Az 1791.szeptember 21-én született gróf Széchenyi Istvánt Kossuth Lajos nevezte először a „legnagyobb magyarnak”. Széchenyi Istvánt Sopron városa 1835 februárjában választotta tiszteletbeli polgárává, mai szóval díszpolgárává. Ugyancsak ebben az évben Sopron városa felkérte a grófot, hogy segítsen engedélyt szerezni egy részvénytársasági alapokon működő gőzmalom felállításra. Széchenyi igent mondott a felkérésre, azzal a kitétellel, hogy két soproni - Flandorffer Ignác és Rupprecht János - legyen a malom vezetője. Széchenyi mint a társaság "védője" vállalt szerepet, de a malom rövidesen tönkrement. A gróf nevéhez egy másik soproni vonatkozású kezdeményezés is kapcsolódik. Széchenyi István a honi selyemhernyó-tenyésztés előmozdítására 1841 júniusában megalakította a Sopron-Vasi Szeder Egyletet. Ez az egylet/egyesület még abban az évben Széchenyi kezdeményezésére a "Hof-acker" dűlőben faiskolát létesített, ahol a gróf ajánlására szederfákat ültettek, hozzávetőlegesen a mai Erzsébet utca és a Kazinczy tér közötti területen. Ez volt az ún. "Szedres". Széchenyi István emlékét Sopronban több közintézmény, a róla elnevezett téren pedig 1897 májusa óta szobor is őrzi.
www.wikipedia.hu
www.magyarselyem.uw.hu
dr. Tóth Imre - prof. dr.Székely Csaba: Széchenyi István soproni emlékezete-http://szidi.nyme.hu/
Hozzászólások
"A fal előtt, le egészen a komor ispotályig, (...) szederfák sorakoztak. Mögöttük meredek falú, széles és mély árokban, a Rákpatak folydogált, (...). Az egész környék zengett a gyerekek zsivajától, akik a fák koronáiban szedreztek, az árok bokrai közt rabló-pandurt játszottak, míg mások a diákok és inasok közt hagyományos csatát vívták. A nagy Szedres-árkon túl hosszúfarkú sárkányok imbolyogtak az égben, közöttük a sarlós fecskék zárt kötelékei suhantak éles vijjogással" (Becht Rezső: Lőveri változások. S.Sz. 1969/2. 23. p)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Akkoriban a az Alsó-Löverek a Deákkúti úttól, mai Mikoviny út vonaláig húzódott. A Rák patak és mai Mikoviny út- Bajcsy Zsilinszky út közti terület viselte a Hof Acker nevet (később Hoffelder), Kőszegi út felőli része a Pócsi (Potschi) Acker, északnyugati része a Seidenplantage (Szederkert), ezek alapján a Szedres a Rák patak medrét és déli partját jelölte (ma a Csengery utca környéke). A győri kaputól a későbbi Szedres nevű utcácska - eredetileg Kórház utca néven a városi Közkórház megközelítésére szolgált. Lásd sopronanno 1885-ös térképét https://sopronanno.hu/archivum/terkep/1885 ...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
És még egy tény: 1863-ban a Promenád még alakulóban van, s a zöldbe vágyó belvárosiak a "Szedrest" (a hivatkozott cikkben akkor még Szeder-ültetvény néven nevezett helyet) keresik fel sétára. (Harmonia. 1863. 03. 25.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A korabeli térképeken nem található "Szedresnek" az 1800-as évek végétől azt a területet nevezte a köznyelv, mely a fiatalság kedvelt tartózkodási helye volt. A Rák-patak mély árka és a külső várfal között területet el. A Győri kaputól a Szedres (se nem utca, se nem köz) vezetett ide. Ugyanakkor a térképeken Seidenplantage nevű terület (későbbi Meyne telep) lehetett a Szederegylet területe.
https://mapire.eu/de/map/cadastral/?bbox=1845251.2026923972…