Az esemény, amiről 1978-ben három felvételt készítettem, egy Sopronban rendezett nemzetközi veterán autós találkozó része volt, amit felvonulás követett. A veterán autók a mi utcánkon is átvonultak, sőt, egy időre meg is álltak, hogy az érdeklődő sokaság is jobban szemügyre vehesse az autócsodákat. A régi, legkülönbözőbb korú és típusú autók helyrehozva, kiglancolva villogtak, büszke tulajdonosaik pedig korabeli ruhákba öltözve feszítettek a volán mellett és fogadták az érdeklődő sokaságot.
Rokonok, jó barátok, rajongók, érdeklődők hada követte őket. Az esemény szinte az egész várost lázba hozta. Amerre a szem ellátott, emberek, az autókaraván alig tudott előrehaladni.
A jelentős esemény előkészítéséről, és a veterán jármű sport soproni kialakulásáról a soproni Automobil Klub aranykönyve alapján Dr. Gimesi Szabolcs írt egy, az interneten is megjelent dolgozatot.
1977-ben a 700 éves szabad királyi városi ünnepségekkel kapcsolatban ért meg a gondolat a soproni veterán autótulajdonosok körében, hogy rendezvényt szervezzenek. Önálló egyesületük akkor még nem volt (lehetőség sem volt rá) ezért az esztergomi csoport mintájára a Magyar Autóklub helyi szervezetének vezetőjét kereste fel a baráti csoport ezzel az elképzeléssel, aki felkarolta a gondolatot és keretet adott a rendezvénynek.
Mivel későn kezdtek hozzá, 1977-ben már kevés volt az idő egy találkozó megszervezéséhez, viszont a kapcsolatokat azonnal elkezdték kiépíteni.
1978 év elején megalakult a MAK soproni szervezetének veterán-jármű szakosztálya és a tagok szinte azonnal elkezdték egy soproni találkozó megszervezését.
Az, hogy a csongrádi és esztergomi találkozókon túl egy újabb rendezvény alakul, méghozzá az osztrák határ közelében, főként az osztrákok érdeklődését ébresztette fel.
A páratlan ritkaságú járművek bemutatására fotópályázatot is hirdettek.
Jöttek a nevezések sorban, a soproni, gyakorlatlan kis csoportnak ugyancsak össze kellett magát szednie, hogy a rendezvény sikerrel bonyolódjon le. Sok segítséget kaptak az Autóklub és Cooptourist akkori munkatársaitól, és a rendezvényt szervezők baráti, ismerősei köréből.
A találkozó végül is remekül sikerült, és osztatlan elismerésben részesült.
Megjegyzés: az íráshoz csatolt három fotó nem a pályázatra készült, pusztán családi fotó. Mindhárom kép digitalizált színes diapozitív.