A Covid járvány miatt csak idén tudta megünnepelni városunk a soproni népszavazás 100. ,a Helytörténészek Köre pedig fennállásának 50. évfordulóját. Így érthetően nagy érdeklődés kísérte a június 4-én bemutatott Akik a hazára voksoltak- Sopron,1921 c. film bemutatóját. Az azonban kevésbé ismert, hogy az 1945 utáni időszakban elhallgatott jeles történelmi eseményről Sopronban először a helytörténész kör emlékezett meg 1971 decemberi ülésén. Ez sarkalt arra, hogy a dr. Ráczné dr. Schneider Ildikó által készített összegző munka mellett megírjam e szervezetben eltöltött négy évtized élményeit, emléket állítva azoknak a neves soproniaknak, akik mellett kutató középiskolai tanárként „inas éveimet” tölthettem.
De menjünk vissza az időben! Sopron életét a két világháború között száznál több vallási, kulturális, sport és szakmai egyesület tarkította. Színes közösségi életükkel, hagyományaikkal gazdagították a város, és tagjaik életét.
Az 1949-ben létrejött pártállami rendszer feloszlatott minden civil szervezetet, mert a diktatúra nem tűri a sokszínűséget, felülről irányítja a benne élők tevékenységét. Ennek estek áldozatául városunk gazdag hagyományú egyesületei is. Újra szerveződésükre a rövid életű 1956-os forradalom nem tudott lehetőséget teremteni. Ez csak 1963 után, az úgynevezett „kádári puha diktatúra” idején vált lehetségessé. Sopronban elsőként a Kitaibel Pál botanikusról elnevezett kör bontott szárnyat 1966-ban. Ezt követte 1971-ben a Helytörténészek Baráti Körének megalakulása.
Az utóbbi létrejöttét dr. Csatkai Endre kezdeményezte, és fogadott tanítványa, Szita Szabolcs, és Csatkai múzeumi utóda, dr. Domonkos Ottó valósította meg. A KISZ bizottság képviselőjének, és az Egyetem Marxista Tanszéke két oktatójának köri részvétele egyféle politikai véd ernyőt is jelentett.
A szeptemberi alakuló ülésre meghívott 31 fős társaság tarka képet mutatott. Volt köztük levéltáros, muzeológus, művészettörténész, középiskolai és egyetemi tanár, költő, író, közgazdász, mérnök, mind elkötelezett helytörténet kutató, és Sopront mélyen szerető ember. Ez a mikroközösség mintegy leképezte az egykori népes egyesületek képét.
Az őszi alakuló ülésen megfogalmazták a kör működésének a szabályait. Ezután került sor decemberben dr. Horváth Zoltán levéltár igazgató előadására, amelynek témája az 1921.évi sorsdöntő népszavazás volt. Korreferátumában pedig Mollay Károly professzor ismertette az eseményről szóló osztrák írásokat. A meghatott és tenni akaró közösség szeretett volna szélesebb körű megemlékezést kezdeményezni, de a körnek erre nem volt jogosultsága. Mindössze Horváth Zoltán előadásának rövidített változata juthatott el a Kisalföld c. lapban többekhez, megnyitva az emlékezés elzárt zsilipjeit.
2022-ben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Soproni Helytörténészek Baráti Köre. A jeles alkalomból polgármesteri elismerő oklevélben részesített szervezet történetét honlapunkon folyatásokban közöljük. A szerző, dr. Baranyai Lenke, maga is a Kör tagja, írásaiban igyekszik egyrészt hitelesen bemutatni a társaság fél évszázados történetét, másrészt emléket állítani mindazoknak, akik egykor a baráti kör aktív tagjai voltak. Az egyes részeket a Helytörténészek Baráti Köre címkére kattintva érhetik el. A sorozat folyamatosan bővül!
A bejegyzésünkben használt felvétel a Soproni Múzeum tulajdona, ezúton köszönjük, hogy lehetővé tették a honlapunkon való közreadását!
Akik a hazára voksoltak-Sopron, 1921
A kör névváltozata utal a működés módjára: havonta összejövetel előadással és az azt követő vacsora melletti eszmecserével.
