A fedett uszodát a Városi Tanács VB építtette, a kivitelező pedig a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat volt. Az épületet Tolnay Lajos tervezte. Az 1975 és 1977 között épített uszoda egy harminchatszögű épület, melyben két feszített víztükrű medence kapott helyett. A nagymedence 33 1/3 x 21 méter és 180 cm mély, míg a kismedence 15 x 6 méter és 0,75 méter mély. Előbbinek 26, utóbbinak 30 fokos a vize. (1978-as adatok) Érdekesség, hogy a medencék anyagaként itt használtak Magyarországon először alumínium lemezeket. A különleges, 2 tonna súlyú kupolát befúvott levegő tartotta meg, de különböző problémák miatt a jellegzetes födémet 1982-ben faszerkezetű tetőre cserélték. A létesítmények 1978-as adatok szerint naponta 2000 látogatója volt.
A bejegyzés forrásául szolgáló füzetet Kozma Endre juttatta el oldalunknak. Köszönet érte.
A Győri Tervező Vállalat tájékoztatója - 1978/1
Hozzászólások
A Városi Tanács VB építtette kifejezést túlzásnak tartom, mert a soproni lakosság hathatós segítségével épült az uszoda. Úgynevezett téglajegyeket vásárolt minden soproni dolgozó, nem is keveset, hogy ezzel járuljunk hozzá az uszoda építési költségeihez. Akkor még úgy volt, hogy cserébe a soproniak némi kedvezményt kapnak az uszodai belépőjegyek vásárlásakor. Nos, ebből nem lett semmi, de a mi korosztályunk edzett, hiszen a jövőt is nekünk ígérték, amiből szintén nem lett semmi. Egyszóval: legalább szóban emlékezzünk meg a soproni civil lakosság áldozatkészségéről és pénzügyi hozzájárulásáról.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hát a régiek szerint az Alsó- és a Felső-Lövéreket a Bräuriegel, valamint a Deák kuti út melletti, kelet felé eső erdőrész választotta el.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Újabb időkben a Lőver körút a válaszvonal....
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Én is ezt, a kelet-nyugati, tájolású felosztást ismerem...(gondoljunk csak az "Alsólővér és Felsőlővér" utcák helyére, ahol majdnem pontosan középen fut a Deák kuti út)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az biztos, hogy nem véletlen ez a két utcaelnevezés. Rezső említése is erre utal számomra, hogy az Alsó-, illetve Felsőlővernek ez talán a két legfontosabb útja, mondhatnánk azt is, hogy a "lelke".
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Van olyan "definíció" is, amely szerint a Lőver körút és a Váris a határoló vonal. A Lőver körúttól felfelé lévő rész a Várissal határolva. Az Alsó-lőverek a Lőver körúttól lefelé eső rész illetve a Várison túli terület. Nem tudom mennyire írtam érthetően, de valami ilyesmi.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kösz a választ, nem vitatom a mai elhatrárolást, de amikor kialakult a Felső- és Alsó-Löver, még nem létezett a Lövér körút, így a természetes határ az erdősáv volt.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Persze, hogy mikor alakult ki az Alsó- és Felső-Lőver elnevezés jó kérdés. Hátha valaki tud erről valamit. Az biztos, hogy az Alsó-Lőverekbe ha ment valaki az általában az Alsólővér utca felé vette az útirányt, ha valaki a Felső-Lőverekbe ment, akkor Erzsébet-kert felé és a Lőver körút felé ment. Hárs József Úr Mesélő utcák Sopronban könyve említi, hogy a Lőver körút mely szakaszait mikor építették ki, de ez szerintem csak az elnevezésének időpontja (Károly körút, Horthy Miklós körút, és az uszodához közeli szakasz a Szent István körút: pl. 1927.), mivel ezek az utak már megvoltak a századforduló környékén, ugyan nem aszfaltozottak voltak. Ismerek olyan fotót, amelyen 1905 körül kátrányozzák az uszoda körüli szakaszt (Szent István körút). Tehát a századfordulón már bőven megvolt a mai Lőver körút vonala, tehát az elhatároló "vonalak" már akkor is megfogalmazódhattak. A Lőverek kiépülése vagy "sűrüsödése" leginkább a két világháború között indul meg. A Villa soron is a századforduló után, a Nepomuki Szent János kápolna odahelyezése után parcellázzák a telkeket. Persze a legszebb villák ekkor már állnak, de a "nagy tömeg" ezután jön.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Mária!
Én nem téglajegyekre emlékszem,hanem egy napi munkabérünket kellett ,,felajánlanunk'' ugyanerre a célra!Persze,ez csak részlet kérdés,a végeredmény ugyanaz!A beigért kedmezményről meg csak annyit,hogy egyszer szerettem volna belülről is megnézni,miért is dolgoztam ingyen,-ráadásul több éven keresztül-de be sem engedtek,csak,ha váltok belépőt!Egy ismerősöm pedig (fedett buszmegálló akkor nem lévén)a szakadó eső elől akart beállni a busz érkezéséig az előtérbe,de elzavarták!Ja és azért kellett többször is ,,felajánlani'',mert (állítólag) lenyúlták a pénzt valakik!Nekem csak ilyen élményeim vannak erről...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
http://real.mtak.hu/615/1/42472_ZJ1.pdf
"... A Lővert kezdetben egy-egy magisztrális úton lehetett a városból megközelíteni,
az Alsólőver ill. a Felsőlőver úton. Előző a városias beépítés révén utcává változott. A
Lőver körút 1920-1965 szakaszonként épült fel, eddig alig volt ismeretes, hogy az egyik
szakasza egy erdei utat vett igénybe, melynek nyomvonala már a II. József idejében
készített térképen szerepel. A korábban körülményesen megközelíthető Alsólőverhez
az első világháború után épült a „szerpentin”, ezek és az „új” Villa-sor képezik a mára
kifejlett úthálózat gerincét."
