A vasúti vendéglő

Hozzászólok
Az egykori vasúti vendéglő

A Győri vasút állomásának vendéglője már az állomás átadásakor, 1880-ban megnyílt. Különböző tulajdonosok még a II. világháború éveiben is működtették. A felvétel valamikor az 1900-as évek elején mutatja a vendéglőt.

---
Honlapunkra felkerült egy ehhez nagyon hasonló képeslap, mely a Kapcsolódó bejegyzésben szereplő linkre kattintva érhető el. Érdemes összehasonlítani a két képet.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1900-as évek eleje
Kapcsolódó bejegyzés: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1903
Évszámos térképre
2216-2748
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2013. augusztus 28.

Hozzászólások

Haupt Erik képe

Mennyi minden benne van ebben a képben...! Az egész ellsüllyedt békebeli világ. Az emberek tartásán látszik, hogy büszkék a helyzetükre. "Én, kérem, forgalmista vagyok. Nyugdíjas állás!" " Én kérem, főpincér vagyok a vasúti étteremben!" Az ablakok csillogóan tiszták. A tetőkibúvók nyitva vannak, hogy a melegben átszellőzzön a padlás. A peronon (!) az asztal hófehér terítővel van leterítve (Pedig a gőzmozdonyok nagyon kormoltak.) Mindenkin kalap van és vagy egyenruhát visel (nyilván csillogó rézgombokkal), vagy öltönyt. A restiben a pincérek mellett egy pikkolófiú is dolgozik.
Hova tűnt mindez?

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Utazzunk időt! :) Annyira tetszett ez a leírás!

Haupt Erik képe

Ó köszönöm! Sok mindent lehet még kikövetkeztetni és továbbgondolni... Ez a régi fényképek varázsa.

Friedrich Rezső képe

Nagyjából a mai "nemzetközi-váróterem" (bár már az sincs), helyén állt ez az épületrész...ragyogó kép!

Fekete Csaba képe

Érdekes, hogy mindenki milyen mereven egy irányba (a fotós felé) néz, akkoriban úgy látszik nem mindennapi látvány volt egy fényképezőgép!

Haupt Erik képe

Nem bizony, az egy állványos nagy doboz volt, amit nagy hókuszpókusszal üzemeltettek. A fényképezést annak hőskorában a festészet egy gyors módjának tekintették. Ezért szépen beállnak egy illendő pózba és nem mosolyognak., ahogy a festett arcképeken is mindenki komoly, (És ezért hamis minden "nosztalgia" fénykép, ahol régi ruhákba öltöznek, de... mosolyognak.)
Itt is tudták, miért bukkant fel a fotográfus. "Gebhardt úr, jöjjön ki a peronra, képeslapot fotografálnak az indóházról!" - "Köszönöm megyek, ezt ki nem hagyom! Meg leszünk mi itten örökítve!"
Ki is tódult mindenki a peronra. A szolgálatos rendőr (vigyázz-állásban, fehér nadrágban), a resti bérlője (büszkén terpeszkedve az asztalnál), a váltóőr,( aki katonakorában huszár volt, ezért úgy ül a széken, ahogy azt a huszároknak tanították, combokra tett kézzel, csak a belülről a bal combhoz támasztott kard hiányzik) és ott a fiákeres, az egyedüli fejfedő nélküli, a pincérek mellett. A fotós nem használt magnéziumvakut (kb. 11 óra lehetett), azt se mondta, hogy "itt repül a kismadár", ezért az asztalnál ülő úr épp a száját törölgeti a szalvétával. Hát, ő így lett megörökítve.

Fekete Csaba képe

Erik, tényleg szuper a stílusod, ha ez csak úgy lazán, magától jön belőled, feltétlenül kezdj regényeket írni, óriási tehetség vagy!!! :-)

Haupt Erik képe

Köszönöm, örülök, ha valami keveset hozzá tudok tenni a honlaphoz.