A Tűztorony

"A Tűztorony őse a XIII. század végére épült fel, s alapozásához felhasználták az egyik római kaputornyot is. Írásban először 1409-ben említik ("in vordern thürn"), első ábrázolása 1562-ből származik:hengeres testén erkélye volt. Innen muzsikálhatott a zenész-toronyőr, akiről 1546-ból való az első adat: az ekkor szerződtetett toronyzenész Adler György volt, egykor II.Lajos udvari muzsikusa.Később a toronyőr három trombitással együtt jelezte, ha ellenség közeledett, előkelő uraság érkezett vagy idegen bort hoztak a városba. Ők muzsikáltak a bálokon és lakodalmakban is. Érteniük kellett a vonóshangszerekhez is. Zenejátszási privilégiumuk csak 1829-ben szűnt meg, amikor a soproni Zeneegyesület megalakult.A toronyból való negyedóránkénti kürtjelzés azonban 1885-ig szokásban maradt.A toronyőr kezelte a XVII. század elején már biztosan meglévő toronyórát, amely Lackner Kristóf 1610-ből származó rézmetszetén világosan látszik. Ekkor a torony pártázott mellvédje fölé fölé kúpos tetővel lefedett kisebb torony emelkedett. Az 1676-ban pusztító tűzvésznek a Várostorony is áldozatául esett. Az ezt követő újjáépítéskor kapta a torony mai alakját. 1681-ben került fel a csúcsra a kétfejű sas, s Lipót király nevenapjának előestéjén, november 14-én ütött először az új óra. A tornyot később többször is restaurálták. 1894-ben, amikor a városházát bontották, a torony is veszélybe került, alapjai meginogtak. Schulek Frigyes és Kiss István tanácsára azonban a széles kapu elfalazásával megerősítették az épületet, így nem kellett lebontani." / dr. Czellár Katalin: Sopron - harmadik, javított kiadás,Panoráma-2000 ; 26.o./
A képen a torony egy 1986-os felvételen látható.