Dr. Gömöri János

1944. március 15-én, földműves családba született Hevesen. Apja Gömöri János, édesanyja Merczel Margit. A hevesi Általános Iskolába járt, majd a Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumban, bejáróként folytatta tanulmányait, ahol jelesre érettségizett. Az 1963/64-ös tanévtől Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, Eötvös-kollégista volt. Szakdolgozatát László Gyula professzorhoz írta, hallgatta Bóna István népvándorláskoros és Mócsy András professzorok római koros előadásait is.

1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen régész-múzeológus és történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Közben a nyári szünidőket az ország különböző ásatásain segéderőként közreműködve töltötte. Múzeológiai-régészeti szakmai gyakorlatát a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályán végezte.

Munkahelyek:

• 1968-1970 között a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak. Régész és az ottani vár- és templomásatások vezetője.
• 1970 decemberétől 1976 júniusáig a soproni Liszt Ferenc Múzeum múzeológusa, a soproni műemlékvédelmi régészeti kutatások vezetője és a kohászat-régészeti feltárások folytatója.
• 1976-ban rövid időre a kőszegi múzeum igazgatója. 1976-ban az ELTE-n egyetemi doktori disszertáció megvédése (summa cum laude): „Az Árpád-kor előtti vaskohászat régészeti emlékei Nyugat-Magyarországon”
• 1977-ben, régész-főmúzeológus állásba visszatért Sopronba, ahol a Liszt Ferenc Múzeumban az állandó régészeti kiállítást rendezte. Folytatta Sopron régészeti kutatását az Országos Műemléki Felügyelőség munkatervéhez igazodva. A nyugat-magyarországi és Somogy megyei vasvidékek szisztematikus vasrégészeti ásatásain műszaki- és természettudományos szakemberekkel együttműködve szervezte a geofizikai leletfelkutatásokat (MTA GGKI, Sopron, Verő József akadémikussal) és fizikai kormeghatározásokat (ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest, Márton Péter, akadémikussal), (MTA ATOMKI Debrecen, ahonnan Hertelendi Ede, kandidátus, a C-14 - Labor vezetője vett részt a kohászatrégészeti kutatásokban és az Árpádkori égett sáncok keltezéseiben), (az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet, Szilárdtestfizikai K. Intézetéből Benkő Lázár kandidátus, a termolumineszcenciás kormeghatározásokat végezte ugyanezeken az ásatásokon).
• 1980-ban egy országos konferencia szervezésével kezdeményezésére megalakult Sopronban az országos hatáskörű Iparrégészeti Munkabizottság az MTA Veszprémi Területi Bizottságának egyik munkabizottságaként.
• 2008-tól ny. főmúzeológus, régész, a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány által működtetett „Scarbantia Fóruma Régészeti Kiállítóhely” vezetője.
• 2011-től Külső egyetemi előadó volt, Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékén. ahol iparrégészeti, kohászatrégészeti szemináriumokat vezetett.

Fontosabb ásatási munkái:

Iparrégészeti ásatások: 1971-ben kezdte meg a kohóásatásokat, majd szinte évente megkutatott egy-egy vassalak lelőhelyet. Kezdetben a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumi Igazgatóság biztosította az ásatási keretet. Később az OMBKE és az OTKA anyagi támogatásával terjeszthette ki a kutatásokat a megyén kívüli területre is.

A több szondázó ásatásnak és a komplex feldolgozásoknak köszönhetően jelenleg Győr-Moson-Sopron megye területe európai viszonylatban is az egyik legalaposabban megkutatott és legtöbb információt adó térsége az ősi kohászat, az archeometallurgiai ismeretének. Kohászatrégészeti ásatásai: Sopron – Bánfalvi út, Kópháza – Erdő, Röjtökmuzsaj – Zsebedomb alja, Fertőszentmiklós – Elkerülő út, Dénesfa – Szíkas dűlő, Iván – Dudás dűlő, Harka – Kányaszurdok, Szakony – Békás tó, Nemeskér – Rétrejóró alja és Tüskés rét, Ravazd – Simahegy (Piskótagyár), Tarjánpuszta.- Vasasföld, Répcevis – Görbeárok, Zsira – Kenderszer, Petőháza – Lésalja, Hidegség – Templomdomb, Sarród – Keréktó dűlő; Vas megyében: Csepreg – Tömördi erdő, Olmód – Olmódi patak; Somogy megyében: Zamárdi – Kútvölgy, Somogyfajsz – Ívató tó, Bodrog – Asóbű (munkatárs: Magyar Kálmán), Magyaratád. – Kéri határra dűlő (munkatárs: Költő László); Ausztriában: Vasverőszék/Eisenzicken (munkatárs: Karl Kus) voltak az általa irányított fontosabb ásatások helyei vasrégészet (archeometallurgia) témában. Ásatásain irányításával több kohót emeltek ki a soproni és más múzeumok számára (Sopron – Bánfalvi út. Tarjánpuszta – Vasaföld, Nemeskér – Tüskés rét).

