Polgári foglalkozása szerint jómódú ecetgyáros volt, a szíve szerint azonban festő és archeológus, s leginkább szenvedélyes műgyűjtő: a híres Zettl-Langer gyűjtemény megalapítója. A dédszülők a XVIII. század derekán érkeztek Bajorországból Kőszegre. A szülők - Zettl József gyáros és Aberth Barabara polgárlány - 1830-ban telepedtek le Sopronban. Zettl Gusztáv már városunkban született 1852. október 8-án, abban a Balfi úti házban, amely később otthona lett a nevezetes családi gyűjteménynek is.
Gyermekkorának kedves játszópajtása Stomo Ferenc volt, akihez - a közös gyűjtőszenvedély és a művészetek olthatatlan szeretete révén - egész életében szoros barátság fűzte. Tizenhat éves korában a Flandorffer-féle bornagykereskedésben inaskodott, 1877-től Bécsben kereskedelmi gyakornok volt. Közben azonban rendszeresen látogatta a festőakadémia stúdiumait, hogy titkos álmának, a piktúrának hódolhasson. Édesapja kérésére azonban hamarosan haza kellett térnie szülővárosába, ahol átvette a családi szeszfőzde és ecetgyár irányítását.
A fáradhatatlan munkában eltöltött évek során az apai üzletet felvirágoztatta. Példás, szép és boldog volt családi élete is. Jó sorsa megengedte, hogy ne kelljen örökre lemondania ifjúsága dédelgetett álmairól. Nagyobb tanulmányutakat tett Nyugaton: járt Németországban, ahol Nürnbergben Stornoval tanulmányozta a gótika emlékeit, bejárta Rómát, Velencét, megfordult Olaszország szinte minden művészileg rangos városában. A művészet imádata ébresztette fel benne a gyűjtőszenvedélyt is. Stomo társaságában pl. szakszerű ásatásokat végzett, római kincsek után kutatva.
Az apai gyár egyre növekvő bevételei tették lehetővé, hogy - magasabb rendű becsvágyának hódolva -, megalapozhassa Magyarország egyik legjelentősebb, legszebb magángyűjteményét. (A páratlanul gazdag, romantikus hangulatú, védetté nyilvánított családi gyűjtemény külön érdekessége, hogy a kollekció minden darabja egy ma is lakott lakás tartozéka, amelyben az alapító leszármazottjai élnek).
A Balfi úti családi ház egy félreeső szobájában Zettl Gusztávnak külön kis műterme volt, ahol barátaival, Stornoval és Steiner Rezsővel festegetett. Rajzolt és festett még élete utolsó heteiben is. „Azok közül a nemes hajlandóságú műkedvelők közül való volt - írja dédunokája, Langer Ágnes -, akik az igazi nagy stílű művészet rajongó lelkű megértői".
A XIX.-XX. század fordulóján Zettl Gusztáv a város gazdasági és kulturális közéletének kiemelkedő alakja volt A jómódú gyárost a rászorulók mindenkori, nemes pártfogójaként ismerték, aki vagyonából mindig bőségesen áldozott a köz javára. 1879-ben ő volt Steiner Rezsővel a Soproni Képzőművészeti Kör egyik megalapítója. A kör első elnökének őt választotta meg a közgyűlés öt esztendőre. Tagja volt a régészeti társulatnak is, és tiszteletbeli őre a soproni múzeumnak. Zettl Gusztáv 1917.február 23-án hunyt el Sopronban. Halálakor - egész életében virilista lévén - kitűzték a városházára a gyászlobogót.
Az írás az Aranykönyv 2002. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2002.
Szerkesztette: Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor
:::
Zettl Gusztáv emlékét a Balfi u. 11-es számú házon 2002 óta emléktábla őrzi.
