A soproni meteorológia kezdetei az 1700-as évek elejére nyúlnak vissza. Ebből a korból, Gensel János Ádám munkásságáról már írásos dokumentumok is fennmaradtak. Az 1677-ben Sopronban, a Fő téri Patikaházban született tudós „középiskoláit a soproni líceumban végezte, majd a jénai egyetemre ment, ahol először teológiát majd orvoslást tanult. Jénából Bolognába, Firenzébe, Rómába vezetett az útja, majd két évig tanult Páduában. A padovai egyetem szenátusa 1703-ban bölcselet- és orvosdoktorrá választotta. Előbb városi majd megyei orvosként, 'physicus provincialisként' dolgozott. Gyakorlati és elméleti munkásságával a járvány- és közegészségügy úttörőjévé vált. Ő maga is a pestisjárványnak esett áldozatul 1720-ban.” (Szála) Gensel szerteágazó tevékenységének része volt az időjárási frontok az emberi szervezetre gyakorolt hatásának kutatása is.
Gensel kutatásai után hosszú szünet következett a soproni meteorológia történetében, hiszen egészen 1856-ig kellett várni rá, hogy a rendszeres mérések meginduljanak. Szerencsére innen már részletes információkkal rendelkezünk az állomás múltjáról, melyek a Kapcsolódó és ajánlott link alatt található linken, a Soproni Meteorológiai Állomás honlapján olvashatók. A kiváló írásból tudjuk azt is, hogy a képen látható egykori, a háborúban súlyosan megsérült malomba 1974. április 25-én költözött be az állomás. Képünk 17 évvel később, 1991. szeptember 13-án mutatja az újjáépített épületet.
Gensel János Ádám emlékét szülőházán is és az állomáson is emléktábla őrzi, nevét pedig 1997 óta az Ágfalvi úti lakóparkban utca is viseli.
