Reggel a Várkerületen

Már ilyennek sem fogjuk látni többet. De az átépítés befejeztével egy másik szép Várkerületet kapunk vissza.

Minden változás, eleinte kicsit furcsa. Miután a régi korzó jellegét is elvesztette a Kis Várkerület, a piac helyén azt a ronda parkolót is megszoktuk. Mint ahogyan már csak keveseknek hiányzik a Hoffman cukrászda, a kofák az áruikkal, a bizományi,az igazi, régi vágású élelmiszer üzlet, a kocsma, a puceráj, meg sok minden. Megszokjuk ezt is.

Valóban! Nagyon ronda ez az újmódi térburkolás, az egész országba. Régi városok, különösen a régi városközpontokba nem illik. De a polgárok ilyen képviselőket küldtek az önkormányzatba. Gondolom egy kis kocsikenőcs is került a gépezetbe, így ronda lett. Éppen úgy ahogyan a Deáktér is. Egy korábbi hozzászólásomba említettem, hiányoznak a Dávid Ferencek, a régi Lokálpatrióták, akiknek a városuk volt a fontos. Az idő átlép felettünk, kihalófélben lévő " Fajták " vagyunk. ( Bár én már ritkán járok " Haza ", olyankor is a temetők környékére. A város utáit látva, nem örül a lelkem, de elfogadom amit látok. Nem tehetek mást! :( )

Kedves Mónika! Én nem mondtam azt, hogy nem értek egyet Péter minden egyes szavával. Sőt! Csak arra próbáltam vinni a dolgot, hogy a "kocsikenőcs" bizony sok helyre kerül. Ennek következménye az uniformizált térburkolat mindenhol. Az emberek nem törődnek az épített örökségükkel, nem tudnak élni a lehetőséggel, miszerint beleszóljanak a városukban történő dolgokba. Fásultan néznek ki a kocsi ablakán, beletörődve, amit látnak, annak úgy kell lennie. Emlékszem a Soproni ünnepi hetekre, amikor a Várkerület majdnem leszakadt a sok embertől. Az előadások telt házzal mentek, késő este az emberek az utcán sétáltak, Deákból, Cézárból, Gyógygödörből.... , nem sietve, hanem kényelmesen beszélgetve mentek haza. Pár éve egy előadás után, én balga, arra gondoltam, mielőtt autóba ülünk és eljövünk Sopronból, sétálunk egy kicsit. Rajtunk kívül egy teremtett lélek nem volt a Szt.
György utca, Széchenyi tér, Erzsébet utca, Deáktér útvonalán. Nyáron, a Soproni Ünnepi Hetek alatt. Akkor most ki is óvja meg az épített örökséget! Ez nem történhetett volna meg a Dávid Ferenc, Orosz ( talán ) József, műemlékes ténykedés alatt. Pedig, nem volt Sopron a felkarolt-támogatott városok között. De az akkori vezetők többsége tudta mekkora érték van rájuk bízva. A mai képviselőktől a városházáról távozóba kellene pár szót kicsikarni a mai miértekről. Szomorú vagyok, nem győzőn hangsúlyozni.