Vasata József alkotását 1917-ben állították fel az Orsolya téren, majd 1929-ben költöztették át jelenlegi helyére, a Béke út és a Hunyadi János utca találkozásához. A kút mögött balra az egykori Lunkányi-ház látható, sajnos az épület a háborúban súlyos károkat szenvedett, és bár sokak szerint megmenthető lett volna, mégis elbontották. Helyén épült fel később a korábban a paplaknak is otthont adó épület. A fotó jobb oldalán a Lábasház látható, melynek árkádjai a bombázások során váltak láthatóvá, itt még nem láthatók.
A Kapcsolódó bejegyzésekben szereplő linkre kattintva ugyanezen a helyen, de másik szögből megörökítve látható a kút.
Hozzászólások
Protestálok. A "HATTYÚ FELTOLLAZÁSÁT", a hozzá kapcsolódó (mulatságos) történet ismeretében, szép, őrzendő diákhagyománynak tartom, ami színesíti a város életét. Egyedi, a városhoz kötődő gesztus.
Akár a valétálás. Vagy az ÉLIÁS-TÓBIÁSozás, ami nyilván szintén zavarná a hozzászoló hétköznapjait - ha még lenne. Magam nem szeretem a globalizációt, az eurokonformizációt, a szomszédok kiszolgálására berendezkedett várost. Szeret(t)em viszont az ALM füstös kis termét, ahol a "Soproni sasok" fészkeltek, a régi, "kockásterítős" Gambrinust a Fő téren, a "Szent György utcai vendéglőt", ahol még láttam a kiírást, miszerint "Énekelni és köpködni tilos!", a Bécsi kapu-ban a babos pogácsát, Baján úr erdészgombócát babsterccel a Halászcsárdában…no ehhez képest lehet nem szeretni röpdöző tollpihéket.
Én büszkén magyaráznám el egy érdeklődőnek, hogy mik is ezek a pihék :-)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kedves Gazsó György: a fénykép alatt az én hozzászólásom olvasható, ezért válaszolok. Egész életemben e városban éltem és fogok is, amíg még lehet. A babstercet nem csak szeretem, de el is készítem. Szülővárosom és a Soproni hegység minden zegzugát ismerem, vagyis ez szűkebb hazám. Nagy tisztelője vagyok városunk szerves részévé vált egyetemünknek, a diákélethez fűződő hagyományoknak. A tiszteletre méltó és mindeddig egyetlen soproni hagyomány: a tollazás engem is szórakoztat. Azokhoz a fotóimhoz, amelyeknél a hattyús kút is látható, sosem mulasztom el magyarázatként leírni a hagyomány keletkezésének történetét.
Pusztán arról van szó, hogy a tollazás másnapján, a büszke magyarázkodás mellett gyorsabban és hatékonyabban kéne eltakarítani a nyomokat.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ezen a képen furcsa látványt nyújtanak a fák, mert a belváros szűk közterületeire nem valók. A Városszépítő Egyesület 40 éves jubileuma alkalmából (1909) kerültek ide, de nem éltek meg 35 évet.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Inkább a fák,mint ezek a mai orra buktató egyen díszburkolatok,szerintem!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kedves, szép látvány, ugyanígy kellett volna helyreállítani....Örüljünk, hogy nincs itt a hattyús-kút, mert a megtollazások időszakában elképesztő tollmennyiség lepi el a környező utcákat, a szél meg csak fújja szerteszét....