nélkül nem lehet meg hazánk egy nevezetesebb városa sem. Ők ezt az igényt ki tudnák elégíteni, ezért letelepedési engedélyt kértek a hatóságtól, amit megkaptak. Alsószopor község igazolta az ehhez szükséges 10 évi megszakítás nélküli helyben-lakást. Egyikük volt a 41 éves, családos Munczi Ádám, öt gyermeke között a 15 éves, de már prímásként emlegetett Munczy Lajos. Rajtuk kívül még harminc gyerek növelte az Új utcába telepedett társaságot. A városnak hamarosan megbecsült tagjai lettek.

Ez már akkor látszott, amikor Munczy Lajos feleségül vehetett egy polgárlányt anélkül, hogy ettől megrendült volna a társadalom. Ráadásul Tschürtz Lajos, a lány apja, néhai városi árvagondnok, Lugosról, tehát kívülről érkezett Sopronba (hergelaufen, mondták akkor az ilyen beköltözőre). Az 1870-ben kiállított anyakönyvi bejegyzés szerint Munczi Lajos Sajtoskálon született (a hivatalos iratok szerint a nevét i-vel jegyezték le).

Elvina, az ifjú feleség tanítónői állást vállalt, s ezzel segítette hozzá férjét bécsi zenei tanulmányaihoz. Különben több nyelvet beszélt, ezt később férje impresszáriójaként a külföldi turnékon hasznosíthatta (1851—1910-ig élt).

Az ifjú hegedűst állítólag Esterházy Pál herceg, Sopron főispánja fedezte fel, s ő küldte volna a bécsi konzervatóriumba (Conservatorium der Musikfreunde Wien). Mindenesetre 1871-ben már a hegedűtanszakon a neves Josef Hellmesberger tanítványa. Munczynak lakótársa volt a császárvárosban Czeglédy Gyula, a soproni Szent Mihály-templom későbbi orgonistája, tanulótársa viszont Nikitsch Artúr, aki 1893-1894-ben a budapesti operaház igazgatója, és egyébként igen híres karmesterré vált. Nikitsch és Munczy jóbarátok lettek és maradtak. A karmester segítette a hegedűművészt németországi szereplésében.

A konzervatórium elvégzése kitűnőre sikerült. Ezután két évig a bécsi operaház zenekarában játszott, mint első hegedűs, és Esterházy herceg házi muzsikusa is volt, de nem bírta a kötöttséget, s visszajött Sopronba. 18 tagú zenekart szervezett. És szólistaként is fellépett, akár klasszikus műsorral. Hegedűje szavával könnyeket csalt a hallgatóság szemébe.

A nyolcvanas évek közepére ezt az életformát is „kinőtte”. Külföldi szereplések következtek, diadalról diadalra. Stájerország, Felső-Ausztria és csehországi fürdőhelyek (1883), Bécs, Baden-Baden, München. 1885-ben már a portugál király udvarának meghívottja. A zenekarban játszott öccse, Béla, csellón és sógora, Makkay Béla.

Óriási sikerük kézzelfogható bizonyítékai különböző rendjelek és drágaköves ajándékok voltak. Gazdag emberként tért haza Sopronba. Házat vett, de nem sokáig maradt itthon. Zenészeivel Amerikába utazott, s ott egy esztendőt töltöttek folytonos sikerek közepette.

1895-ben zenekarával együtt a Budapesti Orfeummal kötött szerződést, eladta soproni házát és a fővárosba költözött, de most már csak ritkán lépett fel. Hosszú, kínos betegség végzett vele. 1910. április 18-án halt meg.

Végakarata szerint Sopronban temették el. Ezrek kísérték a ravatalozóból az új Szent Mihály-temetőbe. Annyian voltak, hogy a rendezőség nem is engedte őket beljebb vonulni. A síron Róna József szobrászművész alkotása áll. Eredetileg Cinka Pannát ábrázolta a bronzszobor.

Rövidesen az özvegy is meghalt. Végrendeletet nem hagyott hátra. Gyermekük nem volt. Nevelt lányukat elmulasztották a nevükre íratni. Testvérének négy gyermeke készpénzt kapott, ami hamarosan elértéktelenedett a nagy inflációban. Az ingatlant (egy háromemeletes budapesti házat és újságcikk szerint egy családi házat Sopronban) és ingóságokat a Tschürtz-rokonság örökölte. Sokan voltak, a tekintélyes vagyon szétaprózódott.

Az írás a szerző tervei szerint a harmadik, 2005-ben megjelentetni tervezett Aranykönyvben jelent volna meg. Mivel a kötet kiadása meghiúsult, az elkészült 102 életrajz eddig kiadatlan maradt. Honlapunk "Neves soproniak" menüpontjában folyamatosan tesszük közzé a Hárs József Pro Urbe díjas helytörténész által írt életrajzokat.

:::
Munczy Lajos emlékét egykori Deák tér 30. sz. alatti lakóházán nem őrzi emléktábla - a homlokzaton a később itt élt Peéry Rezsőről emlékezik meg egy tábla -, de az épület homlokzatán ma is olvasható az MLE monogram, utalva Munczy Lajos nevének illetve felesége keresztnevének kezdőbetűire.