Feltárása eredményeként készülhetett el 1995-ben az ország első őskohó múzeuma Somogyfajszon, amely a nemzetközi "Vaskultúra útja" kulturális-turisztikai programhoz kapcsolódik.

A régész-szakma (e szakterületen) kutatásai legfontosabb eredményének a kárpát-medencei avar kori vaskohászat bebizonyítását és jellegzetességeinek meghatározását tartja.

Kísérleti vasolvasztások:
Sopronban (1997, Munkatárs Török Béla), Somogyfajszon (1998, Munkatárs Költő László), Újmassán (2010, Munkatárs Thiele Ádám)

Kísérleti vasolvasztásokon való részvétel:
Budalen (Norvégia), Kielce mellett (Lengyelország), Adamov, Brnó mellett (Cseh Köztársaság), Elba szigetén (Olaszország).

Iparrégészeti ásatások közzététele, külföldi konferenciákon való részvétel és előadások: Leobenben, Kismartonban (Eisenstadtban), Hüttenbergben, Bécsben, (Wien, Ausztria), Prágában, Nyitrán, Selmecbányán, Kassán, az erdélyi Torockón, a bánsági Buziásfürdőn (Romániában), Berlinben, Belfortban (Franciao.), Norberg Svédországban, Norvégiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Nagybritanniában (Wellsben), Bulgáriában és négy alkalommal Olaszországban különböző archeometallurgiai témájú konferenciákon, vagy szimpóziumokon angol, vagy német nyelven ismertette. A belfasti, belgrádi és pekingi konferenciákra a meghívások ellenére személyesen nem jutott el, csak előadása szövegét küldhette ki, ahol azok a konferenciakötetekben megjelentek.

A műemlékvédelmi ásatások zömmel Sopronban, városfalkutatások, római fórum, úthálózat részletei és az amfiteátrum feltárása stb. A fertőrákosi Árpád-kori templom azonosítása. További fontosabb középkori épület-kutatások Sopronban: Fabricius ház (Fő tér 6). Előkapu, Szent Mihály templom, Ózsinagóga (Új u. 22-24.), Hátsókapu hídja, Szent Mihály kapu alapozása stb.

A műemlékvédelmi munkákhoz kapcsolódó ásatások közzététele:
A római kori ásatások eredményeit Velencében, Rómában, Aquileiaban, Bécsben, Tullnban, Kismarton/Eisenstadban, Nyitrán, Ljubljanában és itthon több konferencián ismertette, illetve magyar, német, olasz és angol nyelven publikálta. Vö.: http://mta.academia.edu/G%C3%B6m%C3%B6riJ%C3%A1nos

Tudományos fokozat:

Az 1994-ben írt és a Magyar Tudományos Akadémián 1997. május 26-án megvédett „Az avar kori és X. századi vaskohászat Pannoniában” c. kandidátusi értekezése alapján 1998. okt. 9-én kapta meg a történelemtudomány kandidátusa fokozatot. A disszertációt — bővített változatban — az általa szerkesztett könyvben 2000-ben adta közre.

Nyelvvizsgák:

Német- és az angol középfokú nyelvvizsga.

Oktatás:

• 2002-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékén külső előadó: „őskohászat”, archaeometallurgia szaktárgy. Szeminárium.
• A szombathelyi főiskola régész-technikus képzésén évente egy alkalommal fél napos iparrégészeti előadásokat tartott.
• Az olaszországi Ravelloban az Európai Egyetemi Centrum (Centro Europeo Universario per i Beni Culturali) archeometallurgiai kurzusának előadója volt 1989-ben, párizsi, londoni, krakkói, prágai, leobeni., nápolyi, és sienai egyetemi professzorokkal együtt.
• Alkalmi külső előadó volt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetében (2011-) Környezetrégészet szaktárgy
• Külső előadó a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékén (2011-) „Bevezetés a kohászattörténet régészetébe” szaktárgy MA hallgatóknak. Szeminárium.