Ezek szerint a Löwereknek nem volt közvetlen kapcsolata egymással(ha az erdei utat nem számítjuk)
Egyébként Hárs József Mesélő utcák Sopronban 2003-as kiadásában:
"Alsó-Lövérek: a várostól D-re, a Deákkúti úttól elterülő városrész a József Attila- lakótelepig ill. az Egeredi-dombig. Közútjai: ... "(ezek közt nem szerepel a Lővér körút.)
Igaz némi ellentmondás fedezhető fel a Felső- Lövérek meghatározásánál.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Még egy gondolat, aztán leszállok a témáról:
Eredetelileg az 1890-es években az Alsó-Löwer a mai Mikovinyi út - Városligeti út - Lövér
körút (akkoriban erdő) - Deákkúti út - Panoráma út - Honvéd út által határolt területen
helyezkedett el. Ebben az időben a Deákkúti út csak a Panoráma úti elágazás után kb 300 m-ig
volt kiépítve, a Felső-Löwer telkei csak a Felső Löwer úton voltak megközelíthetők.
A Villa sor telkei már a Városliget részei voltak, ebben az időben már 15 épület állt rajtuk,
déli határa pedig a mai szanatórium volt.
A Warish pedig a Fagussal szemben levő kőbánya (ma víztározó található benne) környékén
terült el.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Péter, ne szálljon le, jó ez így! :) A másik hozzászólásban lévő pdf-nek ki a szerzője? Rosszul láttam, hogy nem láttam?
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A válasz: írta: M Kubinszky - 2007
A kötet a Zékány-Máthé könyvkiadó Tatabánya kiadásában jelent meg,,. 23,75/A5 ív terjedelemben 1100 példányszámban, azonosító jele: ISBN 963 219265 6.
További érdekességek a lövérekről:
http://epa.oszk.hu/01900/01977/00151/pdf/EPA01977_Soproni_S…
És egy utalás a terület koráról:
Szabó Jenő: A régi lövér
... Hétszáz évvel ezelőtt a lövérek története azzal kezdődött, hogy a falut, a villa Luer-t, amelyről nevét kapta, kihalásra ítélték. Lakóinak első felét IV. Béla, a másikat IV. László betelepítette a városba.
Most, hétszáz év után azért fog megszűnni, mert a várost telepítik ki a lövérbe ...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ok, a könyv megvan, csak nem tudtam, hogy abból van a szöveg. Szabó Jenő egyébként érdekesen állt a kérdéshez, mert róla éppen Kubinszky professzor az említett könyvben írja, hogy a Lőverek nevét a Leber-Berg nevű szőlőfajta nevéből eredeztette. Már meg nem mondom ki, de azt írta, -tán Kubinszky -, hogy az íjászok települése egyébként nem is ott volt, ahol ma a Lőverek vannak. Amennyire én tudom, Mollay Károly foglalkozott behatóbban a témával, Becht Rezső a Szemlében (fejből mondom, de tán jól, 1969/2) írt a lőveri változásokról, van ugye a már idézett Szabó Jenő cikk (pontosan kettő) azt hiszem az 1986-os Szemlében , de írta a témáról a könyvben Kubinszky profeszsor is és Hárs Józsefnek is van egy pályázatra írt hosszabb tanulmánya, mellyel díjat is nyert.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Már tényleg csak egy mondat: az elmúlt százvalahány év során az Alsó-lővérek telekhatárai nem közeledtek a Felső-lőveri telkekhez és viszont - továbbra is természetes erdősáv áll köztük (hál'Istennek) - de ettől még lehet a fedett uszoda az Alsó-lőverekben.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az RR-tartókat nem csupán a korrózióval szemben tanúsított ellenállása miatt alkalmazzák sok helyen. (Főleg, hogy a fa nem korrodálódik, ellenben a gombákkal szemben nem annyira ellenálló, de ez más tészta.) Az RR-tartókkal sokkal nagyobb terek hídalhadók át mint bármilyen vasbeton szerkezettel, emellett a súlya is kedvezőbb. Emellett a legkiemelkedőbb tulajdonsága az, hogy tűz esetén a szerkezet kívülről ég befelé és ezzel a tulajdonságával másodlagos kárt nem okoz, vagyis a szerkezet az oltás alatt, közben és utána, nem roskad össze, mint egy acél, vagy vasbeton áthidalós szerkezet, amely már 300-400 fok Celsius után jelentősen veszít szilárdsági értékéből.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Én leginkább a '70-es évekre utaló dizájnelemeket hiányolom most.
Szerintem meg lehetett volna hagyni az ajtót, térelválasztókat erre a ,,keretes'' formára (legalábbis emlékeim szerint most nem így néz ki a bejárat és az előtér sem).
Illetve tetszett, hogy a belső burkolat (lépcsők, járófelületek) kaviccsal szórt betonlapok voltak, nem sima csempe (ha jól emlékezem :) ).
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ha már a tetőnél tartunk.... Az 1982-ben megépített tetőszerkezet ún. rétegelt-ragasztott tartószerkezet, ami ellenáll a nedvesség okozta korróziónak. Ezért használják pl. olyan helyeken, ahol magas lehet a páratartalom . Pl. a Sportcentrumnak is ilyen tetőszerkezet épült.