Családi album őrizte ezt a fotót, melyen Kuszák István, a Frankenburg Irodalmi Kör egykori tagja, több kötet szerzője csodás ugrásával kápráztatja el a közönséget az egykori Nagyuszodában.
Az egykori Fűzfa sori Nagyuszodáról további fotók érhetők el a fotó feletti "Nagyuszoda" címkére kattintva.
Hozzászólások
A Nagyuszoda a jelenlegi Fűzfasor helyén volt megtalálható.
A történeti hűség kedvéért: a Fűzfasor csak 1940-től létezik.
Az Ó-uszoda, más néven Nagyuszoda az Ikva patak (Spital bach) duzzasztásával jött lére a
Káposztás földek (Krautäcker) és a bécsi domb lankái közt,1845-ben, a városhatáron kívül. Létrejöttének oka, az Ikva hektikus vizjárása, a Kertes utca helyén levő vizimalom működésének biztosítása. A patak a gát után kettévált, malom felé és kb. a jelenlegi mederben folyt, majd újra egyesült a Patak utca előtti szakaszon.
1839-ben Fertőbozon (Holling) a környék földesura, Széchenyi István szabadtéri fürdőt
épített, amit nagyon sokan látogattak Sopronból is, legalábbis eleinte.Az egyszer fellobbant
lelkesedést nem követte állhatatos javító, bővítő és szervezőmunka. Az emberek megunták a
hosszú gyaloglást, inkább a Nagyuszodában fürödtek azontúl.
(Később, Flandorffer Ignác is részt vett az Uszoda Részvénytársaság, az ún. Kisuszoda létesítésében.
Az alapszabályokat a Földművelés- Ipari- és Közlekedésügyi minisztérium 1868. március 30-
án hagyta jóvá. A Kisuszoda az Ösvény utcában létesült.)
A Nagyuszoda az Uszoda utca felől volt megközelíthető, ezért (és a Kis-uszoda) miatt kapta
az utca a nevét. A Nagyuszoda víze még ekkor is a város határán kívül hullámzott.A megduzzasztott Ikva patakból, több mint 200 m hosszú tó alakult ki, melybe cölöpökre kabinsort és trambulint építettek.
1923-ban alakul meg a Pannónia Úszó Egyesület Sopron, amely 1926-ban létrehozza az ún.
Nagyuszodát, ahol ötvenes pálya várja a sportolókat.
(1929-ben szombathelyi vállalkozó a tulajdonos).
Az árvízek többször okoztak kárt a felépítményekben. A II vh.pusztítása után karbantartás
(kotrás) híján az uszoda elveszítette ebbéli funkcióját.
Az 1960-as városrendezési tervben elsősorban megszüntetését, vagy mestérseges uszodaként
hasznosítását tervezték, de az 1965-ös árvíz megadta a kegyelemdöfést, gátját átvágták,
majd az új patakmeder kialakításával föld alá került az egykori Nagyuszoda.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Számomra már csak egy gyermekkori fotó-helyszínként és korcsolyázó alkalomként él az emlékeimben.../12-13 évesen "fotóművész" akartam lenni, de a képeket már nem találom/
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
És a bécsi-dombiakkal nem vesztél össze a villámkilalakítású "fűzfavár" tulajdonlása okán?
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
"Művészember nem harcol..." :-)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Elég lesújtó a végszó, nekem legszebb gyermekkori álmaim és élményeim, ha halványan is, de oda kötöttek.... a mostani modern létesítmények már nem mondanak számomra semmit...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Köszönöm, Péter! Ez már inkább egy önálló hozzászólás, mintsem puszta komment!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Elő fogom keresni az 1958-ban készített ottani képemet....
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kíváncsian várom, sőt azt hiszem mondhatom úgy, várjuk!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Nagyon örülök Adrienne képének. Tény, hogy korábban (még az én gyermek és fiatal koromban is) lényegesen nagyobb szerepe volt városunk sportéletében a műugrásnak. Esténként, ha bezárt az uszoda, sokan ott ültünk (már felöltözve) a lelátón és gyönyörködtünk a műugrók edzésében. Ha jól átgondolom, városunkban ma már trambulin sincs az uszodákban, nem hogy műugrás.... Miért történt ez?......