Országos és nemzetközi konferenciák szervezése:

• 1980-ban szervezte meg az I. országos iparrégészeti konferenciát Sopronban, majd 1982-ben a II. országos konferenciát Veszprémben. A témában több országos értekezletet Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve Miskolcon az MTA MAB keretében is szervezett, utóbbit a VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottság vezetőjével, Szulovszky Jánossal. E kutatások előrevitelére. mint szerkesztő útjára indította az Iparrégészeti Tájékoztatót.
• Az I. Országos Régészeti Filmszemlét 1993-ban a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat közreműködésében Sopronban szervezte meg meg.
• 1995: Borostyánkő út és kulturális túrizmus (Sopron), magyar, olasz, osztrák, szlovén, horvát, szlovák, lengyel résztvevőkkel.
• 1997: Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban (Sopron-Somogyfajsz), magyar, osztrák, német, horvát, szlovák, cseh, olasz, angol, norvég, ukrán résztvevőkkel, (a lengyel és erdélyi szakemberek előadásaikat küldték el).
• Az MTA Régészeti Intézet, a Bécsi Egyetem, illetve a németországi vaskorkutatók szakmai egyesülete mellett két alkalommal helyi szervezője volt az „Osthallstattkultur” (Keleti Hallstatt kultúra) nemzetközi soproni konferenciáknak (1994, 2002), ahol előadást is tartott.

Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatokat főleg a fenti két fő témakörben épített ki:

• 1/a. Scarbantiai kutatások tudományos eredményei. 1/b. Borostyánkő út, (Gömöri János: A "Borostyánkő Expedíció" projekt eseményei Sopronban_Events of the "Amber Expedition" project in Scarbantia / Sopron. Soproni Szemle 2012_1.pdf,) régészeti parkok. Főleg a fent említett országok kutatóival közös projektek (2010-2011-ben). „Amber Expedition” projekt résztvevői lengyel (Gdansk, Kalisz), szlovák (Martin/Túrócszentmárton), magyar (soproni Scarbantia Társaság, Liszt Ferenc kulturális Központ), szlovén (Ptuj, Ljubljana), osztrák (Verein für Bernsteinstrasse), olasz (Adria) városok, illetve civil szervezetek.). https://mult-kor.hu/20100701_romai_kori_kocsi_gordul_be_sopronba?print=1
• 2/a. Archaeometallurgia, iparrégészet. Külföldi meghívásokra Skandináviától Olaszországig több alkalommal tanulmányozhatta különböző múzeumi szervezetek munkáját. Az ott szerzett tapasztalataimról jelentéseket készített, ezeket a Múzeumi Hírlevélben közzétette.
• 2/b. "Vaskultúra útja" kulturális-turisztikai program. Főleg a fent említett országok kutatóival közös projektek.

Általa rendezett múzeumi kiállítások. Állandó kiállítások:

• 1977-ben irányításával készült el az állandó régészeti kiállítás a soproni Fabricius házban „Évezredek a Borostyánkő út mentén” címmel.
• Az 1999-ben ugyanott megnyitott állandó régészeti kiállításnak is forgatókönyv-írója és főrendezője volt.
  http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/11/2003_2_3_gomori.pdf

• 1994-ben a soproni Scarbantia Fóruma kiállítást rendezte az irányításával feltárt római kori fórumon. (jelenleg az itteni múzeumi kiállítóhely vezetője).
• 1995-ben a somogyfajszi Őskohó Múzeum kiállítását állította össze az általa feltárt 10. századi vasolvasztó műhely bemutatására. Rendező-munkatárs Költő László, (Kaposvár), Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. http://www.commonline.hu/sites/default/files/COMMONLINE_DOCS/Kiallitas/…

Időszaki kiállítások (válogatás)

• Az általa szervezett országos „Vörös-sánc” tanácskozás alkalmával az Árpád-kori soproni várról, illetve az I. országos Iparrégészeti tanácskozáshoz kapcsolódva a magyarországi ipari égetőkemencék kutatásáról kiállítást rendezett a soproni Lábasházban.
• A 2000. évi országos bányászati-kohászati kiállítás középkorig terjedő részének forgatókönyvét írta és a kiállítási részt Miskolcon a Herman Ottó Múzeumban rendezte.
• A Vaskultúra útja c. MTESZ - vándorkiállítás (2003) középkorig terjedő részének forgatókönyvét írta (bemutava: Miskolc, Budapest, Eger, Sopron, stb.). A téma fő felelőse a leobeni G. Sperl professzor.

