Mohácsi Jenő költő, író, műfordító 1935-ben a Budapesti Hírlap hasábjain cikkezett arról, hogy Sopron városának, noha halálának 50. évfordulóján -1934-ben - elmulasztott emléktáblát elhelyezni egykori otthonának falán, mégis, évforduló nélkül is illendő volna emléktáblát állítania Kolbenheyer Mór evangélikus lelkész, költő, műfordítónak. A kezdeményezés értő fülekre talált, így ugyancsak ez a napilap 1936 októberében már a Szakál Ernő és Mechle Béla által elkészített tábla avatásáról tudósíthatott. A többek között Arany János Toldiját német nyelvre fordító neves soproniról a Templom utca 17-es szám előtt elhaladva ma is e mementóra pillantva emlékezhet meg az utókor. Érdekesség, hogy képükön a tábla még nem látható a homlokzaton, így bár a készítés pontos idejét nem ismerjük, a fotó minden bizonnyal 1936 előtt készült.
Az emléktáblák mindig egy tartalmas életút mementói az utókor számára, azért hogy emlékezzenek eleikre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az élet valamely területén. Legtöbbször hajlamosak vagyunk elsétálni ezek mellett a táblák mellett, anélkül, hogy jelentőségükbe belegondolnánk. Megszokja őket a szemünk, hozzátartoznak egy-egy épület arculatához. Pedig sokszor amellett, hogy emlékeztetnek, komoly művészi értéket is képviselnek, nem egyszer jeles alkotóművészek műremekei. A Sopron anno-n a régi felvételek mellett megjelenő jelenkori emléktábla fotókkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet a házfalakon velünk élő történelemre. Bízunk benne, hogy ha legközelebb egy itt bemutatott tábla előtt visz el az útjuk, megállnak majd egy pillanatnyi időutazásra és képzeletben - vagy akár valóságosan is - fejet hajtanak azok előtt az egykori soproniak előtt, akik nélkül a mi mai Sopronunk nem lehetne olyan, amilyennek ismerjük.
A korabeli újságcikkeket az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján keresztül értük el.
A Budapesti Hírlap lapszámai
Hozzászólások
Buczolits Zsuzsa emlékei: "Valóban ebben a házban nagyon sok városáért tenni akaró a közösségi élet motorját képező ember élt és dolgozott. Kimaradt a sorból Bauer Pali bácsi, Joób Olivér, akik nagyon sokat tettek anno az evangélikus ifjúsági neveléséért. Sok-sok szép emlêkem fűzödik e házhoz és lakóihoz. Más idők voltak akkor még törődtek az emberek egymással és volt bennük szeretet mára ez kihalt."
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Péntek György gondolatai a képek kapcsán honlapunk Facebookos oldaláról. Sorait a hozzájárulásával osztom meg:
"Ebbe a házba lakott a Rusznák Feri bácsi is, innen költöztek a Várkerületre a Klausz-házba, nyugdijas éveire.Feri bácsi is megérne egy külön " misét ". Nagyon hozzá tartozott a soproni evangélikusok életéhez, mindennapjaihoz. Nagyon sokáig Ő volt az igazgató lelkész az Evangélikus Gyülekezetben. Nagyon-nagy tudása volt. Ha jól emlékszem, Ő vezette a tárgyalásokat az állammal, anno, amikor a Templom u. 12. sz. házat tatarozták. Mindent tudott a gyülekezet életéről. Az Istentiszteletek alkalmával amikor Ő tartotta, tele volt a templom. Járta a betegeket, kórházat, öregeket keresett fel az otthonaikban. Igaz, csupa nagy név: Weltner esperes, Gosztolya Laci bácsi , Foltin Brúnó, Valtinyi Gábor, Talán az utolsó " Nagy " generáció, ha szabad ezt használni velük kapcsolatban."