Voleszák Ferenc küldte nekünk ezeket a felvételeket az egykori Várkapu eszpresszóról. Az első fotó 1958 körül készült, a bal oldalon látható rajta Voleszák Ferenc édesapja. A második fotó valószínűleg 1960 körül készült, a szereplők balról jobbra: Balogh Sándor (zenész), (ismeretlen), Kökény János (zongorista), Lázár Ferencné, Voleszák Ferenc (üzletvezető), Flcek Józsefné és Pölöskey Gyula. A harmadik fotón szintén az eszpresszó személyzete látható, közülük többen az második képen is szerepelnek. A kép érdekessége a bal felső sarokban látható tábla: "Férfiak zakó nélkül, nők nadrágban nem táncolhatnak!" A Várkapu eszpresszó helyén, mely a Gruber- vagy Patikaházban működött a Hátsókapu és a Várkerület sarkán, ma bank működik.
Hozzászólások
A képen hegedűvel a kezében álló Balogh Sanyi kitűnően zongorázott is. Az 50-es években a városban a diákság gyakran dudorászott egy műdalocskát, aminek a szövege úgy kezdődött, hogy " Januárban, kis szobádban gondtalan a tél, februárban a természet új tavaszt igér...stb" Közkeletű hiresztelés szerint ennek és még más daloknak a Balogh Sándor volt a szerzője. (Ha jól emlékszem a 70-es évek közepén, egyik érettségi találkozónkon kissé megöregedve kérésre még eljátszotta.) Nem tud erről valaki bővebbet?
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hét évet kellett várni rá, de megkaptuk a dal szövegét, íme:
Januárban kisszobádban gondtalan a tél.
Februárban csókod tüze új tavaszt ígér.
Marcisban a termeszét új rügyet fakaszt,
Szerelmesen várjuk a tavaszt.
Tova röppen egy-két hónap elrepül a nyár,
Kora ősszel bújócskázik tarka napsugár.
De szívünkbe nem költözik soha soha tél
Boldogságunk új tavaszt remél.
Nagyon jó Nálad szeretnék én,
a kis szobádban a csend mesél;
A hajad rám omlik mint aranykalász,
Almunkra sok kis csillag ragyogva vigyáz.
A boldogsághoz ennyi elég
Te vagy az almom a mindenség
Tied a szívem imádlak én
Nincs boldogabb most nálam a földtekén.
A szöveget Ipkovichné Bogothy Ilona osztotta meg velünk.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ez igazán kedves meglepetés ! Most már csak a dallamát kellene megszerezni. Nagy divat a retró, biztos vagyok benne, hogy újra sláger lenne. Magamnak eldúdoltam, de sajnos az én zenei hallásomat annak idején a feledhetetlen Mühl Aladár énektanárunk (igen,a festőművész) úgy minősítette:"Jobb lesz ,ha te csak a szüneteket énekled." -így nem tudom lekottázni. Az egykori jobb zenei tehetségű kortársaim "o d a f e n t i " E-mail címét meg nem ismerem. Minden esetre ismeretlenül is köszönöm I.B.Ilonának, nem különben a főszerkesztő asszonynak a szöveget.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Emlékeim szerint Balogh Sanyi a mindennapok estéinek zömét a soproni KIOSZ klubban (Petőfi tér 6.) töltötte édesapám (Boros Miklós) és még néhány kártyaszerető soproni polgár társaságában. Sajnos, a képen látható fiatalember "imidzshez" képest kicsit később, a '70-80-as években lehettek a találkozásaink, ha jól emlékezem! Rémlik, mintha a '80-as években, nyáron grundfoci mérkőzéseket vezetett volna a papréten az unatkozó iskolás fiataloknak!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A hetvenes-nyolcvanas évek nagy sikerű nyári szabadidő programja volt a "grund kupa" melyet a papréti csarnok (akkor Ifjúság tér) salakos pályáján rendeztek meg Sanyi bácsi valóban ott bíráskodott.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A hatvanas években a Kökény zongoristával már a Szinész zenélt (dobolt ) rajtam kívül sokan nem tudták a hivatalos családi nevét, csak így ismerték " Szinész ". Balogh Sanyi amikor " Hubertus " megnyílt ott játszott egy zongoristával , egy alkalommal mivel jól ismertük egymást beszálltam helyette két menetre zenész körben ezt így mondtuk, Egyébként mint focibíró vezetett járási bajnoki meccseket is.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
"Férfiak zakó nélkül, nők nadrágban, nem táncolhatnak!" Micsoda idők voltak...