Nemzetközi kiállítások:

A Scarbantia Társaság és a Soproni Múzeum Régészeti Gyűjteménye szervezésében 1994-ben a Borostyánkő történetéről az udinei Museo Archeologico és a Soproni Múzeum anyagából Scarbantia fórumán rendezett kiállítást és állítottam össze három nyelvű katalógust, olasz társszerzővel (Maurizio Buora) Maurizio Buora & János Gömöri: Római kori borostyánkövek... (Kiállítás) - Le ambre romane...(Mostra) - Römische Bernsteinfunde (Ausstellung), (Exhibition of artistic carved ambers from the excavations in Aquileia and in Scarbantia), Sopron 1994..A Lábasházban (2003-ban) a Medicina Pannonica c. kiállítás nemzetközi együttműködés keretében, a Carnuntum Régészeti Parkkal közös projekt eredményeként EU pályázati támogatásból valósult meg. 2006-ban a bécsi Stadtarchäologie bemutatta poszter-kiállításunkat: Scarbantia/Sopron a Borostyánkő út egyik fontos állomása (régészeti feltárások eredményei, 56 poszteren. Munkatárs: Gabrieli Gabriella, Soproni Múzeum)

Múzeumpedagógiai, közönségszervezés

• 1989-ben megszervezte a Scarbantia Társaságot, amely avatott szakemberek előadásaival terjeszti az ismereteket elsősorban az antik kultúra régészeti emlékeiről, de más korszakokról is (hazai és külföldi egyetemi és múzeumi előadókkal, illetve soproni kutatókkal). http://www.scarbantia.com/hu/node/3
• 1994-ben kezdeményezésére megalakították a Scarbantia Régészeti Park Alapítványt, amelynek célja a soproni régészeti műemlékek fenntartásában való közreműködés és a kulturális turisztikai hasznosítás előmozdítása. Részletesebben: Gömöri János: A Scarbantia Régészeti Park, Sopron (The Scarbantia Archaeological Park in Sopron) . In: Régészeti Parkok Magyarországon (Archaeological Parks in Hungary). Tudományos konferencia és bemutató napok. Budaörs, 2007. május 24-26. (Szerk./ Edited by Mester Edit). Budaörs 2008, 71-78.
• Az EU-csatlakozás előtt, a Közép-európai Kezdeményezés országai Kulturális Bizottságának "Borostyánkő-út", régészeti munkacsoportjában a Minisztérium felkérésére többször képviselte Magyarországot a Pozsonyi tanácskozásokon. Ekkor szervezte meg az olasz, szlovén, horvát, osztrák, szlovák, cseh, lengyel részvétellel összeállított nemzetközi Borostyánkő-út CD-ROM elkészítését. Ezt a munkát többek között a brüsszeli Európa Bizottság is támogatta.

Szakmai és társadalmi szervezetekben, bizottságokban való részvétel:

• A Comité pour la Sidérurgie Ancienne de l'Union Internationale des Sciences Prehistoriques et Protohistoriques (UNESCO vaskohászat-történeti tagszervezete) tagság. https://independent.academia.edu/CPSA
• Elnöke a Scarbantia Társaságnak.
• Elnöke a MTA Veszprémi Akadémiai területi Bizottság Iparrégészeti és Archeometriai munkabizottságának. Főszerkesztője a https://archeoindustrysites.com iparrégészeti honlapnak.
• Elnöke az MTA VEAB Soproni Tudós Társaság Régészeti és Műemléki Szakbizottságának.
• Tag, Magyar Tudományos Akadémia Köztestületében. Három akadémiai cikluson keresztül tagja volt a MTA Régészeti Bizottságának.
• Tag a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Választmányában.
• A Magyar Régész Szövetség alapíó tagja.
• Tag a Soproni Szemle szerkesztőbizottságában.
• Kezdeményezője és alapító tagja, titkára a Scarbantia Régészeti Park Alapítvány kuratóriumának.
• Tag az ICOMOS Régészeti Műemlékhelyek Nemzeti Bizottságában.
• Alapító tag a Dunaferr-Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány kuratóriumában.
• A Soproni Helytörténészek Asztaltársaságának tagja.

Kitüntetései:

• 1976-ban Sopron Város Tanácsa Csatkai díjban,
• 1984-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület cikknívódíjban részesítette.
• 1980-as évek eleje, Szocialista Kultúráért, a Kulturális Minisztériumtól.
• 1987-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Közgyűlése Kuzsinszky Bálint Emlékérmet adományozott a soproni (scarbantiai) fórum helyének meghatározásáért, publikálásáért és az iparrégészeti kutatások szervezéséért.
• 1992-ben Barkóczi díj, Győr-Moson-Sopron Megye.
• 1996-ban Sopron Kultúrájáért kitüntetés a Város Közgyűlésétől.
• 2017-ben: Schönvisner István díj. A Miniszterelnökség régészeti szakmai díja.

Bibliográfia: https://www.academia.edu/36770683/G%C3%96M%C3%96RI_J%C3%A1nos_Bibliogr%…